Események Január január 1. – Magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak külföldi valutát (a „turistakeret” megszűnése). január 16. – Egy bonyolult piramisjáték bedőlése miatt tömeges tiltakozások törnek ki Albániában, amely rövidesen az albán polgárháborúvá eszkalálódik. január 16–17. – Javier Solana NATO–főtitkár – ausztriai látogatása során – tárgyalásokat folytat Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral. január 17. – Richard Holbrooke elsőként részesül a Manfred Wörner kitüntetésben, a jugoszláviai békéhez való hozzájárulása elismeréseként. január 19–21. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO–főtitkár részvételével – Moszkvában – megtartják a NATO–Oroszország dokumentumról szóló tárgyalások első fordulóját. január 20. – Megkezdődik Bill Clinton amerikai elnök második ciklusa. január 21. – Bécsben megkezdődnek az 1990. évi CFE-szerződés felülvizsgálását célzó tárgyalások.
Február február 5–6. – Javier Solana NATO–főtitkár Ankarában Süleyman Demirel török elnökkel és Necmettin Erbakan kormányfővel tárgyal. február 14. – Átadják az első Balassi Bálint-emlékkardot – Bálint napján – a budai Gellért szállóban. Az európai irodalmi díjat az első alkalommal Tóth Bálint költő veszi át. február 18. – Madeleine Albright amerikai külügyminiszter első ízben vesz részt a NATO külügyminisztereinek értekezletén Brüsszelben, ahol javaslatot tesz egy állandó orosz–NATO dandár létrehozására. február 23. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO–főtitkár részvételével megtartják a NATO–Oroszország dokumentumról szóló tárgyalások második fordulóját. február 28. – Kitör a „Postabank-pánik, mely során a betétesek két hónap alatt a pénzintézet akkori forrásainak közel hatodát vették ki a bankból.
Március március – Polgárháborús helyzetté fajul Albániában a piramisjáték összeomlása miatti tüntetés. március 7. – William Cohen amerikai védelmi miniszter első látogatása a NATO brüsszeli központjában. március 9–10. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO–főtitkár tárgyalásainak harmadik moszkvai fordulója a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok alapjait megteremtő dokumentum tárgyában. március 11. – WEU–konferencia Athénben, amelyen biztonsági kérdéseket vitatnak meg a NATO és az Európai Unió bővítésének fényében. március 16. – Az EU külügyminiszterei találkozót tartanak a hollandiai Apeldoornban, és más kérdések mellett az EU bővítéséről is tárgyalnak. március 20–21. – Bill Clinton amerikai elnök és Borisz Jelcin orosz elnök Helsinkiben találkozik, hogy megvitassák a NATO–orosz kapcsolatok jövőjét.
Április április 2. – Vilniusban a balti államok védelmi miniszterei tanácskoznak egy közös békefenntartó zászlóalj (BALTBAT) és egy közös haditengerészeti század (BALTRON) felállításának a lehetőségéről. április 15. Megkezdődik a nemzetközi békefenntartók betelepítése az albániai háborús övezetekben, melynek első körében – az Olaszország által vezetett – 6 000 fős többnemzetiségű erő első csoportja megérkezik Tirana repülőterére. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO–főtitkár vezetésével Moszkvában megtartják a NATO–Oroszország közötti kapcsolatok alapjait megteremtő dokumentum tárgyalásának negyedik fordulóját. A WEU–tagországok egyetértenek abban, hogy Törökországnak és Norvégiának – melyek nem tagjai a Nyugat-európai Uniónak –, megadják a lehetőséget, hogy részt vegyenek NATO–felszereléssel végrehajtott WEU–műveletekben. április 17. 350 zarándok hal meg és több mint 1200 megsebesül a Mekka melletti rögtönzött táborban kitört tűzvészben. Lengyelország bejelenti, hogy a következő hét év alatt 220 000-ről 180 000-re csökkenti fegyveres erőinek létszámát, hogy eleget tegyen a NATO előírásainak. április 24. – Az amerikai szenátus jóváhagyja a vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amely kimondja a vegyi fegyverek globális betiltását. (Az egyezmény április 29-én lép hatályba.) április 27. – Az ortodox húsvét ünnepén kihirdetik Teoctist bukaresti pátriárka – illetve a Szent Szinódus – döntését, miszerint az eddigi gyulai helynökséget püspöki rangra emeli.
