A pradzsnaptiváda (szanszkrit; kínai: 說假部, pinjin: Shuō Jiǎ Bù) korai buddhista iskola volt az ókori Indiában. A mahászánghika buddhista irányzatból alakult ki. Az irányzat egy másik elnevezése a bahusrutíja-vibhdzsjaváda volt.
Története Vaszumitra szerint a pradzsnaptiváda iskola a mahászanghika irányzatból fejlődött ki több más iskola mellett.Harris, Ian Charles. The Continuity of Madhyamaka and Yogacara in Indian Mahayana Buddhism. 1991. p. 98 A leletek alapján mindegyik iskola a Himalája régiójában székelt.Sree Padma. Barber, Anthony W. Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra. 2008. p. 68. Taranatha, a tibeti buddhizmus középkori lámája szerint a pradzsnaptivádák a Pála-dinasztia idején a Magadha királyságban folytatták virágzásukat, egészen a 10. század végéig.Warder, A.K. Indian Buddhism. 2000. p. 282Walser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. p. 218 A.K. Warder indiakutató szerint a pradzsnaptiváda iskola soha nem terjedt tovább India keleti régióin.
Tanok A Szamajabhedhoparacsanacsakra írások alapján a pradzsnaptiváda tanai nem különböztek sokban a mahászanghika iskoláétól.Dutt, Nalinaksha. Buddhist Sects in India. 1998. p. 118
Pradzsnapti André Bareau francia buddhológus szerint a pradzsnaptiváda elnevezés arra utal, hogy ebben az irányzatban a jelenségek csak a fogalomalkotás eredményei (szanszkrit: pradzsnapti). A pradzsnaptiváda különbséget tesz konvencionális (szanszkrit: saṃvṛti) és legvégső értelemben vett igazság (szanszkrit: paramártha), valamint valóság (szanszkrit: tattva) és koncepció (szanszkrit: pradzsnapti) között.
A pradzsnaptivádák szerint a kondicionált jelenségek csupán koncepciónak tekinthetők ezért ezek szenvedéshez vezetnek. A szarvásztivádia nézettel szemben a pradzsnaptivádák nem tekintették a szkandhákat szenvedésnek.Walser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. p. 220
Érdem és karma A pradzsnaptivádák úgy tekintettek a nemes ösvényre (tan), hogy az örök és megváltoztathatatlan, soha nem veszhet el és nem lehet elpusztítani sem.Petzold, Bruno. The Classification of Buddhism: Comprising the Classification of Buddhist Doctrines in India, China, and Japan. 1995. p. 438 Úgy tartották, hogy az ösvény nem sajátítható el elmélkedés révén, csak a mindentudás (szanszkrit: szarvadzsnána) révénWalser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. p. 219 és az erények összegyűjtésével. Szerintük azon múlott, hogy valaki idő előtt hal meg vagy a nemes ösvényre lép, hogy milyenek az erényei és a karmája.
Szavak általi tanítások A pradzsnaptivádák úgy tartották, hogy a Buddha tanításai a különböző pitakákban csak konvencionálisak voltak, Therefore all teachings were viewed by the átmeneti jellegük miatt nem tartalmazták a legvégső igazságot. A későbbi, teljesen kifejlett mahájána szútrák is hasonlóan tekintenek Buddha tanításaira.
Kapcsolata a mahájána irányzattal
Elméletek André Bareau szerint a mahájána eredete a mahászanghika iskolában található, azok közül is a bahusrutíja és a pradzsnaptiváda szekták játszhattak fontos szerepet az északi és déli mahászanghika hagyományok közötti kommunikációs szakadék áthidalásában.Ray, Reginald. Buddhist Saints in India: A Study in Buddhist Values and Orientations. 1999. p. 426
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek A buddhizmus iskolái Korai buddhista iskolák Nikája buddhizmus
Kategória:Korai buddhista iskolák