Bánhegyesi Kulin László (Zilah, 1901. augusztus 14. – Budapest, 1989. július 24.) orvos, gyermekorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1962), Kossuth-díjas (1953).
Pályafutása Kulin Imre (1861–1938) ítélőtáblai tanácselnök és Vlkolinszky Rozália fiaként született. A Hajdúböszörményi Református Bocskay Főgimnáziumban érettségizett (1919). Tanulmányait a debreceni Tisza István Tudományegyetemen folytatta, ahol 1926-ban avatták orvosdoktorrá.
1924–1925-ben a debreceni Gyermekklinika gyakornoka, 1925-től tanársegédje és adjunktusa volt. Az 1933/34. tanévet ösztöndíjasként a bécsi Collegium Hungaricumban töltötte. 1937-ben a gyermekkor diagnosztikája és sematikája című tárgykörből magántanárrá habilitálták.Hivatalos Közlöny, 1937. szeptember 1. (45. évfolyam, 17. szám) Két évvel később kinevezték a debreceni Állami Gyermekmenhely igazgató-főorvosává.Belügyi Közlöny, 1939. július 16. (32. szám)
1946-ban a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül rendkívüli egyetemi tanári címet kapott.Magyar Közlöny, 1946. október 31. (249. szám) 1949 és 1972 között a Gyermekklinika professzora, 1956–1957-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem dékánja, 1957 és 1959 között az önállósult Debreceni Orvostudományi Egyetem első rektora volt.Magyar Közlöny, 1958. szeptember 7. (81. szám)
Több minősítő bizottság tagja és elnöke volt. Vezetése alatt a debreceni klinikán korszerű klimatizációs rendszert, csecsemő-és fertőzőosztályokat létesítettek, és Európában modell értékű járóbeteg-ellátást szerveztek. Tudományos munkássága kezdetben a szénhidrátanyagcsere tanulmányozására terjedt ki. Foglalkozott a scarlatina és a csecsemőkori atrophia kérdésével. Nevéhez fűződik az atrophia pathomechanizmus az adaptációs szindróma és klímaterápia felfedezése. Ez utóbbiakért kapta a Kossuth-díjat.
Mintegy 100 tudományos közleményt jelentetett meg. Az Acta Paediatrica és a Gyermekgyógyászat című folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, több hazai társaságnak vezetőségi tagja volt. A Magyar Gyermekorvos Társaságnak díszelnöki tisztét töltötte be.
Családja 1935. február 5-én a pozsonyi református templomban házasságot kötött goborsini Forray Irma Juliannával (1913–1996), Forray Ernő nagykereskedő lányával.Prágai Magyar Hírlap, 1935. február 7. (14. évfolyam) Elváltak.
1949. július 7-én Debrecenben feleségül vette Tarján Editet, Tarján Kristóf és Kontz Ilona lányát.
Művei A diathesis jelentősége a csecsemőkori anaemiák kórtanában. (Orvosi Hetilap, 1933, 36.) A csecsemőkori neuropathiás hányásról és a pylorus spasmusról. (Orvosi Hetilap, 1933, 39.) A vérátömlesztés indicatiója pathologiás vérkép alapján. (Gyógyászat, 1933, 46.) Adatok a tüdőgyulladásos betegek vércukor értékeihez. (Budapesti Orvosi Újság, 1937, 7.) A croup laryngis és frontváltozások összefüggése egy járványperiódus alatt. Kövér Bélával. (Gyermekgyógyászat, 1950, 4.) Human toxoplasmosis. Fazekas Árpáddal, Nikodemusz Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1952, 1.) A csecsemőkori atrophia pathogenesisének és therápiájának új szemlélete. (Orvosi Hetilap, 1953, 3.) A scarlatina ciklikus penicillin-kezelése, mint a ráfertőzésekből eredő szövődmények porphylaxisa. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1954, 17.) Adatok a csecsemőkori táplálkozási zavarok felosztásához. (Orvosi Hetilap, 1955, 34.) A csecsemőkori sorvadás alapvető és részletfolyamatainak synthesise. (Gyermekgyógyászat, 1956, 5-6.) Magyar orvosdelegáció a Szovjetunióban. (Felsőoktatási Szemle, 1959, 4.) A testfelépítés lemérésének gyakorlati és elvi jelentősége a csecsemősorvadásban. (Gyermekgyógyászat, 1965, 2.) Sorvadt csecsemők thermoneutrális környezetének felismerésére irányuló kísérletes vizsgálatok. Kiss Szabó Antallal. (Orvosi Hetilap, 1966, 30.) Szemelvények a csecsemőkori sorvadás terén elért eredményeinkből és az ezekre vonatkozó külföldi reflexiókból. (Gyermekgyógyászat, 1975, 1.) Adaptációs mechanizmusok csecsemőkori sorvadásban. (Orvosi Hetilap, 1981, 43.) A sorvadt csecsemők racionális táplálásának elengedhetetlen feltétele a 29°C körüli, komfortosan párásított mikroklíma. (Gyermekgyógyászat, 1982, 4.) A súlyosan leromlott-atrophiás és dekomponált – csecsemőszervezet életfolyamatainak szabályozásában a thermoreguláció, a thermoneutrális komfort környezet döntő tényező (Debrecen, 1985)A súlyosan leromlott, atrophiás és dekomponált csecsemőszervezet életfolyamatainak szabályozásában a thermoreguláció, a thermoneutrális komfort környezet döntő tényező
Díjai, elismerései Kossuth-díj (1953) Schöpf-Mérei Ágost-emlékérem (1966) Munka Érdemrend arany fokozata (1972, 1981)Magyar Közlöny, 1972. június 14. (46. szám)Magyar Közlöny, 1981. augusztus 14. (47. szám)
Irodalom Emlékkönyv Kulin László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájának igazgatója 10 éves professzori jubileuma alkalmából (Debrecen, 1959)Emlékkönyv Kulin László a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának igazgatója 10 éves professzori jubileuma alkalmából - ODR
Jegyzetek
Források
Kulin László - Nemzeti Örökség Intézete
További információk
Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1989-ben elhunyt személyek Kategória:Zilahiak Kategória:Magyar gyermekgyógyászok Kategória:A Debreceni Egyetem rektorai Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:A Debreceni köztemetőben eltemetett személyek