bélyeg|300px|<center>A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint)
A horvát nyelv () az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstandnyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbaunyelv. A horvát hivatalos nyelv Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, a szerbiai Vajdaságban és Montenegróban. Horvát nemzeti kisebbségek beszélik Ausztriában (Burgenlandban), a Vajdaságban, Magyarországon és Romániában. Nagyszámú horvát ajkú kivándorolt él Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is. A burgenlandi horvát nyelvnek (gradišćei nyelv) is kisebbségi nyelvi státusza van, oktatják az ausztriai és nyugat-magyarországi horvát nemzetiségi iskolákban, és a horvát állam is szavatolja ennek nyelvi státuszát.
A beszélők területi eloszlása és a nyelv státusza A világban élő horvátok számát körülbelül hatmillióra becsülik. Ha a Horvátországban és a többi volt jugoszláv köztársaságban élőkről lehet állítani, hogy beszélnek horvátul, nem lehet megmondani, a környező vagy a távolabbi országokban élők közül hányan ismerik a nyelvet, hacsak a rendelkezésre álló statisztikák nem pontosítják ezt. A horvát népesség eloszlása a világban a következő:
Ország Személyek száma Személyek státusza Év Horvátország horvát anyanyelvűek 2011 CROSTAT. Stanovništvo prema materinskom jeziku (A lakosság anyanyelv szerint) (Hozzáférés: 2023. augusztus 3). horvátszerb anyanyelvűek Bosznia-Hercegovina a személyes összlakosságnak a 15,4%-a horvát nemzetiségűek 2013 Központi Hírszerző Ügynökség. The World Factbook. Bosznia-Hercegovina oldal (Hozzáférés: 2018. június 2). a lakosság 14,6%-a horvát anyanyelvűek Chile (becslés) horvát származásúak Diaspora croata (Hozzáférés: 2018. június 2.) Amerikai Egyesült Államok horvátul beszélők 2013 U. S. Census Bureau. Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over: 2009–2013 oldal. Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over for United States: 2009–2013 (Otthon beszélt nyelvek és az angol nyelvet beszélni való képesség az 5 éves és az azon felüli korú lakosság körében, az Egyesült Államok szintjén: 2009–2013) táblázat (Hozzáférés: 2018. június 2.) Argentína , belőlük horvátországi születésű (becslés) horvát származásúak Németország horvát állampolgárok 2011 Statistisches Bundesamt Deutschland. Ausländische Bevölkerung nach Zensus und Ausländerzentralregister (AZR) (Külföldi lakosság a népszámlálás és a Külföldiek központi regisztere szerint), 3. o. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Ausztria a horvát nyelvi kisebbséghez tartozók 2003 Ethnologue, Austria oldal (Hozzáférés: 2018. június 2.) Horvátországban születettek 2017 Statistik Austria. Bevölkerung nach Staatsangehörigkeit und Geburtsland oldal. Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2017 nach detailliertem Geburtsland (A lakosság a 2002–2017-es évek kezdetein, születési ország szerint) táblázat (Hozzáférés: 2018. június 2.) Svájc (becslés) horvát származásúak 2022 Središnji državni ured za Hrvate izvan Republike Hrvatske (A Horvátországon kívüli horvárok központi állami hivatala). Horvát emigránsok Svájcban (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.) Kanada horvátul beszélők 2011 Statistics Canada. Detailed Mother Tongue (Anyanyelv részletesen) (Hozzáférés: 2018. június 2.) Szerbia horvát anyanyelvűek 2011Republički Zavod za Statistiku. Вероисповест, матерњи језик и национална припадност (Vallás, anyanyelv és nemzetiségi hovatartozás) (Hozzáférés: 2019. április 13.) Ausztrália otthon horvátul beszélők 2011 Australian Bureau of Statistics. Language Spoken at Home (Otthon beszélt nyelv) (Hozzáférés: 2018. június 2.) Brazília , belőlük horvátországi születésű (becslés) horvát származásúak Szlovénia horvát nemzetiségűek 2002Statistični urad Republike Slovenije. Population by ethnic affiliation (A lakosság etnikai hovatartozás szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2.) Olaszország horvát állampolgárok 2015 ISTAT. Stranieri residenti al 1° gennaio – Cittadinanza (Az országban lakó külföldiek január 1-én, állampolgárságuk szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2.) Magyarország családi, baráti közösségben horvátul beszélők 2011Központi Statisztikai hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS. 3. Országos adatok, 67. o. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Peru , belőlük 800 horvátországi születésű (becslés) horvát származásúak Románia (a Bánságban, Krassóvárban és környékén) horvát anyanyelvűek 2011 Institutul Național de Statistică. Nép- és lakásszámlálás 2011. Eredmények. Tab10. Populația stabilă după limba maternă (10-es táblázat. Állandó lakosság anyanyelv szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2.) Montenegró horvát nemzetiségűek 2011(montenegróiul) Zavod za Statistiku Population of Montenegro by sex, type of settlement, etnicity, religion and mother tongue, per municipalities (Montenegró lakossága nem, településtípus, etnikum, vallás és anyanyelv szerint), 4. táblázat. Population by ethnicity per municipalities (A lakosság etnikum szerint, településenként) (Hozzáférés: 2018. június 2.) Svédország horvát állampolgárok 2016 Statistiska Centralbyrån. Foreign citizens by country of citizenship (Külföldi állampolgárok állampolgárság szerint) Uruguay (becslés) horvát származásúak Észak-Macedónia horvát nemzetiségűek 1994 Zajednica Hrvata u Republici Makedoniji (Macedóniai Horvátok Egyesülete). Hrvatska nacionalna manjina u Makedoniji (A macedóniai horvát nemzeti kisebbség) (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
A horvát hivatalos nyelv Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban A 2007-es Montenegró Alkotmánya 13. cikkelyének értelmében. (Hozzáférés: 2018. június 2.) és a szerbiai Vajdaságban.A 2014. május 22-én elfogadott Vajdaság Autonóm Tartomány statútumának 24. cikkelye értelmében. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.) A horvát hivatalos nyelve az Európai Uniónak is.
