Gulner Gyula (néhol Gullner),pl. Vasárnapi Újság Gulner Gyula János (Vál, 1842. október 2. (keresztelés)Vál r.k. keresztelési anyakönyv, 1842. év. – Budapest, Erzsébetváros, 1909. december 18.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1818/1909. folyószáma alatt. magyar jogász, vármegyei tisztviselő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, Monor majd Abony országgyűlési képviselője. 1876. február 17-én az országgyűlés egyik jegyzőjének választották meg.Eger - hetilap,1876-02-24 / 8. szám, 59. oldal Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjaként sokat tett Pestszentlőrinc fejlődéséért. 1903. február 6-án "a közügyek terén szerzett kiváló érdemei" elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjével tüntették ki.
Életpályája
Régi vármegyei tisztviselőcsaládban született Gulner László és Menyhárt Jozefa fiaként. Jogi tanulmányainak befejezése után 1867-ben maga is vármegyei tisztviselőként kezdte pályafutását. Beöthy Lajos oldalán mint főjegyző működött. Az országos politikában 1872-től országgyűlési képviselőként vett részt, amikor is a Balközép Párt képviselőjeként nyert mandátumot. Pártjának a Deák-párttal történő fúziója után nem sokkal kilépett az utódpártból és előbb 1876 májusában1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888., 214. oldal a Független Szabadelvű Párt, majd 1878-ban már az Egyesült Ellenzék tagja. 1899-ben több párttársával együtt a Szabadelvű Pártba lépett át,1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901, 266. oldal majd 1903 novemberében Apponyi Alberttel együtt a Nemzeti Párt színeiben politizált tovább, melynek elnökévé választották. 1905 januárjában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz csatlakozott, melynek alelnöke is volt. Az 1881-1884-es ciklustól eltekintve állandó tagja volt a képviselőháznak.1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886, 62. oldal
Széll Kálmán kormányában 1900. április 24-én belügyminisztériumi államtitkárá nevezte ki, mely állásásról 1903. november 6-án lemondott.1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905., 271. oldal Ő lett az alelnöke annak a 65 tagú bizottságnak, amelynek feladata volt az 1905-1906-os nemzeti ellenállási mozgalom intézkedéseinek a végrehajtása.
1906-ban kinevezték Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánjává, mely tisztséget haláláig viselt. Felesége Rée Mária volt.
Emlékezete Budapest XVIII. kerületében, a Miklóstelepen utca viselte a nevét 1925 és 1946 között. Az utca 1991-ben kapta vissza ezt a nevét.Budapesti utcanevek A XVIII. kerületben általános iskola viseli a nevét. Szobrát László Pál készítette el.
Források Sulinet Budapesti utcanevek. Corvina, 2013. 260. old. A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka Vasárnapi Ujság 47. évf. 16. sz. (1900. április 22.) Gulner Gyula gyászjelentése
Jegyzetek
Kategória:1842-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875) Kategória:Országgyűlési képviselők (1875–1878) Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905) Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjai