thumb|250px|jobbra|A mohácsiak hagyományos farsangi népszokása a Duna-parton thumb|250px|jobbra|Kereplővel felszerelkezett busó a busójáráson A busójárás ()(horvátul) Hrvatski glasnik 8/2009 Pohod bušara, 19. Február 2009 tavaszváró, téltemető népszokás, amely a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered.Magyar nagylexikon 4. kötet, 806. old. Ezt a szokást a sokácok poklade néven is nevezik, amely a ’karnevál’ szó horvát megfelelője.Horvát farsangolók, nemzetisegek.hu A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere.Hungarikum lett a táncház, a busójárás, origo.hu
Eredete Szláv és török népek körében rendkívül sok helyen és néven ismertek hasonló erdei szellemek. Ilyen a kukeri, a csort, az arsura, a sürele, a pitszen és még sok egyéb. A magyarországi busómaszkok a bolgár-török kukerihoz hasonlítanak leginkább.Minorics Tünde: „Ehhez mérem az egész évet” A mohácsi busók szokásvilága , idi.btk.pte.hu
A Mohács környékére betelepült, balkáni eredetű sokácok hozták magukkal a népszokást, amely azután itt, a magyarországi horvát kultúrkörben nyerte el mai formáját és rekvizitumait. A népszokás megjelenéséről a 18. század végéről léteznek az első feljegyzések: legelőször egy 1783-as feljegyzés említi.Hatalmas volt az érdeklődés a busójárás iránt, kormany.hu Mohácsot 1687-ben szabadították fel a török fennhatóság alól, s a sokácok nagy arányú betelepítése a néptelen területekre csak ezt követően történt meg, valószínűleg 1687 és 1690 között. A második hullám az 1690-es évek végén mehetett végbe.A mohácsi sokacságról, mohacsisokackor.hu thumb|250px|Rémísztgető maszkok Habár nincs történelmi alapja, kapcsolódik a busójáráshoz egy népi monda is, amely szerint a török hódítók elől a dunai mocsárvilágba, a Karapancsa mocsarába (ma a Duna–Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa tájegysége a Mohácsi-sziget)Faludi Gábor - Nebojszki László: A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai , sites.google.com menekült őslakos sokácok – megelégelve a török elnyomást, ijesztő, vérrel festettVérrel festett maszkban üldözik a telet Hogyan alakult a busójárás hagyománya? , folkradio.hu faálarcokba és birkabőrbe öltözve, a maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt – elzavarták Mohácsról a törököket, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.Busójárás - Mohács Poklada - Mohač, buso.ewk.hu
Leírása A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang, az európai kultúrkörben tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka. Mohácson a farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van.A Busójárás néhány kiemelt programja, mohacsibusojaras.hu A télűző fesztivál a „farsang farka” három napig, farsang vasárnapjától húshagyó keddig tart, amelynek csúcspontja a karnevál. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” (s Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet jelképező koporsót és a főtéren körtáncokat járnak. Kedden egy újabb koporsót égetnek el egy nagy máglya tetején a főtéren, mint a tél és minden előző évi bajok szimbólumaként . A fesztivál vendégeinek tanácsos a kicsiny gyermekeket a karnevál zajongásától távol tartani, mert a kicsik az ágyúlövéstől és erős kolompolástól, kerepléstől könnyen megijedhetnek. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a maszkokon a szemnek fúrt kis lyuk miatt a busóknak nincs teljes térlátásuk, ezért a mellettük, alattuk, felettük lévő tárgyakat és a fesztivál vendégeit csak részlegesen érzékelik.Hogy a Busójárás igazi élmény – és ne rossz emlék legyen…, mohacsibusojaras.hu
Mohácson kívül bélyegkép|250px|A szlovén „kurentek” felvonulása, Ptuj A busók összekötik Magyarországot Európával, hiszen térségünk számos pontján – Anatóliától az Ibériai-félszigetig – jelen vannak a mohácsi népszokáshoz rendkívüli módon hasonlatos, maszkos télűző népszokások, farsangi felvonulások.Egységes is lehetne Európa a busók miatt , pecsma.hu
Mohácson számos más jelmezes csapat is részt vesz a mulatságban Szerbiából és Lengyelországból. Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a busójáráshoz hasonló kukeri-felvonulásnak. Karlovóban található a világon az egyetlen ilyen hagyományokat bemutató múzeum. Az óbolgár eredetre utalnak a török párhuzamok, mint sürele, arsura vagy pitsen. Hasonló karneváli maszkok léteznek Svájcban is: a wallisi Lötschentalban Tschäggättéknek hívják őket.Svájcban rémisztgetnek a busók unokatestvérei, travelo.hu Olaszországban és Szardínián az alakoskodókat mamutones-nek hívják, fekete fából készült maszkokat viselnek és bundát. Hasonló rituálé létezik még Spanyolországban is (la Vijanera). A spanyol busókat zarramacosnak hívják. A legjobban viszont a Leónban élő Antruido (leóni nyelven Antruidu) hasonlít rá, formailag szinte egyezik. Szlovéniában Ptuj adja a helyszínét egy nemzetközi fesztiválnak (Kurentovanje na Ptuju),Kurentovanje na Ptuju, kurentovanje.net ahol a mohácsi busók farsangi népszokásához hasonlóan a szlovén „kurentek” járják a Dráva pari település utcáit.A szlovén karnevál forgatagában, https://ng.hu/ A horvátországi Muraközben az ún. Fašnik (ennek jelentése egyezik a magyar farsanggal) keretében járnak télűző alakoskodók, szintén nagyon hasonlóak a ptuji kurentokhoz és a mohácsi busókhoz.Međimurski fašnik (međimurje.info) A horvátországi Grobnik faluban rendezett karnevál állandó szereplői a Grobnički dondolaši maszkos alakjai.>Grobnički dondolaši - Turistička zajednica Čavle, Grobnik , tz-cavle.hr
Az UNESCO szellemi kulturális örökségek listáján thumb|250px|right|A busók díszes kocsija Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi kulturális örökségek listájára a Mohácsi busójárást. Busó festivities at Mohács: masked end-of-winter carnival custom. Leírás és döntés az UNESCO honlapján. Hozzáférés 2013-01-11.
A busók
A busójárás Magyarországról ered. A busók beöltözve mennek az utcákon. A busó, a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett maszkot, birkabőrcsuklyát viselő alak. A neves népművészek által faragott maszkok egyedi kivitelűek. A busó jellegzetes ruházata a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, valamint a vállon viselt tarisznya. Jellegzetes kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt. Gyakori a díszesen kifestett mosósúlyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), a „famatyi” és teknőben busó baba hordozása is. A „szép busók” sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok. Farsangkor a busók cselekedeteinek megítélése jellemző rituális kontextusban történik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapi erkölcsi szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A busó szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot, a transzformáció megélése is.
