Janikovszky Éva (született Kucses, később Kispál Éva) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas író, szerkesztő. Munkássága során számos gyermek- és ifjúsági könyvet írt, amelyek közül több is világszintű sikert aratott. Könyveit Réber László illusztrálta, akivel hosszú éveken át dolgozott együtt. A Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztőjeként, majd főszerkesztőjeként tevékenykedve jelentős szerepet játszott abban is, hogy a magyar gyermekirodalom nemzetközi elismertségre tegyen szert.
Élete Kucses Éva 1926. április 23-án, született Szegeden, Bartos Júlia Lili és Kucses Pál egyetlen gyermekeként. A Tisza Lajos körút egyik lakásában látta meg a napvilágot, de a szülők néhány hónappal gyermekük születése után a Bartos család Lőw Lipót utca 17. (ma Bolyai utca 19.) szám alatti házába, a szegedi „zsidó negyedbe” költöztek át. Bartosék középosztálybeli, jómódú zsidó értelmiségi családként, a régi és az új zsinagóga szomszédságában rendelkeztek többlakásos ingatlannal, a Kárász utcán pedig családi papír- és könyvkereskedéssel. Kucses Éva a nagyszülői házban nevelkedett, a többgenerációs családmodellt megtapasztalva. Kucses Pál, Kucses Károly és Tóth Etelka Makóról elszármazott fia autókereskedéssel foglalkozott, Bartos Lili pedig a családi papír-írószer üzletben dolgozott. A szülők viszonya lányuk születése után néhány évvel megromlott, válásuk után Kucses Éva fokozatosan eltávolodott apjától és a Kucses-rokonságtól. Bartos Lili a költő, újságíró, politikus Donászy (születési nevén Dunszt) Kálmánnal házasodott újra, aki igazi apa-figuraként volt jelen Kucses Éva életében. A rendkívüli műveltségű „Kisapa” ösztönözte tizenéves korában naplóírásra, és ő játszott szerepet abban is, hogy Kucses Éva fiatal felnőttként a szegedi Délmagyarország című napilaphoz jelentkezett újságíró-gyakornoknak.
Neve Születési anyakönyve alapján Kucses Éva Etelka Nanetta néven született, azonban az 1940-es években, szegedi egyetemi tanulmányai ideje alatt nevét Kispál Évára változtatta. Első gyerekkönyvét, A víz körforgását még Kispál Évaként publikálta, de 1960-tól lányregényeit és Réber Lászlóval közösen jegyzett képeskönyveit már férje vezetéknevét felvéve Janikovszky Éva szerzői nevén közölte.
Ifjúkora Kucses Éva óvodába nem járt, elemi tanulmányait a Szegedi Belvárosi Leányiskolában végezte. Ezt követően a Szegedi Magyar Királyi Állami Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban (ma Szegedi Tömörkény István Gimnázium) tanult nyolc évig, ahol életre szóló barátokat talált Deutsch Vera és Patzauer Anna személyében. Itt is érettségizett 1944-ben, Magyarország német megszállásának ideje alatt – miközben zsidó származású barátnőjét, Verát, és anyai ági nagyszüleit náci munkatáborokba szállították. A második világháború borzalmai örökre beleivódtak a család emlékezetébe. Zsidó felmenői ellenére Bartos Lili a házasságkötéskor férje, Kucses Pál katolikus vallására tért át, és lányukat is katolikusként kereszteltette meg. A második világháború ideje alatt ez az áttérés mentette meg a kamasz Kucses Évát és anyját attól, hogy a család izraelita tagjaival egyetemben kényszermunkatáborokba deportálják őket. A nagyszülők, Schaffer Zsófia és Bartos Lipót visszatértek ugyan az Ausztria területén fekvő wiener-neustadti lágerből, de Éva nagybátyja, a munkaszolgálatos Bartos László a Don-kanyarban veszett oda.