Továbbá a horvát nyelvnek hivatalosan kisebbségi nyelvi státusza van Ausztriában (Burgenlandban) The World Factbook. Austria oldal. (Hozzáférés: 2018. június 2.) és Olaszországban (Molise tartományban). 1999. december 15-i 482. törvény. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Romániában használható a helyi hatóságokkal való érintkezésben azokban a helységekben, ahol a horvát nemzetiségűek száma eléri a 20%-os arányt. A 2001. április 23-i, a helyi közigazgatásra vonatkozó 215. számú törvény 17. cikkelye. (Hozzáférés: 2018. június 2.) Ez érvényes a Krassó-Szörény-megyei Krassóvár és Kiskrassó helységekre.
Nyelvjárások bélyeg|300px
A közép-délszláv diarendszer, az élettelen dologra vonatkozó kérdőszó alany- és tárgyesete („mi?” „mit?”) alapján megállapított három nyelvjárása, a horvát nyelvre is vonatkozik.Corbett 2009, 333–334. o. és Browne 2004, 9–10. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.
A sto nyelvjárás„Sto”, „kaj” és „csa” nyelvjárásoknak nevezi, és így írja Vig 2006 a horvát nyelvjárások nevét. (štokavsko narječje – a kérdőszó što) a legelterjedtebb változat. Horvátország nagy részén ezt beszélik. Ide tartozik egész Szlavónia és Dalmácia egész tengerparti területe, kivéve Split, Zára, Zengg és a Pelješac-félsziget északi részét. Ez a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok kizárólagos nyelvjárása, és a magyarországi horvátok nagy részének a nyelvjárása is. A kaj nyelvjárást (kajkavsko narječje – a kérdőszó kaj) Horvátország északnyugati részén beszélik: Zágrábban és környékén (Kaproncát és Varasdot is beleértve), a horvát Zagorjéban, Muraközben, Sziszek (Sisak) környékén, a Kulpa folyó vidékén, Gorski kotarban és Észak-Isztria egyes részein. A régi Horvátországban a kaj nyelvjárást használták irodalmi és közigazgatási nyelvként. Zrínyi Miklós és testvére Zrínyi Péter részben ezen a nyelven írtak. A csa nyelvjárás (čakavsko narječje – a kérdőszó ča) csaknem az egész horvát szigetvilág nyelvjárása, Mljet és a környező pár sziget kivételével. A dalmát tengerparti részen is előfordul, mégpedig Splitben, Zárában, Zenggben és a Pelješac-félsziget déli részén. Az Isztriai-félszigeten is ez a legelterjedtebb nyelvjárás. Ezenkívül a Likában, Gorski kotarban és Žumberakban használják. A horvát nyelv legrégebbi írott emlékei ebben a nyelvjárásban íródtak. A Burgenlandba (horvátul Gradišće) betelepült horvátok is a csa nyelvjárást beszélték. Napjainkra sajátos nyelvváltozatuk, az ún. gradišćei nyelv alakult ki, melyet Ausztriában és Magyarországon is oktatnak.
A közép-délszláv diarendszerre vonatkozik még egy, a fenti nyelvjárások feletti felosztás aszerint, hogyan fejlődött tovább az ősszláv, a szlavisztikában hagyományosan ĕ-nek, az óegyházi szláv cirill ábécében pedig ѣ-nek átírt és „jat”-nak nevezett magánhangzó. Ez vonatkozik a horvát nyelvre is, és három „kiejtés”-nek (izgovori) nevezett területi változatot határoz meg: az ije-ző [(i)jekavski], e-ző (ekavski) és i-ző (ikavski) nyelvjáráscsoportokat.Vig 2006 magyar elnevezései.
A legelterjedtebb az ije-ző nyelvjárás-csoport. Ebben a jat egyes szavakban je lett (pl. čovjek ’ember’), másokban ije (pl. (rijeka ’folyó’). Szlavónia egyes részein, Gorski kotarban (Zágráb és Fiume között, Delnice és környéke), a Žumberak-hegységben (Zágrábtól délnyugatra, a szlovén határ mellett), Likában, a boszniai határőrvidéken (Bosanska krajina) és Nyugat-Bosznia nagy részén, valamint Dalmáciának, Bosznia-Hercegovinának a Boszna és Neretva folyó vonalától keletre eső részén (beleértve Dubrovnikot és Szarajevót is) beszélik. Az adriai szigetek közül Mljet és Lastovo ije-ző. Az e-ző nyelvjárás-csoportban a jat e-vé fejlődött (čovek, reka). Ez Zágrábban és környékén, Sziszek környékén, Károlyvárosban (Karlovac), a Drávamellék nyugati részén (Varasddal és Kaproncával), a horvát Zagorjéban, Muraközben, Szlavóniának a magyar határ mellett húzódó hosszú sávjában, Eszék és Vinkovce (Vinkovci) környékén, Isztria keleti és egyes északi részein, Rijekában, Gorski kotar egy részén és Horvátország legnagyobb szigetén, Cres-en honos. Magyarországon a baranyai horvátok egy része használja. Az i-ző nyelvjárás-csoportban a jat-ból i lett (čovik, rika). Nyugat-Bosznia egyes részein, Közép-Boszniában (Travnik környéke), Nyugat-Hercegovinában (a Neretvától nyugatra), Dalmáciának a Neretva-torkolattól északnyugatra eső teljes területén használják.