Nigéria területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, tizennégy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. 250px Sukur kultúrtáj 1999 Kulturális (III)(V)(VI) Védett terület: 764,4 ha, puffer zóna: 1 178 ha, hivatkozás: 938A Sukur kultúrtáj a Mandara-hegység közelében egy fennsíkon terül el a kameruni határ mellett. A térség gazdaságának alapja a Nigéria más részein is alkalmazott teraszos földművelés. A teraszok a termények előállítása mellett spirituális szerepet is betöltenek az itt lakók életében, a táj fontos elemei a szent fák, a rituális kapuk és az egyéb mágikus erejűnek tartott helyszínek mint például a vasolvasztó kohók és a kúp alakú kutak. A bonyolult közösségen belüli kapcsolatokat tükrözik a dombtetőkön kialakított temetők, valamint a kutak, amelyeket felépítményekkel és kőfalakkal védtek. Sukur híres volt a vasérc feldolgozásról is, ennek kezdetei a 17. századra nyúlnak vissza. A fennsík legmagasabb pontján áll a sukur uralkodó palotája, ami egy kör alakú szertartási épületből, magtárak romjaiból, számos szentélyből és oltárból, valamint teraszokból áll. A 120 x 100 méteres területen elhelyezkedő épületegyüttest kapukkal és fülkékkel tagolt fallal vették körül. Ez a falvak fölé magasodó épületkomplexum a helyi társadalom és kultúra megmaradt emléke. 250px Osun-Osogbo szent erdő 2005 Kulturális (II)(III)(VI) Védett terület: 75 ha, puffer zóna: 47 ha, hivatkozás: 1118Az Oshogbo külvárosában található sűrű erdővel borított 75 hektáros körülkerített szent liget Dél-Nigéria utolsó megmaradt őserdőihez tartozik. A ligetet a joruba nép Osun termékenység-istennő lakhelyének tartja. A ligetben kanyargó folyó partján negyven szentélyt és kilenc kiemelt kegyhelyet alakítottak ki, ezeket a hívők szertartási ösvényeken keresztül közelíthetik meg. Oshogbo lakói minden év augusztusában elzarándokolnak erre a helyre. Az erdőben számos Oshun és más isten tiszteletére készített műtárgyat helyeztek el. Korábban Nigéria-szerte sok közösségnek volt saját istentiszteleti célra kialakított szent ligete, ezeket azonban a 20. század közepére vagy megszentségtelenítették, vagy kivágták a fáit, hogy legyen hely az ültetvényeknek. Ez a liget az osztrák Susanne Wenger képzőművész közbenjárásának köszönhetően maradt érintetlen. Az ő hatására egy újfajta vallásos művészet alakult ki a kultuszhelyen, ami ötvözte az afrikai és az európai stílusjegyeket. A liget a joruba identitás egyik szimbóluma, valószínűleg az utolsó ilyen hely a nép történelmében, ezért az éves zarándoklatok odavonzzák más joruba közösségek tagjait is. Elhelyezkedésük
Javasolt helyszínek NévKépTípusKritériumÉvHiv.Cross River, Korup és Takamanda nemzeti parkok és közös jelölése150px természeti IX, X 2020 Csád-tó kultúrtáj , , és közös jelölése 150px Vegyes II, III, VII, IX 2018 Oke Idanre 150px kulturális II, III, V 2007 Arochkwu Long Juju rabszolgaút (barlangtemplom)150px kulturálisIII, VI 2007 Kano régi városfalai és kapcsolódó helyszínek150px kulturálisIII, V, VI 2007 Surame kultúrtáj150px vegyes I, VII 2007 Alok Ikom monolitok150px kulturális I, III 2007 Ogbunike barlangok vegyesVI, VII 2007 Benin Iya / Sungbo' s Eredo150px kulturális II, III, IV, V 1995 A régi Oyo150px kulturális II, V 1995 Kwiambana és Ningi150px kulturális II, III, IV 1995 Oban dombság/Korup150px természeti VIII, IX, X 1995 A Niger-delta mangrovéi150px természeti - 1995 Gashaki-Gumpti Nemzeti Park150px természeti VII, X 1995
Források
Nigéria az UNESCO világörökség oldalán Nigéria javaslati listája az UNESCO honlapján
Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint