2010-es évek

bélyegkép|A 2010-es évek jelképeinek montázsa A 2010-es évek 2010. január 1-jén kezdődtek és 2019. december 31-én értek véget.

Politikai és társadalmi események

Események és irányzatok

Az évtized a nagy recesszió utáni gazdasági fellendüléssel kezdődött. Az infláció és a kamatlábak alacsonyak és stabilak maradtak az évtized során, a bruttó világtermék 2010 és 2019 között nőtt. A globális gazdasági fellendülés az évtized második felében felgyorsult, amit számos országban erős gazdasági növekedés, a robusztus fogyasztói kiadások, az infrastrukturális beruházások növekedése és az új technológiák megjelenése táplált. A fellendülés azonban egyenetlenül alakult. Egyes országokban – különösen az arab világban – társadalmi-gazdasági válságok politikai forradalmakat indítottak el Tunéziában, Egyiptomban és Bahreinben, valamint polgárháborúkat Líbiában, Szíriában és Jemenben egy regionális jelenségben, amelyet általában arab tavaszként emlegettek. Eközben Európának egy adósságválsággal kellett megküzdenie, amely az évtized elején súlyosbodott. A változó társadalmi attitűdöknek köszönhetően az LMBT-jogok jelentős előrelépést értek el az évtized során, különösen a fejlett országokban.

Az évtizedben a dance-pop, az elektronikus tánczene, a hipszterkultúra és az elektropop zenei és kulturális dominanciája uralkodott. A globalizáció és a változatosság és a személyre szabás iránti megnövekedett igény a zenei streaming szolgáltatások, mint például a Spotify, a SoundCloud és az Apple Music, számos zenei alműfajt hozott létre. Az évtized előrehaladtával a sokszínűség a K-pop, a latin zene és a trap mainstream sikerével is megmutatkozott. A szuperhősfilmek a kasszasikerré váltak, a Bosszúállók: Végjáték minden idők legnagyobb bevételt hozó filmje lett.[1. megjegyzés] A kábelszolgáltatóknál csökkent az előfizetők száma, mivel a kábeltévé-előfizetők az olcsóbb online streaming szolgáltatásokra, például a Netflixre, az Amazon Prime-ra, a Hulura és a Disney+-ra váltottak. A videojáték-ipart továbbra is a Nintendo, a Sony és a Microsoft uralta; míg az indie játékok népszerűbbek lettek, a Minecraft pedig minden idők legkelendőbb játéka lett. A kézi konzolos játékbevételeket 2011-ben megelőzték a mobiljátékokból származó bevételek. Az évtized legkelendőbb könyve A szürke ötven árnyalata volt. Drake-et a Billboard az évtized legjobb zenei előadójának nevezte az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok továbbra is megtartotta szuperhatalmi státuszát, miközben Kína gazdasági kezdeményezései és katonai reformjai révén igyekezett kiterjeszteni befolyását a Dél-kínai-tengeren és Afrikában. Megszilárdította feltörekvő szuperhatalomként betöltött pozícióját, annak ellenére, hogy határain számos konfliktust okozott. Határain belül Kína fokozta Hongkong, Hszincsiang és Tibet elnyomását és ellenőrzését. Ezek a fejlemények arra késztették az Egyesült Államokat, hogy megfékezési politikát vezessen be, és kereskedelmi háborút indítson Kína ellen. Ázsia más részein a Koreai-félsziget javította kapcsolatait a két ország közötti elhúzódó válság után, és a terror elleni háború az Egyesült Államok folyamatos katonai szerepvállalásának részeként folytatódott a világ számos részén. Az Iraki Iszlám Állam és a Levantei szélsőséges szervezet 2014-es felemelkedése eltörölte a szíriai-iraki határt, ami többnemzetiségű beavatkozást eredményezett ellene. Afrikában Dél-Szudán elszakadt Szudántól, és tömegtüntetések és különféle puccsok vezettek a régóta erős emberek megbuktatásához. Az Egyesült Államokban Donald Trump híres üzletembert választották elnöknek a populizmus és a neonacionalizmus nemzetközi hulláma közepette. Az Európai Unió az évtized közepén migrációs válsággal nézett szembe, és az Egyesült Királyság kilépett az EU-tagságról szóló történelmi népszavazást követően. Oroszország megpróbált érvényesülni a nemzetközi ügyekben, 2014-ben annektálva a Krím-félszigetet. Az évtized utolsó hónapjaiban a kínai Vuhanban jelentek meg a SARS-Cov2 koronavírus-járvány első esetei, mielőtt a világ többi részére is hatással lett volna. Az információs technológia fejlődött, az okostelefonok elterjedtek, és sok felhasználó számára egyre inkább kiszorították az asztali számítógépeket. Az internet-lefedettség a világ népességének 29%-áról 54%-ára nőtt, és a vezeték nélküli hálózati eszközök, a mobiltelefonok és a felhőalapú számítástechnika is fejlődött. Az adatfeldolgozás fejlődése és a 4G szélessávú internet elterjedése lehetővé tette az adatok, metaadatok és információk gyűjtését és terjesztését a domainek között olyan ütemben, mint korábban nem látott mértékben, miközben az olyan online források, mint a közösségi média, olyan jelenségeket tettek lehetővé, mint a Me Too mozgalom, a slacktivizmus térnyerése és az online lemondási kultúra. A WikiLeaks nemzetközi figyelmet kapott a Guantánamói-öböllel, Szíriával, az afgán és iraki háborúkkal, valamint az Egyesült Államok diplomáciájával kapcsolatos témákban közzétett minősített információkkal. Edward Snowden leleplezte a globális megfigyelést, felhívva a figyelmet a kormányok és a magánszervezetek szerepére a globális megfigyelésben és az információvédelemben. A Baidu (4.), a Twitter (6.) és az Instagram (8.) a 10 leglátogatottabb weboldal közé került, míg a Wikipédia a 9. helyről az 5. legnépszerűbb weboldalra ugrott, majdnem meghatszorozva a havi látogatások számát. A Yahoo népszerűsége jelentősen csökkent, az 1. helyről a 9. legnépszerűbb oldalra csúszott vissza, a havi látogatások száma kétharmadával csökkent. A Google, a Facebook, a YouTube és a Yandex viszonylag állandó népszerűséget tartott fenn, és az évtized során végig a top 10-ben maradt.

A globális felmelegedés egyre inkább észrevehetővé vált a különböző események során elért új hőmérsékleti rekordok és a minden kontinensen tapasztalt szélsőséges időjárási események révén. A CO2-koncentráció az évtized során 390-ről 410 PPM-re emelkedett. Ugyanakkor a szennyezés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem továbbra is kiemelt aggodalomra adott okot, mivel a tüntetések, kezdeményezések és jogszabályok jelentős médiafigyelmet kaptak. A Párizsi Megállapodást 2015-ben fogadták el, és megalakult a globális klímavédelmi ifjúsági mozgalom. A nagyobb természeti katasztrófák közé tartozott a 2010-es haiti földrengés, a 2011-es tóhokui földrengés és cunami, a 2015-ös nepáli földrengés, a 2018-as Sulawesi-i földrengés és cunami, a pusztító Bopha (Pablo), Haiyan (Yolanda) és Maria trópusi ciklonok, valamint a 2019-es európai hőhullámok.

Az „Arab tavasz”

Az évtized során a világ népessége 6,9 milliárdról 7,7 milliárdra nőtt. Az évtized során körülbelül 1,4 milliárd születés (évente 140 millió) és körülbelül 560 millió haláleset (évente 56 millió) történt. Az arab tavasz kormányellenes tüntetések, felkelések és fegyveres lázadások sorozata volt, amely a 2010-es évek elején az iszlám világ nagy részén elterjedt. Az elnyomó rezsimekre és az alacsony életszínvonalra adott válaszként kezdődött, kezdve a tunéziai tüntetésekkel."FEATURE-Peddler's martyrdom launched Tunisia's revolution". Reuters. 19 January 2011. Archived from the original on 6 January 2023. Retrieved 16 September 2024. A közösségi médiát a forradalom gyors világméretű terjedésének mozgatórugójaként kiáltották ki, mivel új tüntetések jelentek meg a más országokban megosztott sikertörténetekre válaszul. Számos kormány felismerte a közösségi média fontosságát a polgárok szervezkedése szempontjából, és elkezdte bezárni bizonyos weboldalakat, vagy teljesen blokkolni az internetszolgáltatást, különösen a nagyobb tüntetések előtt. A kormányok az online fórumokon folytatott beszélgetéseket is vizsgálták vagy elnyomták azáltal, hogy a tartalomkészítőket nem kapcsolódó bűncselekményekkel vádolták, vagy leállították a kommunikációt bizonyos oldalakon vagy csoportokban, például a Facebookon.Skinner, Julia (10 December 2011). "Social Media and Revolution: The Arab Spring and the Occupy Movement as Seen through Three Information Studies Paradigms". Association for Information Systems AIS Electronic Library (AISeL): 3.

Nukleáris fegyverek elterjedése

P5+1 és iráni tárgyalók találkoznak Genfben az iráni nukleáris programról szóló ideiglenes megállapodás megkötése érdekében (2013) 2010. április 8-án az Egyesült Államok és Oroszország szerződést írt alá Prágában, Csehországban, amelyben megállapodtak abban, hogy a nukleáris fegyvereik készleteit a felére csökkentik. A szerződés célja a lejáró Stratégiai Offenzíva Csökkentési Szerződés (SORT) felváltása volt."US and Russia hail nuclear treaty". BBC News. 8 April 2010. Archived from the original on 10 March 2019. Retrieved 22 June 2016. A szerződés 2011. február 5-én lépett hatályba, miután mindkét ország ratifikálta."U.S.-Russia nuclear arms treaty finalised". USA Today. Archived from the original on 4 March 2016. Retrieved 20 June 2016 2015-ben Irán és más világhatalmak megállapodtak abban, hogy a szankciók enyhítését kifejezett korlátozásokért cserébe felváltják Irán vitatott nukleáris programjára, beleértve a nukleáris létesítmények Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) általi ellenőrzésének engedélyezését. 2016. január 16-án a NAÜ megerősítette, hogy Irán betartotta a megállapodást (a JCPOA-t), lehetővé téve az Egyesült Nemzetek Szervezete számára a szankciók azonnali feloldását."Iran Says International Sanctions To Be Lifted Saturday". The Huffington Post. 16 January 2016. Archived from the original on 21 August 2016. Retrieved 22 June 2016."Iran Sanctions Lifted After Watchdog Verifies Nuclear Compliance". NBC News. Archived from the original on 23 March 2016. Retrieved 22 June 2016. 2018. május 8-án azonban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból.Trump, Iran and the end of the deal Archived 11 May 2018 at the Wayback Machine, The Spectator. 2017. július 7-én az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződést, az első jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodást, amely átfogóan tiltja a nukleáris fegyvereket, azzal a céllal, hogy azok teljes felszámolásához vezessen.A szerződést 58 ország írta alá. Az évtized során Észak-Korea bővítette nukleáris képességeit, állítólagos nukleáris kísérleteket hajtott végre 2013-ban és 2016-ban, amire a kormányok nemzetközi szankciókkal válaszoltak az országgal szemben."UN toughens North Korea sanctions". BBC News. 12 June 2009. Archived from the original on 9 August 2016. Retrieved 22 June 2016 Válaszul Észak-Korea megelőző nukleáris csapásokkal fenyegette meg az Egyesült Államokat, Dél-Koreát és Japánt. 2018-ban azonban Észak-Korea azt sugallta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások után lefegyverezheti nukleáris arzenálját. 2019. február 1-jén az Egyesült Államok hivatalosan felfüggesztette az orosz-amerikai közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést (INF),és Oroszország is ugyanezt tette válaszul a következő napon. Az Egyesült Államok hivatalosan kilépett a szerződésből 2019. augusztus 2-án. Az Egyesült Államok megkezdte nukleáris fegyverarzenáljának felújítását.

Nemzetközi kapcsolatok

A BRICS, egy nemzetek feletti gazdasági szövetkezet, amely öt nagy feltörekvő nemzetgazdaságot – Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát – foglal magában, 2015-re több mint 3,1 milliárd emberre, azaz a világ népességének körülbelül 41 százalékára nőtt.