bélyegkép|350px|A Königsbergi töredék összefüggő szakaszának képe
A königsbergi töredék a 14. századból származó verses magyar nyelvemlék.
A töredéket 1862-ben fedezte fel a königsbergi (ma kalinyingrádi) Egyetemi Könyvtárban dr. Zacher Gyula egy 14. századból származó latin nyelvű teológiai kódex szövege elé kötve. Az összesen 9 soros, pergamenlapra írott szöveg egy Szűz Máriáról szóló ének töredéke, s helyesírása megegyezik a Halotti beszéd helyesírásával.
A nyelvemlék nem csupán az összefüggő néhány sorból áll: a kódex kötését felbontva több pergamenszalag tűnt elő, amelyen – töredékesen ugyan – olvasható volt néhány magyar szó, illetve kifejezés. Világos, hogy a töredék, illetve a pergamenszalagok valamikor összefüggő magyar szöveget alkottak, de ezt ma már lehetetlen teljességgel rekonstruálni. Nyelvi jelentősége jóval csekélyebb, mint a Halotti beszédnek, nyelve mindazonáltal átmeneti állapotánál fogva figyelemre méltó. Elavult szót mindössze egyet találunk a szövegben: az „imlet” ige mára kihalt a magyar nyelvből.
Tartalma A tulajdonképpeni töredék Mária szűzi anyaságán elmélkedik. A töredéken kívüli szövegeket két részre bonthatjuk. Az egyik Gábriel angyal küldetését beszéli el párbeszédes formában. Az Üdvözlégy Mária imádság itt jelenik meg először magyarul. A másik részben pedig egy Mária-legenda részlete lehet, melynek témája ismét Mária anyasága. A figura etymologica és alliteráció eszközével is él a szerző: „királyok királyának szent arany oltára”, „angyaloknak asszonyához”, „világon való bűnösök”.
A töredék szövege (eredeti kiejtéssel)
Úgy szólánok: Világnok kezdetüitűl fugva rohtonk ez nem lött vala, hogy szűz leány fiot szülhessen szűz ségnek tükere tisztán marad- hassun és nékünk hirünk benne ne lejessen. Tudjuk, látjuk őz szűz leány- nak, ki ülében tart csudáltus fiot, fürisztje, musja éteti, imleti, úgy hugy anya szi- lüttét; de ki légyen néki atyja, ozut nem tudhotjuk. Ez oz Isten, mint őt esmérjük, kit szeplő nem illethet; mert ha Isten ő nüm vol- na, ő benne bínüt lélhetnéink. Ámen.
A pergamenszalagokon talált magyar szavak, kifejezések: „tahat" (tehát), „scent leluc" (Szent Lélek), vymadsag (imádság) stb. A kódex ma a kalinyingrádi Egyetemi Könyvtár tulajdona.
Források Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894) B. Lőrinczy Éva: A Königsbergi Töredék és Szalagjai mint nyelvi emlék, Akadémia Kiadó, 1953. Königsbergi töredék - Korai dramatizált prédikáció vagy traktátus töredékei , nyelvemlekek.oszk.hu
További információ
A Königsbergi töredék és szalagjai betűhű szövege és mai magyarra normalizált változata elérhető és kereshető az Ómagyar Korpusz ban.
Kategória:Magyar nyelvemlékek