Szarvásztiváda

bélyegkép|jobbra|A tibeti buddhizmus hagyományosan a múlaszarvásztiváda vinaját követi.

A szarvásztiváda (szanszkrit: सर्वास्तिवाद; kínai: 說一切有部, pinjin: Shuō Yīqièyǒu Bù) korai buddhista iskola volt, amely a mindenkori (múlt, jelen, jövő) dharma birtokosának vallotta magát.[Louis de La Vallée Poussin, Pruden: Abhidharma-kośa-bhāṣyām, Asian Humanities Press, 1988. Pg. 807] A szarvásztiváda az egyik legbefolyásosabb buddhista szerzetesrend volt, amely Észak- és Dél-India mellett egész Közép-Ázsiában virágzott. Úgy tartják, hogy ebből az iskolából vált külön a múlaszarvásztiváda szekta, jóllehet a két irányzat viszonya még nem lett egészen pontosan meghatározva.

Két teljes Abhidhamma-pitaka maradt fenn: a théraváda és a szarvásztiváda. Ez utóbbi már csak kínai fordításban létezik, de a tudósok szerint ezt valószínűleg szanszkritról fordították kínaira. A mahájána iskolák a szarvásztiváda abhidharmát tekintik mérvadónak, például Nágárdzsuna, 2-3. századi indiai filozófus, a mahájána buddhizmus madhjamaka (középút) iskolájának nagy tekintélyű megalapítója is erre a verzióra reflektál.

Elnevezése A szarvásztiváda elnevezés szanszkrit eredetű kifejezés, amely nagyjából annyit jelent, hogy "minden létező elmélete". Az elnevezés páli alakja szabbatthiváda.While the Pali term, sabbatthivāda, is not found in the Pāli canon's Vinaya or Sutta Pitaka, an antonymous Pali term, natthivādā (SLTP - "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sltp/MN_III_utf8.html#pts.078), (Thanissaro, "Maha-cattarisaka Sutta: The Great Forty " [MN 117], 1997, - "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.117.than.html) and "nihilism" (Nanamoli & Bodhi, trans., 1995/2001, "The Middle Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikaya," p. 940, para. 38), - MN 117. Inflections of the Pali term, sabbatthivādā, can be found in the Abhidhamma's Kathavatthu and the post-canonical Mahavamsa - http://www.bodhgayanews.net/pali.htm ).

Bár a kifejezés elemzésének módjában nincs teljes egyetértés, általánosan úgy vélik, hogy három részből tevődik össze: szarva "összes" vagy "minden" + aszti "létezik" + váda "beszél", "mond" vagy "elmélet". Ez pontosan megfelel a kínai Shuō Yīqièyǒu Bù 說一切有部 elnevezésnek is,Taisho 27, n1545 amely szó szerint azt jelenti, hogy "a szekta, amely a minden létezéséről beszél".

Története

Egyesek szerint a szarvásztiváda a szthaviraváda iskolából vált ki.Buddhism: A Modern Perspective. Charles S. Prebish. Penn State Press: 1975. pg 42-43

A szarvásztiváda gyakorlói Kaniska császár támogatását élvezték és ennek köszönhetően a Kusán-dinasztia idején jelentősen megerősödtek. A következő ezer évre ez az iskola vált az egyik legdominánsabb buddhista iskolává.

Közép-Ázsiában néhány buddhista rend számított csak történelmileg is jelentősnek. A tudósok a közép-ázsiai buddhista missziókat három időszakra osztják. Ezek időrend szerint a következőek voltak:Willemen, Charles. Dessein, Bart. Cox, Collett. Sarvastivada Buddhist Scholasticism. 1997. p. 126 dharmagupta szarvásztiváda múlaszarvásztiváda

148-170 között a parthiai An Si-kao szerzetes Kínába utazott és lefordított egy művet (Da Biqiu Szancsien Veiji - kínaiul: 大比丘三千威儀), amely leírja az öt legfőbb indiai szerzetesrend ruháinak (szanszkrit: kasaja) színét.Hino, Shoun. Three Mountains and Seven Rivers. 2004. p. 55 Egy későbbi szöveg (Sáriputra-paripraccsá) fordítása hasonló információkkal szolgál, azonban a dharmaguptaka és a szarvásztiváda rendek színei fordítva szerepelnek az utóbbiban - itt szarvásztivádáé a fekete és a dharmaguptakáé a sötét vörös szín.Hino, Shoun. Three Mountains and Seven Rivers. 2004. pp. 55-56

Nyelve Buton Rincsen Drub tibeti történész szerint a mahászánghikák a prákrit nyelvet, a szarvásztivádák a szanszkritot, a szthavirák a paisácsit és a szammatíják az apabhramsa dialektust használták.Yao, Zhihua. The Buddhist Theory of Self-Cognition. 2012. p. 9

Tanok A dhammák A tháravádinok 85 dhammájával (lételemmel) szemben a szarvásztivádinok összesen 75 dharmát (páliul dhamma, szanszkritul dharma) állapítottak meg (11 anyagi (ahol minden végső oszthatatlan atom az a négy nagy elem lett: a Föld, Víz, Tűz, Levegő), 46 tudati, 14 sem anyagi, sem tudati, az egyetlen tudat és a 3 feltétlen dharmát, a teret és a kétféle nirvánát.) A dharmák, a létezés oszthatatlan elemei, pillanatnyiak, ugyanakkor mindhárom időben, vagyis a múltban, a jelenben és a jövőben is reálisan léteznek. Különbséget tettek a dharmáknak az aktuális és a potenciális létezése között. Aktuálisan állandótlanok, potencialitásukban azonban szvabhávával (önvalóval) bírnak (lásd még: éntelenség). Ennél fogva a szvabháva nem más, mint a felsőbb értelemben vett létezés.

A vaibhásika és a szautrántika A szarvásztiváda két al-szektája a vaibhásika és a szautrántika volt. Az előbbit a Mahávibhása-sásztra támogatói hozták létre, amely egy magyarázószöveg. A vaibhásika-szarvásztiváda szektának volt messzemenően a legteljesebb tangyűjteménye a korai buddhista iskolák közül.Park, Changhwan, PhD thesis, University of California, Berkeley, 2007 pg 2 Ez az iskola Indiában és azon túl is hatalmas sikereket ért el.A Study of the Abhidharmahṛdaya: The Historical Development of the Concept of Karma in the Sarvāstivāda Thought. PhD thesis by Wataru S. Ryose. University of Wisconsin-Madison: 1987 pg 3

A szautrántika szekta ezzel szemben a buddhista szútrákra helyezte a hangsúlyt. A szautrántika kifejezés is azt jelenti, hogy "azok, akik a szútrákat védelmezik". A szautrántika kétségbe vonja az Abhidharma szövegek megalapozottságát. Ez alapján nem a dhammák jelentik a végső realitást, mert maguk sem állandók. Feltételeztek azonban egy összekötő tudatfolyamatot, egy „magot” (bídzsa), amely átnyúlik egyik életből a másikba, majd egy adott pillanatban „kicsírázik”. Ezzel az elképzelésével erőteljes impulzust nyújtott a később kialakuló jógácsára filozófiának. Ezen kívül, a követőik értelmezése alapján egy időben több Buddha is létezhet egyszerre.Guang Xing. The Concept of the Buddha: Its Evolution from Early Buddhism to the Trikaya Theory. 2004. p. 66

A három szekér Indiában a korai buddhista iskolák gyakran osztották fel a buddhista gyakorlatokat "szekerekre" vagy "kocsikra" (jána). Például a vaibhásika szarvásztiváda hagyomány követői állítólag a három szekér gyakorlatát alkalmazták:Nakamura, Hajime. Indian Buddhism: A Survey With Bibliographical Notes. 1999. p. 189

Srávakajána - a théravádában gyakorlatban bejárandó spirituális út, amelyben az arhat egy szamjakszambuddha tanítása által képes elérni a buddhaságot. Pratjékabuddhajána - a magányos buddha, aki önerőből éri el a buddhaságot, más buddha tanításai nélkül, és aki maga sem tanít másokat. Bódhiszattvajána - más néven mahájána, amelyben a gyakorló az összes érző lény érdekében kívánja elérni a buddhaságot.

Buddha A szarvásztivádák Buddha fizikai testét (Skt. rúpakája) tisztátalannak és helytelennek tartották menedékvétel szempontjából. Ők a Buddha igazságtestében (Dharmakája) vettek menedéket.Guang Xing. The Concept of the Buddha: Its Evolution from Early Buddhism to the Trikaya Theory. 2004. p. 49

Arhatok A buddhák és a bódhiszattvák természetfeletti képességeit hirdették és az arhatok esendőségét.Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. p. 48 A szarvásztiváda Nágadatta-szútra kritizálja ezt a mahísászaka nézetet. Márá felveszi a főhősnő, Nágadatta apjának alakját és megpróbálja meggyőzni, hogy a teljesen megvilágosodott buddha szintje helyett (szamjakszam-buddha) elégedjen meg az arhat tudatszint egy alsó szintjével.Kalupahana, David. Buddhist Thought and Ritual. 2001. p. 109 Nágadatta azonban elutasította ezt a tanácsot., p. 109

Kánon

Vinaja A dharmaguptakák elutasították a szarvásztiváda prátimoksa szabályokat, azon az alapon, hogy az eredeti Buddha tanítások elvesztek.Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. p. 52

A teljes szarvásztiváda vinaja megtalálható a kínai buddhista kánonban. A 7. században írt Ji csing könyvekből kiderül, hogy Kelet-Kínában a legtöbb egyházi ember a dharmaguptaka vinaját követte, Kuancsong környékén a mahászanghika vinaját, a Jangce környékén és attól délre pedig a szarvásztiváda vinaját használták., p. 187 A Kínában használt többféle vinaja gyakorlatát több, neves kínai buddhista mester is bírálta. A 8. században Dao An mester a császár támogatásával rendeletben szabta meg, hogy Kínában a szangha minden tagjának a dharmaguptaka-féle vinaját kell használnia.pp. 194-195

Ágamák A szarvásztiváda iskolától ma már rendelkezésre áll egy szinte teljes szútra-gyűjtemény egy nem régi felfedezésnek köszönhetően Afganisztánban, ahol egy kolostor romjai között megtalálták a Dírgha-ágama szanszkrit szövegének kétharmadát. A Madhjama-ágama (T26, Chinese trans. Gotama Saṅghadeva) és a Szamjukta-ágama (T99, kínai fordítása Guṇabhadra) kínai fordításai már azelőtt is rendelkezésre álltak. Ezáltal a théraváda mellett a szarvásztiváda az egyetlen korai iskola, amelynek egy szinte teljes szútra-gyűjteménye is megmaradt eredeti állapotában - igaz a théravádától eltérően a szarvásztiváda szövegek nem teljes egésze található meg az eredeti nyelven.

Abhidharma A szarvásztiváda Abhidharma hét szövegből áll: Dzsnyánapraszthána ("A tudás megalapozása") (T. 1543-1544) Prakaranapáda ("Kifejtés") (T. 1541-1542) Vidzsnyánakája ("Tudat teste") (T. 1539) Dharmaszkandha ("Dharma halmazok") (T. 1537) Pradzsnyaptisásztra ("Értekezés az elnevezésekről") (T. 1538) Dhátukája ("Elemek teste") (T. 1540) Szangítiparjája ("Beszéd az összegyűjtésről") (T. 1536)

A vaibhásika szövegeihez tartozik még: Mahávibhásá ("Nagy magyarázószöveg" a Dzsnyánapraszthána szöveghez) (T. 1545)

Az összes szöveget lefordították kínai nyelvre, amelyek mind a kínai buddhista kánon részét képezik.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Korai buddhista iskolák A buddhizmus iskolái Prátimoksa

További információk Szekták és szektarianizmus - A buddhista iskolák eredete

Kategória:Korai buddhista iskolák