Kik falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.
Fekvése Gospićtól légvonalban 25 km-re, közúton 39 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 6 km-re északnyugatra a Likai karsztmező délkeleti részén, a Likai-középhegység lábánál, az A1-es autópályától 500 méterre keletre fekszik.
Története Ez a vidék 1509-ben Bilajjal, Barletével, Slivnikkel, Novacival, Lovinaccal és Novigraddal együtt Ivan Karlović (Karlovics János) horvát bán kezén volt. 1527-ben kihasználva a mohácsi csata utáni zűrzavart és a horvát nemesség megosztottságát a törökök teljesen megszállták Lika területét. A török az elmenekült horvát lakosság helyére új telepeseket, pravoszláv hitű vlachokat és szerbeket telepített be, akik ennek fejében kiváltságokat kaptak. A betelepítés Ferhád pasa idejében 1575 és 1577 között történt. 1689-ben Marko Mesić pap felkelést robbantott ki és a felkelők egy hónap leforgása alatt felszabadították Lika és Korbávia területét a török uralom alól. A betelepítés második hulláma 1690 és 1692 között történt a Gacka völgyéből és a Zrmanja folyó vidékéről érkezett pravoszláv szerbekkel. Az ezt követő első összeírás szerint 1700-ban a raduči parókia területén, melyhez akkor Kik is tartozott összesen 120 ház állt két parókussal. Egy ugyanez évből származó másik adat szerint Ploča és Kik együtt összesen 40 háztartást számlált. 1857-ben 345, 1910-ben 331 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A jobb megélhetés miatt többen jártak dolgozni Szerbiába, illetve vándoroltak ki Franciaországba, Amerikába és más országokba. A második világháború időszaka a kikieknek hasonlóan a többi a Független Horvát Állam területén élő szerbekhez az usztasa terror időszaka volt. A partizánegységekből ebben az időben formálódott a nemzeti felszabadító hadsereg. 1941 decemberében Kiken gyűlést tartottak, melynek vezetője a bužimi születésű magas rangú partizánvezér Jakov Blažević volt. Megalakították a nemzeti felszabadító bizottságot és meghirdették a felkelést a nácibarát független horvát állam ellen. Később ilyen bizottságok alakultak több horvát faluban is, melyekhez sokan csatlakoztak. 1944-ben az usztasák visszavonulása után elfoglalták a partizánok, ezzel a térségben véget értek a harcok. 1991-ben lakosságának 95 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik még ebben az évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza a települést, melynek szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben mindössze 4 lakosa volt.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 345 338 247 318 352 331 365 358 231 243 232 171 134 126 3 4
Nevezetességei Szent Péter apostol tiszteletére szentelt kis szerb pravoszláv templomát 1809-ben Radučról hozták át. A II. világháború idején lerombolták. A hívek a pločai parókiához tartoznak.
További információk Lovinac község hivatalos oldala Lika kronológiája Krešimir Matijević: Naseljenje Like A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja
Jegyzetek
Kategória:Lika-Zengg megye települései