Fiatal felnőttkor, pályakezdés Felsőfokú tanulmányait 1945-ben Szegeden, a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem Bölcsészkarán kezdte meg filozófia, néprajz, magyar és német szakon, és még ebben az évben, 19 éves korában házasságot kötött a Délmagyarország című napilap újságírójával, dr. Fábián Ferenccel. Házasságuk nem bizonyult tartósnak, megromló viszonyuk miatt Kispál Éva 1948-tól Budapesten folytatta tanulmányait. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1948–1950 között filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan órákat hallgatott, 1950-ben szerzett tanári diplomát. Már utolsó egyetemi éve alatt minisztériumi állást kapott: a Közoktatásügyi Minisztérium Tankönyvosztályán helyezkedett el főelőadóként, majd egy évvel később a Nevelésügyi Főosztályon kezdett el dolgozni. Itt találkozott Szabó Magdával, akivel élete végéig szoros barátságot ápoltak. Második férjével, Janikovszky Bélával egyetemi tanulmányai alatt ismerkedett meg, 1952-ben házasodtak össze. Fiuk, Janikovszky János (a Móra Kiadó Zrt. elnöke) 1955-ben született.
Életpályája bélyegkép|Sírja, Farkasréti temető: 12/1-1-107. Széri-Varga Géza alkotása. Mielőtt 1954-ben az Ifjúsági Könyvkiadóhoz (mai nevén Móra Ferenc Könyvkiadóhoz) került volna, tevékenykedett a Felsőoktatási Jegyzetellátónál és külsős munkatársként a Hungária Könyvkiadónál is. Az Ifjúsági Kiadónál először lektorként foglalkoztatták, majd miután egyre nagyobb elismerést vívott ki munkamoráljának, megbízhatóságának és magasfokú kritikai érzékének köszönhetően a Móra Kiadó akkori igazgatója, Fazekas Anna ifjúsági szerkesztővé léptette elő. Janikovszky Éva számos feladatkört látott el, például olyan kanonikus szerzők munkáit gondozta és látta el javaslatokkal, mint Bálint Ágnes, Csukás István, Szabó Magda, Békés Pál és Lázár Ervin. Fiatal, pályakezdő szerzőket felkaroló, tehetséggondozó munkája számos sikeres gyerekkönyvet eredményezett. A legendás Pöttyös és Csíkos Könyvek sorozat egyik elindítójaként és szerkesztőjeként aktív szerepet játszott a fiatal lányokat megszólító, kortárs témákat és problémákat színre vivő szórakoztató olvasmányok népszerűvé válásában. Janikovszky Éva kultúrdiplomáciai munkát is végzett 1978 és 1995 között, az IBBY (International Board on Books for Young People) magyarországi szekciójának elnökeként. Ennek keretében gyakran vett részt külföldi konferenciákon, kongresszusokon, gyerekkönyvásárokon, amelyeken nem egyszer szervezőként és meghívott előadóként volt jelen. Janikovszky Éva fiatalkora óta írt és beszélt németül, felnőttkorában pedig angolul is megtanult. Irodalomszakmai munkásságán túl fontos szociális tevékenységet is kifejtett: az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottság elnökségének és a Staféta Alapítvány kuratóriumának tagjaként (1991-től elnökeként) sokat tett a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyerekek szociális felzárkóztatásáért. 1964-től nyugdíjba vonulásáig (az 1981 és 1983 közötti Minerva Kiadóban töltött intervallumot leszámítva) a kiadó főszerkesztőjeként tevékenykedett, de 1987 után is a Móra Kiadó munkatársa, igazgatósági tagja maradt. Janikovszky Éva 2003. július 14-én, 77 éves korában, régóta tartó betegségben hunyt el. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, sírján Mercedes, régi szeretett írógépének szobra látható.
Írói munkássága
Gyermekkorában naplót írt, melyben már tetten érhető későbbi gyermekkönyveinek hangja. Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták.
1960-ban, Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.
Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.
Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.
Műveinek tételes jegyzéke Kispál Éva: Csip-csup; illusztrálta K. Bócz István. Budapest: Móra Kiadó, 1957. Szalmaláng. Regény, illusztrálta Szecskó Tamás. Budapest: Móra Kiadó, 1960. Aranyeső. Regény, illusztrálta Würtz Ádám. Budapest: Móra Kiadó, 1962. Te is tudod?, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1963. Ha én felnőtt volnék, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1965. Akár hiszed, akár nem, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1966. Jó nekem!, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1967. Felelj szépen, ha kérdeznek!, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1968. Bertalan és Barnabás, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1969. Málnaszörp és szalmaszál, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1970. Velem mindig történik valami, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1972. Kire ütött ez a gyerek?, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1974. Már óvodás vagyok, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1975. A nagy zuhé, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1976. A lemez két oldala, illusztrálta Réber László. Budapest: Kossuth – Magyar Nők Országos Tanácsa, 1978. Már megint, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1978. Az úgy volt, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1980. Már iskolás vagyok, illusztrálta Réber László. Budapest: Kossuth – Magyar Nők Országos Tanácsa, 1983. Örülj, hogy fiú!, illusztrálta Réber László. Budapest: Minerva Kiadó, 1983. Örülj, hogy lány!, illusztrálta Réber László. Budapest: Minerva Kiadó, 1983. A Hét Bőr, illusztrálta Réber László. Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1985. My own Budapest. Guide, illusztrálta Sajdik Ferenc, fotózta Kapocsi György és Kornis Péter, fordította Szász Erzsébet. Budapest: Móra Kiadó, 1992. Már iskolás vagyok. Gyakorlatok és játékok 6-8 éveseknek. Budapest: Pesti Szalon, 1996. Felnőtteknek írtam, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1997. Mosolyogni tessék!, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1998. Cvikkedli, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 1999. Égigérő fű, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 2000. Ájlávjú, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 2000. De szép ez az élet!, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 2001. Ráadás, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 2002. A tükör előtt. Egy kamasz monológja, illusztrálta Kárpáti Tibor. Budapest: Móra Kiadó, 2015. Zoli tortája, illusztrálta Kárpáti Tibor. Budapest: Móra Kiadó, 2016. Naplóm, 1938–1944, sajtó alá rendezte Dési János, szerkesztette Dóka Péter, előszót írta Janikovszky János. Budapest: Móra Kiadó, 2020. Naplóm, 1938–1944; sajtó alá rendezte Dési János, szerkesztette Dóka Péter, előszót írta Janikovszky János, 2. bővített kiadás. Budapest: Móra Kiadó, 2021. Van egy jó hírem!, szerkesztette Balassa Anna. Budapest: Trend Kiadó, 2021. Te ezt még úgy sem érted…, Réber László illusztrációival, szerkesztette Pacskovszky Zsolt, összeállította és az utószót írta Vigyikán Villő. Budapest: Móra Kiadó, 2024. Még óvodás vagyok, illusztrálta Réber László. Budapest: Móra Kiadó, 2026.
Díjak, elismerések 1958, 1974 Szocialista Kultúráért Kitüntetés 1961 Móra Kiadó „Kiváló dolgozó” elismerés 1972 Móra Kiadó „Kiváló dolgozó” elismerés (ezüst törzsgárdajelvény viselésére jogosult) 1973 Deutscher Jugendbuchpreis: német nyelvterületen a Ha én felnőtt volnék c. műve lett az Év Gyerekkönyve 1975 Kiváló Úttörővezető Kitüntetés 1977 József Attila-díj 1978 Magyar Televízió Nívódíja (Családi kör című műsorban végzett írói munkájáért) 1979 Ifjúsági Díj (adományozta az Állami Ifjúsági Bizottság) 1983 Gyermekekért Érdemérem (adományozta a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa)