jobbra|bélyegkép|200px|Kenyérsütés kemencében jobbra|200px|bélyegkép|Kemence ábrázolása 1568-ból jobbra|200px|bélyegkép|Szögletes alakú kemence jobbra|bélyegkép|200px|Szabadtéri kemence
A kemence az egyik legősibb, ember által épített tűzhely, tűzrakóhely-típus. Általában sütésre, főzésre, pörkölésre vagy egyéb élelmiszer-feldolgozásra használták őseink a mindennapjaikban. Tüzelőanyaga általában fa, az épület belsejében lévő kemence kéményhez csatlakozik, és a belső tüzelésűek az égéshez a helyiségbe bevezetett levegőt használják.
Felépítése A kemence a hagyományos paraszti házakban a szoba konyha felőli falához épült. A nagyobbaknak négyszögletű, a kisebbeknek tojás alakú alaprajzuk volt. Általában a kemencék alá padkát raktak, ezzel emelve meg a kemenceszáj szintjét. Ennek magassága kb. 80–100 cm. Ez nemcsak hogy megkönnyítette a munkát, hanem hőszigetelő rétegként is működött. A padka a kemencénél nagyobb alapterületű volt, így erre lehetett ülni vagy pakolni. A kemencetest háta és a fal között lévő részt hívták kuckónak vagy sutnak. A kemencetest legtöbbször íves kialakítású. A kemence, mint tűzhely, egyes változatai azonosak a többcélú cserépkályháéval (járatos, tűzhelyes kemence, mely tartalmaz egy épített tűzhelyet főzőlapokkal, és mellette egy épített, független légterű sütőteret).
Története Szinte a tűz meleget adó, és ételt ízesebbé tevő képességének felfedezésével egyidőben jött az emberek igénye a tűz kordában tartására. A barlangban lakó őseink a kezdetben csak a földre rakott tűzhelyet kezdték el kövekkel körbebástyázni.
Az ókori Római Birodalomban már építettek fűtési funkciót ellátó külső tüzelésű kemencéket, amelyek füstjét a helyiségekben álló üreges oszlopok belsejében vezették ki a szabadba. Más helyen a fűtendő helyiség alá épített fűtőkamra/tűztér boltíves tetején lyukakat hagytak, fölé kövekből vastag hőtároló réteget emeltek, amelyen a kiáramló meleg füst és levegő távozott. Nagyobb rendszerekben az oszlopokra épített padló alatt vitték ki a füstöt. Az erre épített padlón bedugaszolható lyukak voltak, amit tüzelésnél bedugtak, hogy a füst ne áramoljon a lakóhelyiségbe. Amikor kellőképpen felmelegítették a hőtároló köveket, akkor a tüzet hagyták kialudni, és utána a padlón lévő lyukakat szabaddá tették. A köveken átáramoltatott levegő felmelegedett, és szabadon beáramolhatott a helyiségbe. Ezt hypocaustum rendszernek nevezték. Később ezt a rendszer a középkori kolostorok (Margit-szigeti domonkos kolostor), és pl. a magyar budai, az esztergomi, és a visegrádi királyi vár fűtésében is alkalmazták.
A 13. század környékén kezdtek kialakulni a mai kemencék. Egyszerű építési módjuk és jó hőtartó képességük miatt terjedtek el Magyarországon is.
A 20. században a kültéri kemencék vették át a beltéri, belső tüzelésűek helyét. Sok falu határában közös kemencéket építettek.
Fajtái thumb|Búboskemence – Siófok, Piroska Csárda – 2015 Anyaguk szerint sárkemencék agyaghurkából épített kemencék agyagtégla kemencék cserépkemencék vályogkemencék téglakemencék
Felhasználási mód szerint jobbra|bélyegkép|200px|Pizzasütő kemence Sütésre, főzésre használatos kemencék Szárításra, pörkölésre használatos kemencék Füstölőkemencék
Tágabb értelemben léteznek még nem házi célra készült típusok (lásd: egyértelműsítő lap: nagy hőmérsékleten végbemenő technológiai folyamatok elvégzésére alkalmas berendezés): Ipari égetőkemencék Fazekas kemence Mészégető kemence Cementégető kemence Hoffmann-féle körkemence (téglagyári kemence) Kohászati, fémipari kemencék Hőkezelő kemencék Izzító, melegítő kemencék
Építési mód szerint épületen kívül eső kemencék épületen belüli, belső tüzelésű kemencék épületen belüli, külső tüzelésű kemencék
Források
További információk
kemence.lap.hu Kemenceépítés amatőröknek Kemenceépítő mesterek, képek, kemence weboldal-gyűjtemény Csülkös cipó sütése kerti kemencében aquincumi padlófűtések Margit-szigeti domonkos kolostor fűtése Zsíros Zoltán: Kemenceépítés és kenyérsütés. Ahogy mi csináljuk; Pangea Egyesület, Pénzesgyőr, 2005 (Pangea füzetek) Sabján Tibor: A búbos kemence; 2. bőv. kiad.; Terc, Bp., 2002 (Népi kultúra) Sabján Tibor: Kenyérsütő kemencék; Terc, Bp., 2008 (Népi kultúra) Oláh Anna: Bolyai Farkas hőtani elméletei, kemencerakó, -öntő tapasztalatai. "Mint kemencemester is országszerte híres"; L'Harmattan, Bp., 2015 Jana Spitzer–Reiner Dittrich: Kemencék kint és bent. Saját készítésű modellek, bevált receptek; ford. Szüle Dénes; Cser, Bp., 2017
Kategória:Magyar népi épületek, építmények, építőanyagok Kategória:Népi építészet Kategória:Gasztronómiai eszközök Kategória:Épületgépészet