Mihail Szergejevics Gorbacsov (oroszul: Михаил Сергеевич Горбачёв; Privolnoje, 1931. március 2. – Moszkva, 2022. augusztus 30.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke. Reformkísérletei a hidegháború végéhez vezettek, és végül a kommunista rendszer bukását, a Szovjetunió széthullását eredményezték. 1990-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1991 augusztusában a szovjet rendszert védelmező kommunista vetélytársai sikertelen puccsot kíséreltek meg ellene. Ennek nyomán betiltotta és feloszlatta a Szovjetunió Kommunista Pártját. Miután nem sikerült megakadályoznia a szovjet tagköztársaságok önállósulási törekvéseit, 1991. december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről, és ez a Szovjetunió megszűnését is jelentette.
Élete és politikai karrierjének kezdete Mihail Gorbacsov parasztcsaládban született a Sztavropol melletti Privolnoje faluban. Nehéz gyermekkora volt Sztálin totalitárius szovjet-államában; nagyszüleit kulákvádak alapján deportálták. Nehézségei ellenére kiválóan teljesített a tanteremben és a sportpályákon is. Osztályában a legintelligensebb tanulónak tartották, fő érdeklődési körébe tartozott a történelem és a matematika. 13 éves korától az iskola mellett már a kolhozban is dolgozott, 15 éves korától pedig a kolhoz gépállomásán kombájnos segéd volt.
Az iskola elvégzése után azonnal munkába állt, gyakornokként ugyanannál a kolhoznál helyezkedett el, ahol édesapja is dolgozott. Az 1950-ben elért rekordtermés betakarításában való részvételéért – 19 évesen – megkapta A Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést. Kiemelkedő intelligenciája azonban fontosabb jövőt vetített előre számára, 1950-ben bejutott a Moszkvai Egyetem jogi szakára. (Kétségtelen, hogy magas állami kitüntetése is előnyére vált felvételénél.)
Gorbacsov egyetemi évei alatt ismerkedett meg későbbi feleségével, Raiszával. 1953 szeptemberében házasodtak össze, és Gorbacsov államvizsgája után, 1955-ben költöztek vissza a sztavropoli területre.Gorbachev, M. S., Memoirs, 1996 (London: Bantam Books)
Gorbacsov 1952-ben, 21 évesen lépett be az SZKP-ba. 35 éves korában, 1966-ban levelező tagozaton szerzett agrár-közgazdászi diplomát a Sztavropoli Mezőgazdasági Főiskola közgazdasági karán. Pályája gyorsan ívelt felfelé, 1970-ben lett a mezőgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Sztavropoli határterület pártvezetője, majd egy évvel később tagja lett a Központi Bizottságnak. 1972-ben már szovjet delegációt vezetett Belgiumba, két évvel később pedig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tagjává vált mint az Ifjúsági Állandó Bizottság elnöke.
Gorbacsovot 1979-ben beválasztották az SZKP Politikai Bizottságába. Személyügyi vezetőként, Andropov közeli bizalmasaként elérte, hogy a kormánytagok és a regionális vezetők 20%-át leváltották, az utódok pedig mind fiatal, jó képességű bürokraták lettek. Az ő idejében emelkedett fel Grigorij Romanov, Nyikolaj Rizskov és Jegor Ligacsov, akik közül az utóbbi kettő Gorbacsov közeli munkatársává vált, Rizskov gazdasági szakemberként, Ligacsov pedig személyügyi vezetőként. Gorbacsov Konsztantyin Csernyenkóval, Andropov utódjával is közeli kapcsolatot épített ki, másodtitkárként működött mellette.
Az SZKP-ban betöltött pozícióinak köszönhetően széles körű lehetőségei adódtak utazásra és más gondolatok megismerésére, ez alapjaiban változtatta meg országának politikai és társadalmi viszonyairól alkotott elképzelését.
Az SZKP főtitkára Konsztantyin Csernyenko halála után, 1985. március 11-én az 54 éves Mihail Gorbacsovot választották meg a Kommunista Párt főtitkárának. Ő volt a párt első és egyben egyetlen olyan főtitkára, aki az 1917-es orosz forradalom után született.
A Szovjetunió tulajdonképpeni vezetőjeként megpróbálkozott a kommunista párt és az állam gazdaságának megreformálásával: 1986 februárjában, az SZKP XXVII. kongresszusán vezette be a glasznoszty („nyíltság”), a peresztrojka („átalakítás”), és az uszkorenyije (a gazdasági fejlődés „gyorsítása”) intézkedéseit.
Reformok és demokratizáció Hazai reformok Gorbacsov peresztrojkaprogramja keretében átfogó gazdasági reformot indított el a Szovjetunióban, amelytől az életszínvonal növekedését és a munkások teljesítményének növekedését remélte. A reformok nagy részét azonban a szovjet vezetés ortodox tisztviselőhada túl radikálisnak ítélte meg.
1985 bélyeg|200px|bal|„A józanság az élet normája” – Az absztinenciára és a sportra épülő egészséges életmódot népszerűsítő bélyeg 1985-ből bélyeg|200px|bal|A halálozási ráta meredeken csökkent, a születési ráta pedig jelentősen nőtt az alkoholellenes kampány idején. A kampány megszűnése után ellentétes irányú folyamatok indultak el. bélyeg|300px|bal|A 100 ezer főre jutó bűncselekmények számának alakulása 1961 és 1991 között Az alkoholellenes kampány idején jelentősen csökkent, míg az alkoholellenes kampány megszűnése után jelentősen nőtt a bűncselekmények száma.Криминология: Учебник для вузов / Под общ. ред. Долгова, А. И. Долговой. — Moszkva: Норма; Инфра-М, 2001 — ; 5-86225-435-8. — С. 169, 173, 174.15 новых независимых государств. Численность населения на начало года, 1950—2007, тыс. чел. // Demoscope.ru 1985-ben Gorbacsov bejelentette, hogy a szovjet gazdaság stagnálása olyan mértéket öltött, hogy szükség van teljes átszervezésére. Reformjait kezdetben uszkorenyije (gyorsítás) néven emlegették, később azonban a peresztrojka (átalakítás) kifejezés vált elfogadottá.
Gorbacsov cselekedeteiben nem maradt magára. Bár a Brezsnyev-időszakra elsősorban a gazdasági stagnálás volt jellemző, valójában több gazdasági kísérlet is zajlott, elsősorban a gazdasági társaságok szervezete és a nyugati gazdasági társaságokkal kialakítandó vegyesvállalatok területén. Számos reformötlet volt terítéken a reformszemléletű, technokrata vezetők megbeszélésein, akik gyakran használták a Komszomol vitaköreit vitafórumnak. Az úgynevezett „Komszomol-generáció” lett Gorbacsov legelkötelezettebb hallgatósága, számos posztkommunista üzletember és politikus kezdte itt pályáját, különösen a Baltikumban.
Főtitkárrá választása után Gorbacsov „puha” reformprogram beindítását javasolta, amelyet az SZKP Központi Bizottsága áprilisi plénuma el is fogadott. Egy májusban, Leningrádban elmondott beszédében már a mélyreható reformok mellett állt ki. A reformok személyi változtatásokkal kezdődtek, ezek között a legfigyelemreméltóbb volt Andrej Gromiko külügyminiszter leváltása és helyére Eduard Sevardnadze kinevezése. Gromiko, akit a Nyugat csak „Nyet úrként” ismert, 28 éve volt külügyminiszter, régi gondolkodásúnak tartották. Robert D. English megjegyzi, hogy bár Sevardnadze viszonylag tapasztalatlan volt a diplomáciában, Gorbacsov közös nevezőt talált vele, amennyiben mindketten irányították már a Szovjetunió egy-egy mezőgazdasági régióját (Sevardnadze Grúziát). Ez egyben gyenge kapcsolatokat jelentett a nagyon erős hadiipari komplexummal is.English, R., D, Russia and the Idea of the West: Gorbachev, Intellectuals and the End of the Cold War, 2000 (Columbia University Press)
Gorbacsov első jelentős intézkedése az 1985-ös alkoholreform volt, amely a Szovjetunió-szerte hatalmas méreteket öltő alkoholizmus visszaszorítását és az alkoholfogyasztás káros hatásainak össztársadalmi szintű csökkentését célozta meg. 18-ról 21 évre emelték az alkoholos italok vásárlásának és fogyasztásának alsó korhatárát.Bhattacharya, J.; Gathmann, C.; Miller, G., 2013. The Gorbachev Anti-Alcohol Campaign and Russia's Mortality Crisis Az alkoholos italok árát jelentősen megemelték, emellett az üzletek csak 14 és 19 óra között árulhattak alkoholos italokat.Onyezsina, J., Антиалкогольный указ. 2008. Azokkal szemben, akiket közterületen részegen találtak, eljárást kezdeményeztek. Betiltották az alkoholfogyasztást a távolsági vonatokon és nyilvános helyeken. A munkahelyükön ittasan megjelenő és/vagy az ott alkoholt fogyasztó személyeket elbocsátották az állásukból. Több ismert alkoholgyárat bezártak, és lebontottak. A filmekből és a színházi produkciókból kivágták azokat a jeleneteket, amelyekben alkoholt fogyasztanak. Létrehoztak úgynevezett józansági zónákat, amelyekben nem árultak alkoholt. A reform sikeresnek bizonyult, hatására ugyanis 60%-kal csökkent a legálisan forgalmazott alkohol fogyasztása.Halturina, D. A.; Horotajev, A. V. Русский крест: Факторы, механизмы и пути преодоления демографического кризиса в России. 2006 — Ennek következményeként visszaesett a bűncselekmények száma és az emberek egészségügyi állapota is javult, a várható élettartam meghosszabbodott, a halálozások száma meredeken csökkent.The end of the Soviet Union’s anti-alcohol campaign may explain a substantial share of Russia’s ‘mortality crisis’ in the 1990sХалтурина Д. А., Коротаев А. В. Русский крест: Факторы, механизмы и пути преодоления демографического кризиса в России. — М.: КомКнига, Едиториал УРСС, 2006 — Сколько жизней россиян спасла антиалкогольная кампания 1980-х годов? Az alkoholfogyasztás visszaesésének köszönhetően a termékenységi ráta is nőtt, a születések száma jelentősen emelkedett.
Alekszandr Nyemcov orosz pszichiáter 2009-ben kijelentette, hogy a Mihail Gorbacsov által az 1980-as években indított antialkoholista intézkedések legalább egymillió ember életét mentették meg, és úgy véli, hogy napjaink alkoholproblémáira (az alkohol az első számú halálok Oroszországban) az egyetlen lehetőség, ha a kormány drasztikus alkoholellenes intézkedéseket vezet be.
1986 A peresztrojka és a keretein belül megvalósítandó reformokat az SZKP 1986. március–áprilisban megtartott XXVII. kongresszusa is jóváhagyta, és párthatározat szintjére emelte. A reformok ütemét sokan mégis túl lassúnak értékelték. Több történész, köztük Robert D. English, azzal magyarázták a jelenséget, hogy felgyorsult az elkülönülés az „új gondolkodók” és a konzervatívok elitjei között; a konzervatív tábor szándékosan hátráltatta, néha akadályozta a változás folyamatát. Ez különösen jól megfigyelhető volt a csernobili atomkatasztrófa idején, amelynek során, írja English, Gorbacsovot és társait „félreinformálta a hadiipari komplexum”, a konzervatívok „elárulták” azzal, hogy nem bocsátották rendelkezésre a teljes igazságot a katasztrófa súlyosságáról, ezzel késleltették a hivatalos választ. Jack F. Matlock Jr. hangsúlyozza, hogy Gorbacsov utasította a hatóságokat a teljes igazság nyilvánosságra hozatalára, de „a szovjet bürokrácia megakadályozta ezt”.Matlock, J. F. Jr., Reagan and Gorbachev: How the Cold War Ended, 2004 A szovjetek késlekedését elítélte a nemzetközi politika, sokan éppen Gorbacsovot hibáztatták. Ennek ellenére a csernobili katasztrófa egy szempontból pozitív eredményt hozott, írja English, mivel Gorbacsov és reformertársai hatalmas bel- és külföldi lökést kaptak a reform felgyorsítására.
A hazai változások ütemesen haladtak előre. Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság kommunista pártja Központi Bizottságának ülésén a fiatal Hajik Kotanyan, a Hrazdan megyei Pártbizottság első titkára éles hangú beszédében bűnös korrupcióval vádolta meg az örmény Kommunista Párt legfelsőbb vezetőit, közvetve magát Karen Demircsjan első titkárt is, akinek azonnali lemondását követelte. Szimbolikus jelentőségű aktusként 1986 decemberében Gorbacsov visszahívta Moszkvába Andrej Szaharov atomtudóst, aki hat évet töltött száműzetésben Gorkij városában. Ugyanebben a hónapban került felszínre azoknak a nemzetiségi problémáknak a mélysége is, amelyek az elkövetkező években rányomták bélyegüket a Szovjetunióra. Kazahsztánban tüntetéssorozatot tartottak azután, hogy a Kazah Kommunista Párt első titkárát, Gyinmuhamed Kunajevet leváltották.
1987