A Diego Garcia trópusi atoll az Indiai-óceánon, az Egyenlítőtől délre. A Brit Indiai-óceáni Terület része, de bérlés alapján az Amerikai Egyesült Államok fennhatósága alatt áll, amely 1973 óta különféle katonai létesítményeket üzemeltet rajta. A sziget ezért nem látogatható.

Az atoll 3535 km-re keletre van Tanzánia partjaitól, 1796 km-re dél-délnyugatra India déli csücskétől, és 4723 km-re nyugat-északnyugatra Ausztrália nyugati partjaitól.

A Diego Garcia sziget stratégiailag igen fontos helyen fekszik. A legrövidebb időn belül elérhető innen Kelet-Afrika, a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia is.

Földrajza Az atoll területe 174 km², ezzel a legnagyobb területű összefüggő atoll, bár ebből mindössze 27 km² szárazföld.Natural Resources Management Plan (2005), paragraph 2.4.1. Összefüggő kerülete 64 km hosszú, ami egy 21 km hosszú lagúnát fog közre, ami 11 km széles, északra nyíló szája 6 km-es. Az átjáróban három kisebb sziget található.Natural Resources Management Plan (2005), paragraph 2.5.1.

A Déli Egyenlítői Áramlat hatása alatt áll, éghajlata trópusi. Természetes növényzete dzsungel.

Történelme A sziget Diego García de Moguer spanyol tengerészről kapta a nevét, aki Európa számára felfedezte az 1550-es években. A sziget a 18. század végéig lakatlan volt, akkor a franciák létesítettek itt telepet. Nem sokkal később a Brit Kelet-indiai Társaság kezére került, majd újra a franciáké lett, akik lepratelepnek használták 1793-ig, majd kókuszültetvényeket létesítettek. Ehhez munkásokra volt szükség, akiket a környező szigetekről toboroztak. 1814-ben, Napóleon veresége után a párizsi békeszerződés Nagy-Britanniának ítélte a szigetet.

Az első világháború idején egy valószínűtlen esemény színhelye volt a sziget. Az Indiai-óceánon portyázó német Emden kiscirkáló 1914. október 9-én itt kötött ki szénvételezési célzattal. Mivel a szigetet évente csak két alkalommal kereste fel postahajó, (The China Squadron. 1914. Chapter VI., 55. o.) rádióállomással pedig nem rendelkezett, a helyieknek nem volt tudomása a Nagy-Britannia és Németország közötti háborúról, és a látogatót szívélyes fogadtatásban részesítették. A cirkáló szenet vételezett, és a helyiek segítségével a hajótest vízvonal alatti részét is megtisztították a lerakódásoktól. A németek viszonozták a baráti fogadtatást azzal, hogy segítették megjavítani az egyik helyi brit lakos motorcsónakját, és elvállalták a postaküldemény célba juttatását is, aminek felvétele után másnap hajóztak tovább. A britek egyik segédcirkálója október 15-én érkezett Diego Garciára, és ekkor szereztek tudomást a nagy erőkkel keresett német cirkáló pár nappal korábbi ittlétéről.

A második világháborúban a brit légierő létesített itt támaszpontot.

1966-ban, a hidegháború alatt az Egyesült Államok nagyon szeretett volna egy támaszpontot az Indiai-óceánon, ezért megegyezett Nagy-Britanniával egy sziget átengedéséről, cserébe a britek 14 milliós dolláros árengedményt kaptak az amerikai Polaris rakétarendszer megvételéhez, az USA pedig nem fizetett bérleti díjat. Az USA egyik feltétele az volt, hogy a szigeten ne legyen őslakosság, azonban ez nem teljesült, mivel a 18. század óta az ültetvényeken dolgozók leszármazottai (mintegy 2000 ember) ott élt, és őslakosnak számított. A nemzetközi jog szerint őket kártalanítani kellett volna. A britek ezt úgy oldották meg, hogy őket „ideiglenes munkások”-nak nyilvánította, és elüldözte a lakhelyükről. 1971-re a lakosságot átszállították a Chagos-szigetcsoport többi tagjára, illetve Mauritiusra, vagy a Seychelle-szigetekre. Az ültetvényeket megszüntették.

1977-re elkészült a legmodernebb kommunikációs berendezésekkel ellátott amerikai tengerészeti katonai bázis. A Diego Garcián működő amerikai katonai légibázis jelentős szerepet játszott az 1991-es öbölháborúban, a 2001-es Afganisztán, illetve 2003-as Irak elleni légi hadműveletekben. 2014-ben mintegy 3-5 ezer brit és amerikai katona állomásozott a szigeten.

Az elüldözött lakosság a brit Legfelsőbb Bírósághoz fordult jogorvoslatért, ami 2000-ben kimondta, hogy kilakoltatásuk törvénytelen volt.

Az amerikai 50-évre megkötött bérlés 2016-ban lejárt, de azóta meghosszabbították, 2036-ig. A megállapodás biztosítja a brit–amerikai Diego Garcia katonai támaszpontjának jövőjét. A támaszpont továbbra is brit ellenőrzés alatt maradt.