A jankelék A jankele a mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a busón kívül. A szerepe elsősorban az, hogy távol tartsák az utcán sétálókat a busóktól, főleg a gyerekeket.A busójárás eredete, történeti és néprajzi áttekintése , rostaendre.hu Jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll, de a jankelénél még van egy zsák is, amely hagyományosan hamuval, liszttel, manapság inkább ronggyal vagy fűrészporral van megtöltve (de előfordul, hogy korommal, vagy valami keményebb tárggyal, pl. téglával, kővel stb.) és azzal páholja a nézőket:Busójárás azaz poklade, netfolk.blog.hu főként a lányokat, de régebben a haragosait is. A jankele eredete az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor egy bécsi zsidó ruhakereskedő, Jankele Grün zsákokból árult használt ruhákat Mohácson. A gyerekek rigmussal csúfolták az árust "Jankelegri, kell-e nokedli?",Ő készíti a maszkokat a busójárásra, pecsma.hu aki erre haragosan hozzájuk vágta a zsákját. Később ebből vált farsangi szokássá, hogy a busójárás vasárnapján néhányan rongyokba öltöznek és dobálják a zsákjukat.Ördögi maskarák zárják koporsóba a telet, origo.hu
Busócsoportok thumb|250px|jobbra|Kukeri Bulgáriában. A magyar busójárás eredete a bolgár „kukeri”-hez vezethető visszaA busójárás (horvátul pohod bušara ) mohácsi népszokás , dunaharasztima.hu A busók többségükben busócsoportokba tömörülnek. Vannak ugyanakkor olyan busók is, akik egyedül, vagy kisebb alkalmi csoportosulásként csatlakoznak a felvonuláshoz. 2023-ban minden eddiginél több, 2500 busót jelentettek be.Máglyagyújtással és koporsóégetéssel ma zárul a mohácsi busójárás, lokal.hu A busók célja a figyelem felkeltése, a város terein és utcáin demonstrálva, az átváltozásukat követően módjuk nyílik a szabad véleménynyilvánításra, valódi személyiségüket maszk mögé rejtve a vágyaik megvalósítására. A hagyományokat követve a busók hivatalos feladai közé tartozik például a nőnemű fesztiválvendégekkkel való ártatlan „játszadozás” is a termékenységvarázsló és télűző fesztivál nyilvános eseményein. Azonban a busók etikai kódexe konkrétan nem szabályozza az illendő viselkedést az ünnepséget látogatókkal szemben.A nők ölelgetése is feladata a busóknak, de az nem lehet bántó , bama.huBelefér egy 15 éves lány molesztálása a világörökségbe?, pecsistop.hu
Irodalom Hoppál Mihály: Népek, maszkok, Európa: a busójárás európai háttere, Európai Folklór Intézet, 2011, Jegyzetek
Források Hungarikum lett a táncház, a busójárás, origo.hu Őrület Busómaszk-kiállítás, harmonet.hu Magyar nagylexikon , nagylexikon.hu Ez csúcs volt: hatalmas tömeg volt kíváncsi a busójárás vasárnapi eseményeire , pecsiujsag.hu Busóház, mohacs.hu
További információk Hivatalos honlap Mohacs – Bilder und Fotos, gettyimages.de A mohácsi busójárás a FesztiválPortálon www.busofest.hu – Busójárás részletes leírása, maszkok kialakulásának története, videók, képek, programok (horvátul) Glas Koncila Stipan Bunjevac: Iz života hrvatskih vjernika izvan Hrvatske – Hrvati u Mohaču: Mohačke buše šokačkih Hrvata, br.5 (1702), 4. Február 2007 Busójárás 1932-ben. Háttérzene: Crven fesić (videó) busójáráskor járt tánc: kóló 1932-ben (videó) Busójárás 1941-ben (videó) Lenkey István: A maszk mögött – A mohácsi busójárás és a busók világa Hetedhéthatár Ernyey József: A busójárás és más farsangi játékok; Hornyánszky Ny., Bp., 1907 Csalog József: Busójárás (Poklada), a mohácsi sokácok tavasz-ünnepe; Rákóczi Ny., Pécs, 1949 (A Dunántúli Tudományos Intézet kiadványai) Mándoki László: Busójárás Mohácson; Pécsi Szikra Ny., Pécs, 1963 (A Janus Pannonius Múzeum füzetei) Szökőcs Béla: Busójárás. Fotóalbum; bev. Ferkov Jakab; szerzői, Mohács, 2008 Busójárás Mohácson. A Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére készült jelölési dokumentáció szerkesztett változata; szerk. Csonka-Takács Eszter; Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 2010 + CD-ROM Minorics Tünde: A maszk mögött. A mohácsi busójárás és a busók világa; Pannon Kultúra Alapítvány, Pécs, 2010 Népek, maszkok, Európa. A busójárás európai háttere; szerk. Hoppál Mihály; Európai Folklór Intézet, Bp., 2011 A mohácsi busójárás bibliográfiája, 1862–2014; szerk. Gyánti István, Kiss Zoltán; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2015 (Csorba Győző Könyvtár kiadványai) Tám László: Busójárás feketén fehéren; Kronosz, Pécs, 2015
Kategória:Népszokások