A 21. sakkolimpia 1974. június 6. és június 30. között Franciaországban, Nizzában került megrendezésre. Helyszíne a Palais de Expositions volt. A versenyt sorrendben tizenkettedik alkalommal a Szovjetunió válogatottja nyerte. Magyarország a 6. helyen végzett.

A résztvevők Az eseményen 75 ország vett részt, 445 versenyzővel, amely a sakkolimpiák történetében mind az országok, mind a részt vevő versenyzők számát tekintve rekordnak volt tekinthető. A mezőny erősségét a megjelent 47 nemzetközi nagymester és 66 nemzetközi mester jelezte.

A szovjet csapat hat nemzetközi nagymesterrel, három korábbi és egy leendő világbajnokkal ezúttal is a verseny esélyesének számított. Az amerikai csapatból hiányzott a regnáló világbajnok Bobby Fischer, aki a címe megnyerése óta nem játszott versenyen, és mivel az olimpia szervezői nem teljesítették azt a kérését, hogy külön teremben mérkőzhessen, ezúttal sem állt a csapat rendelkezésére. Az Élő-pontszámok alapján az amerikaiak még így is a mezőny második legerősebb csapatának számítottak. A szovjetek mögött a dobogóra esélyesek között a két megelőző olimpián ezüstérmet szerzett, hat nagymesterrel felálló magyar válogatottat és az ugyancsak hat nagymesterrel játszó jugoszláv csapatot tartották számon.

A csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket.

A verseny lefolyása A 75 csapatot 8 elődöntő csoportba sorsolták, amelyekből az első két helyezett jutott az „A” döntőbe, a 3–4. helyezett a „B” döntő, az 5–6. helyezett a „C” döntő, a többiek a „D” döntő mezőnyét alkották.

A verseny az elődöntőben és a döntőkben is körmérkőzéses formában zajlott. A döntőbe jutott csapatok az elődöntőbeli egymás elleni eredményüket tovább vitték a döntőbe. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén a csapateredményeket vették figyelembe, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. Ha ez is egyenlő volt, akkor a csapatok egymás elleni eredménye döntött. A játszmákban 2 óra 30 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további óránként 16 lépést kellett megtenni.

A versenyből a selejtezők idején menet közben visszalépett a csak két játékossal megjelenő Nicaragua csapata. A Dél-afrikai Köztársaságot Rhodesiával egyetemben a sakkolimpia idején tartott FIDE-kongresszuson politikai okok (fajüldözés) miatt kizárták a nemzetközi szövetségből. Így három fordulóval a verseny vége előtt a Dél-afrikai Köztársaságot a versenyből is kizárták, addigi eredményeiket törölték, és a lejátszott játszmáikat barátságos játszmáknak tekintették; ellenben Rhodesia, ha nehezen is, de befejezte a versenyt.

A versenyt nagy fölénnyel, játszmaveszteség nélkül, sorban tizenkettedszer a címvédő szovjet csapat nyerte Jugoszlávia és az Amerikai Egyesült Államok előtt. Magyarország három csapatvereségét mind mögötte végző csapatoktól szenvedte el, így a szoros élmezőny végén a 6. helyen végzett.

A verseny eredményei Elődöntők 1. csoport: 1. Szovjetunió 29, 2. Wales 21, 3. Skócia 21, 4. Lengyelország 20, 5. Brazília 19, 6. Mongólia 15, 7. Puerto Rico 11, 8. Jordánia 5, 9. Holland Antillák 3. 2. csoport: 1. Amerikai Egyesült Államok 26½, 2. Anglia 24½, 3. Dánia 20½, 4. Kanada 20½, 5. Ausztrália 19½, 6. Ecuador 11, 7. Luxemburg 8, 8. Panama 7½, 9. Rhodesia 6. 3. csoport: 1. Jugoszlávia 25½, 2. Finnország 23, 3. Kuba 22½, 4. Olaszország 19, 5. Irán 16, 6. Venezuela 12½, 7. Pakisztán 12, 8. Uruguay 7½, 9. Irak 6. 4. csoport: 1. Magyarország 28½, 2. Spanyolország 22½, 3. Belgium 19, 4. Tunézia 17½, 5. Chile 17, 6. Szíria 13½, 7. Málta 11, 8. Malajzia 8, 9. Japán 7, 10. Nicaragua -. 5. csoport: 1. Német Szövetségi Köztársaság 27, 2. Svédország 24, 3. Izland 21, 4. Portugália 20, 5. Dél-afrikai Köztársaság 19, 6. Írország 15, 7. Hongkong 8½, 8. Guernsey 5, 9. Trinidad és Tobago 4½. 6. csoport: 1. Csehszlovákia 28½, 2. Románia 25, 3. Norvégia 22½, 4. Kolumbia 19½, 5. Új-Zéland 13½, 6. Szingapúr 11½, 7. Libanon 11, 8. Monaco 9, 9. Andorra 3½. 7. csoport: 1. Bulgária 27, 2. Fülöp-szigetek 26½, 3. Izrael 24½, 4. Franciaország 24, 5. Indonézia 22½, 6. Törökország 17, 7. Dominikai Köztársaság 16, 8. Feröer-szigetek 9½, 9. Ciprus 8½, 10. Brit Virgin-szigetek 4½. 8. csoport: 1. Hollandia 26, 2. Argentína 26, 3. Ausztria 23½, 4. Svájc 20, 5. Görögország 16½, 6. Mexikó 15½, 7. Marokkó 10½, 8. Amerikai Virgin-szigetek 3, 9. Bahama-szigetek 3.

