A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Fehérvárcsurgó után belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba.
A középkorban hadászati jelentősége kiemelkedő volt, ugyanis a Székesfehérvárt, az ország akkori fővárosát védelmező vizesárkokat, mocsarakat táplálta vízzel. A tatárjárás idején például részben a Gaja áradásának köszönhetően tartozott a város azon kevés magyar települések közé, melyeket nem tudtak bevenni a mongol hadak. A Fehérvárcsurgói-víztározó létesítése miatt a patak medrét több helyen átalakították: a víztározótól lefelé, a mesterséges mederben több zúgó található. Székesfehérvár Szárazrét városrészében nagy forgalmú közúti és kerékpáros hidak vezetnek át az ott már tekintélyes mélységű és szélességű patak fölött.
A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér vármegye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém vármegyei Gaja-szurdok, más néven Római-fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely.Tenczer Gábor - A Bakony leglátványosabb szurdoka, ahol megállt az idő (Telex.hu, 2025.11.02.)
Földrajz 300px|bélyegkép|jobbra|A Gaja-patak a bakonynánai Római-fürdőnél 300px|bélyegkép|jobbra|A Gaja-patak a bakonynánai Római-fürdőnél 300px|bélyegkép|jobbra|Átkelő a Gajavölgyben Mellékvizek A patakba torkollik a Malmi-patak, a Szápári-ér, a Súri-patak, a Fekete-berki-vízfolyás, a Velegi-vízfolyás és a Móri-víz.
A Gaja-patak vízgazdálkodási szempontból az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő tervezési alegység működési területéhez tartozik.
Élővilág A Gaja-patak jellemző halfajai a következők: tavi pisztráng ( Salmo trutta lacustris. ) sebes pisztráng (Salmo trutta ) kárász (Carassius carassius Nils.) dévérkeszeg (Abramis brama L.) fejes domolykó (Leuciscus leuciscus L.) szélhajtó küsz (Alburnus alburnus L.) ökle (Rhodeus sericeus amarus B.) ponty (Cyprinus carpio L.) csuka (Esox lucius L.) sügér (Perca fluviatilis)
Adatok Átlagos vízmélysége 40 cm. A vízfelszín nagy részét növényzet fedi.
Vízhozama függ a csapadék mennyiségétől, hóolvadáskor, nagyobb esőzések idején az átlagos vízhozam a háromszorosára is növekedhet. Székesfehérvárnál 2010 májusában a móri halastavi gátszakadások hatására elindult árhullám miatt a vízhozam elérte az addigi legmagasabb, 29 m³/s értéket; ez már a parttal egyező vízszintet jelentett.
Part menti települések Felsőpere Nagyesztergár Bakonynána Jásd Bakonycsernye Balinka Fehérvárcsurgó
Moha Sárkeresztes Székesfehérvár
300px|bélyegkép|jobbra|Tájékoztató tábla a Gajavölgyben 300px|bélyegkép|jobbra|A patak a Gajavölgyben Történelem A Gaja volt az egyik táplálója azoknak a mocsaraknak, melyek az egykori királyi székhely és koronázóváros, Székesfehérvár falait védték a támadásokkal szemben.
A pataknak régebben nagy gazdasági szerepe volt, szinte minden, hozzá közel eső településen működött 3-4 vízimalom.
Turizmus A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai római fürdőnél szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gajavölgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy. Utóbbi most már egyre inkább turistaparadicsommá fejlődik.
Horgászati lehetőség van. A víz kezelője a Széchenyi Horgászegyesület. A víztározó alatti szakaszon nem ritka a 2 kg-os ponty sem.
Jegyzetek
Kategória:A Bakony patakjai Kategória:Fejér megye patakjai