Egy 2024-es megállapodás alapján Nagy-Britannia átadta Mauritiusnak a Chagos-szigetcsoportot. Az egyezség egy legfelsőbb bírósági döntés hiánya miatt 2026-ig  nem lépett még hatályba, A megállapodás értelmében Nagy-Britannia 99 évre visszabérelné a szigetet a támaszponttal évi 101 millió fontért.

Katonai szervezetek a szigeten U.S. Navy Support Facility U.S. Naval Computer and Telecommunications Station Far East Detachment (NCTSFE DET) Military Sealift Command Office (MSCO) Maritime Pre-positioning Ship Squadron (COMPSRON ) TWO Branch Health Clinic (BHC) American Forces Network (AFN) Public Works Department (PWD), Naval Facilities Engineering Command Far East (NAVFAC FE) Personnel Support Activity Detachment (PSD) U.S. Fleet and Industrial Supply Center (FISC) Air Mobility Command (AMC) Detachment ONE, 730 AMS Automated Remote Tracking Station (ARTS) Air Force Space Command (AFSPC) Detachment 2, 22nd Space Operations Squadron Ground-based Electro Optical Deep Space Surveillance (GEODSS) Air Force Space Command Detachment TWO, 21 Operations Group Pacific Air Force (PACAF) Detachment ONE, 36 Mission Support Group (MSG)

Közlekedés A sziget elsősorban repülőgéppel közelíthető meg, de turisták számára nem látogatható. A Space Shuttle-program alatt vészleszálló helynek volt kijelölve az űrsikló fogadására, de ilyen célra a gyakorlatban egyik leszállóhelyet sem használták.

Repülőtere mintegy 3650 m hosszúságú kifutópályával rendelkezik, ahol a legnagyobb katonai gépek és akár az űrsikló is le tudott volna szállni; iránya 13/31.

Az ide vezényelt katonák az Egyesült Államokból általában a Norfolki Haditengerészeti Bázisról kéthetente indulnak (Virginia állam). A nagyjából 32-órás út állomásai: Lajes légibázis (Azori-szigetek, Portugália), haditengerészeti támogatóbázis (Nápoly, Olaszország), Chania repülőtér (Kréta, Görögország), Bahreini nemzetközi repülőtér, Maszkati nemzetközi repülőtér (Omán), majd Diego Garcia.

Az USA nyugati partjáról sűrűbben lehet indulni; Szingapúr vagy Japán felé. A katonai géppel érkező utas Szingapúrban a Paya Lebar Republic of Singapore Air Force Base katonai légibázison száll le. A kereskedelmi járattal utazó a Szingapúr-Changi repülőtéren száll le. A Japán felé utazó a Narita nemzetközi repülőtéren száll le, majd Diego Garcia következik.

Ha az érkezés katonai géppel történik, akkor annak típusa KC–10 Extender vagy C–17 Globemaster III. Charter járat esetén a gép típusa DC–8 vagy Boeing 757.

Érdekesség A Malaysian Airlines 2014. március 8-án eltűnt MH370 járatának kapitánya az otthoni repülőszimulátorán a Diego Garcia katonai repülőterén való leszállást is gyakorolta, majd ennek nyomait megpróbálta eltüntetni a számítógépéről. Az információ több okból érdekes: 1. a Boeing 777 könnyedén elérhette a repülőteret, 2. a repülőtér titkos katonai jellege és az elszigetelt helyszín miatt a repülőgép észrevétlenül landolhatott (az USA jóváhagyásával). Mivel a szigetre kívülállóknak bejutni lehetetlen, ezért kevés információ van róla. A Time magazin egyik újságírójának, illetve Alice Cuddynak, a BBC újságírójának állandó és szigorú felügyelet mellett volt szerencséje a szigeten tartózkodni. A beszámolójuk alapján lehet tudni, hogy a szigeten van bowlingpálya, strand, hamburgerező és szuvenírbolt is. A brit és az amerikai szokások keveréke érvényesül, van Churchill utca, brit rendőrautók járnak és jobb oldali közlekedés van. Fizetni amerikai dollárral lehet és a konnektorok is amerikai típusúak. A sziget a világ legnagyobb szárazföldi ízeltlábújának, a kókuszráknak iaz élőhelye.

Jegyzetek

Források Daniel Smith: 100 Titkos hely - ahová nem juthatsz be soha, Corvina kiadó, 2013, p 193-195 Navy Support Facility Diego Garcia - hivatalos oldala

Külső hivatkozások Megállapodás: a Diego Garcia légitámaszpont 2123-ig az Egyesült Államok birtokában marad - Portfolio (2024.10.03.) Princeton University Press: Island of Shame: The Secret History of the U.S. Military Base on Diego Garcia - David Vine The Telegraph: Diego Garcia: The facts, the history, and the mystery 2014. aug. 13. infoplease.com: Where in the World Is Diego Garcia? - A strategic U.K. and U.S. airbase with a dark history Absolutely Must Go: The US Military vs. the Exiles of Diego Garcia 2014-10-10 Naval Support Facility Diego Garcia

Kategória:Az Indiai-óceán szigetei Kategória:Amerikai–brit kapcsolatok