Az „A” döntő végeredménye H.Csapat12345678910111213141516PontCsPCsapatpont+=-1×2½32323½3½333½42½2½444628132021½×1½22½12½23½233½33½2437½20843312½×1½2½21½32½3233½2½3½2½36½2210234222½×21½222333322½436½21771511½1½2×2222½2½3½2½2½33435½2084362322½2×2½11½2½12½2½3½33½35219337½1½2½221½×222½2½2½22½3332197538½212232×2222312½2½29½1648391½1½21½2½22×311½233½2½29½145461012111½1½1½21×222223½26917711½121½31½232×1122½2½25½12447120½111½1½1½22½23×22½1½325½11438131½1½11½1½212232×21½2½259258141½½1½21½1½31221½2×21½23½71591502½1½1111½½21½2½2½2×2½22933916001½00½11½1½½1½11½2½1½×14½21014

Az egyéni legjobb pontszerzők Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel az elődöntőben és a döntőben elért összesített eredményeik alapján. A szervezők által megállapított helyezések több esetben nem a valóságos eredménynek megfelelőek voltak.

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Döntő||Pont||Játszmaszám||Százalék |+ 1. tábla.A hivatalos sorrend szerint: 1. Karpov 2. Torre 3. Mariotti (Delgado hiányzik). |- |20px||Anatolij Karpov||||A||12||14||85,7 |- |20px||Alberto Delgado||||D||16½||22||75 |- |20px||Eugenio Torre||||A||14||19||73,7 |- |20px||Sergio Mariotti||||B||14||19||73,7

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Döntő||Pont||Játszmaszám||Százalék |+2. táblaA hivatalos sorrend szerint: 1. Farooqui 2. Korcsnoj 3. Byrne (Dückstein hiányzik). |- |20px||Andreas Dückstein||||B||10||12||83,3 |- |20px||Zahiruddin Farooqui||||D||16½||21||78,6 |- |20px||Viktor Korcsnoj||||A||11½||15||76,7

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Döntő||Pont||Játszmaszám||Százalék |+3. táblaA hivatalos sorrend szerint: 1. Szpasszkij 2. Ivkov 3. Donner (miközben Donner a 2. táblán játszott!). |- |20px||Johan Loon||||E||7½||9||83,3 |- |20px||Borisz Szpasszkij||||A||11||15||73,3 |- |20px||Helmut Pfleger||||A||6½||9||72,2

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Döntő||Pont||Játszmaszám||Százalék |+4. táblaA hivatalos sorrend szerint: 1. Petroszján 2. Woodhams 3. Planinc. |- |20px||Tigran Petroszján||||A||12½||14||89,3 |- |20px||Michael Woodhams||||C||15½||18||86,1 |- |20px||Shimon Kagan||||B||13||16||81,3

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Döntő||Pont||Játszmaszám||Százalék |+5. játékos (1. tartalék)A hivatalos sorrend szerint: 1. Tal 2. Lombardy 3. Velimirović 3. de Greiff. |- |20px||Mihail Tal||||A||11½||15||76,7 |- |20px||Dragoljub Velimirović||||A||9||12||75 |- |20px||Boris de Greiff||||B||9||12||75

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Döntő||Pont||Játszmaszám||Százalék |+6. játékos (2. tartalék) |- |20px||James Edward Tarjan||||A||11||13||84,6 |- |20px||Franciscus Kuijpers||||A||11||13||84,6 |- |20px||Gennagyij Kuzmin||||A||12½||15||83,3

A dobogón végzett csapatok tagjainak egyéni eredményei Szovjetunió Anatolij Karpov (+10 -0 =4) Viktor Korcsnoj (+8 −0 =7) Borisz Szpasszkij (+7 −0 =8) Tigran Petroszján (+11 −0 =3) Mihail Tal (+8 −0 =7) Gennagyij Kuzmin (+10 −0 =5)Jugoszlávia Svetozar Gligorić (+5 −2 =10) Ljubomir Ljubojevics (+6 -2 =7) Borislav Ivkov (+8 −1 =8) Albin Planinc (+9 −1 =5) Dragoljub Velimirović (+8 −2 =2) Bruno Parma (+6 −0 =6)Amerikai Egyesült Államok Lubomir Kavalek (+5 -3 =7) Robert Byrne (+8 −0 =8) Walter Shawn Browne (+7 −3 =7) Samuel Reshevsky (+5 −2 =4) William James Lombardy (+9 −3 =4) James Edward Tarjan (+9 −0 =4)

A legjobb játszma díja Az 1000 dolláros különdíjat nyerte a következő játszma: Stean, Michael (ENG) – Browne, Walter Shawn (USA) 1–0

A díjra javasolták még az alábbi játszmákat: Sax, Gyula (HUN) – Kestler, Hans Günther (GER) 0–1 Padevsky, Nikola (BUL) – Whiteley, Andrew (ENG) 1–0 Korchnoi, Viktor (URS) – Quinteros, Miguel Ángel (ARG) 1–0 Rantanen, Yrjö (FIN) – Reshevsky, Samuel Herman (USA) 0–1 Uddenfeldt, Dan (SWE) – Reshevsky, Samuel Herman (USA) 0–1 Jones, Iolo (WLS) – Dueball, Jürgen (GER) 0–1 Portisch, Lajos (HUN) – Radulov, Ivan (BUL) 1–0 Petrosian, Tigran (URS) – Visier Segovia, Fernando (ESP) 1–0

A magyar versenyzők eredményei FordulóEllenfélborder|90pxPortisch Lajos 2645border|90pxBilek István 2475border|90pxCsom István 2540border|90pxRibli Zoltán 2525border|90pxForintos Győző 2490border|90pxSax Gyula 2505Pont Elődöntő (4. csoport)1Camilleri2225½Attard-1Gouder-1Cilia Vincenti-13½2Bouaziz-1Belkadi-½Tabbane-1Najar-13½3Chan Mun Fye-1Choo Min Wang-1Jamaluddin-1Ng-144Kassabe-1Tabba-1Arik-1Kabbani-145Gonda-1Hamada-1Arita-1Tatsutomi-146Nicaragua visszalépett, eredményeit törölték.7Silva Sánchez23951Donoso Velasco23951Godoy Bugueño23601Stekel Grunberg2370148Van Seters23251Bonne-½De Bruycker-½Wostin2265139Pomar Salamanca2425½Calvio Mínguez2460½Bellón López2405½Sanz Alonso232012½ „A” döntő1Az elődöntőben elért eredményt vitték a csapatok a döntőbe.2½2Quinteros24951Sanguineti2530½Miguel Najdorf25201Rubinetti241513½3Torre24500Cardoso2385½Naranja2395½Bordonada-014Andersson2580½Ornstein2430½Jansson23801Liljedahl2330½2½5Gligorić25851Ljubojević2605½Velimirović25301Parma2510½36Kavalek2625½Byrne2595½Browne2575½Reshevsky2550½27Jones2210½Cooper22151Sully-1Trevelyan-13½8Gheorghiu2540½Ciocâltea24700Ghizdavu2420½Pavlov2355019Hort2600½Jansa2535½Filip2495½Plachetka240501½10Borisz Szpasszkij2650½Tigran Petroszján2640½Mihail Tal2635½Gennagyij Kuzmin2600½211Hartston24800Penrose24501Whiteley2340½Markland239012½12Westerinen2465½Rantanen24101Venäläinen-½Raaste-1313Schmid25501Hecht25151Dueball2455½Kestler241002½14Radulov24901Padevsky24800Spasov24301Kirov2465½2½15Timman2540½Donner2495½Ree2425½Enklaar2425½2Szerzett pontszám(Játszmák száma)10 (16)11 (15)11½ (17)12 (17)6½ (9)10 (14)Teljesítményérték257325862513251824772473

Jegyzetek

Források OlimpBase Святослав Ю. Р. Из истории шахматных олимпиад. — Киев: Здоровье, 1983. — 240 с. Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006

További információk Tournament Review Frank Große: Teil 6: Politische Einmischungen (1968–1978)

1974 Sakkolimpia Kategória:Franciaország sportélete