Május május 1. – Parlamenti választás Nagy-Britanniában, amelyen az addig 18 éve ellenzékben lévő, Tony Blair vezette Munkáspárt végez az első helyen. május 3. – Kijevben aláírják a román-ukrán alapszerződést. május 6. – Javier Solana NATO–főtitkár Luxembourgban találkozik Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel, ahol megtartják a NATO–Oroszország közötti kapcsolatok alapjait megteremtő dokumentum tárgyalásának ötödik fordulóját. május 7. – Javier Solana ukrajnai látogatása során megbeszélést folytat Leonyid Kucsma elnökkel és megnyitja a NATO kijevi Információs és Dokumentációs Központját. május 10. – Iránban több mint 4000 ember hal meg egy 7,1-es erősségű (Richter-skála) földrengésben. május 12–13. – A WEU rendezésében 28 európai ország külügy- és védelmi miniszterei tanácskoznak Párizsban, hogy védelmi kérdéseket vitassanak meg. május 13–14. – Javier Solana főtitkár Moszkvában találkozik Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel, ahol megtartják a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok alapjait megteremtő dokumentum tárgyalásának hatodik fordulóját. május 14. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter megállapodik Javier Solana főtitkárral a „NATO és az Oroszországi Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló Alapokmányról”. május 22. – Borisz Jelcin orosz elnök leváltja Igor Rogyionov védelmi minisztert és helyére Igor Szergejevet nevezi ki. május 22–25. – NATO Express néven Kecskeméten rendezik a második magyarországi repülőnapokat. május 27. – Párizsban megtartják a NATO–Oroszország csúcstalálkozót, ahol aláírják a NATO és az Oroszországi Föderáció között létrejövő kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló Alapokmányt. május 30. A portugáliai Sintrában megtartják az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) záróülését. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (EAPC) alakuló ülése a portugáliai Sintrában, ahol a NATO és az együttműködő partnerországok külügyminiszterei jóváhagyják az EAPC alapokmányt. május 31. – Aláírják az orosz–ukrán barátsági szerződést.
Június június közepe – Híveinek egy kis csoportjával elmenekül Pol Pot volt kambodzsai diktátor. június 2. – Románia és Ukrajna barátsági és együttműködési szerződést ír alá. június 10. – II. János Pál pápa hatodik zarándokútját teszi szülőhazájában, Lengyelországban, s Krakkóban elkészül a II. János Pál pápa halom. június 12–13. – A NATO védelmi minisztereinek éves tavaszi ülése Brüsszelben. június 16–17. – Az Európai Tanács amszterdami csúcsértekezlete elfogadja az EU új szerződését, de nem tesz jelentős lépést a közös védelem irányításával kapcsolatban; továbbra is a WEU marad az a független testület, amely az Európai Unió nevében humanitárius, békefenntartó és válságkezelő feladatokat vállal. június 16–27. – Lengyelországban és Németországban megtartják a „Balti műveletek 1997” (BALTOPS ’97) elnevezésű PfP haditengerészeti gyakorlatot, melynek célja a tengeri kutatási és mentési műveletek, a parti megfigyelés és a vámintézkedések betartásának gyakorlása. június 20. – Egy dunaharaszti bejelentésre kirendelt tűzszerész járőrparancsnok és társa – Csorna István főtörzsőrmester és Szabó Norbert honvéd (posztumusz hadnagyok) – egy aknavetőgránát hatástalanítása közben életüket vesztik. június 20–22. – A „G7” csúcsértekezlethez csatlakozik Oroszország, amely ezután „G8” néven szerepel. június 22. – Az Albacomp férfi kosárlabda csapata először nyer magyar bajnokságot. június 23. – Constantin Degeratu román vezérkari főnök magyar partnere, Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök meghívására Budapestre érkezik kétnapos hivatalos látogatásra, melynek során egy közös magyar–román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról tárgyalnak. június 26. – A genfi Leszerelési Konferencián döntést hoznak a gyalogsági aknák fokozatos felszámolásáról. június 27. – A Moszkvában megkötött egyezménnyel véget ért a tádzsik polgárháború.
Július július 1. – 156 éves brit fennhatóság után Hongkong visszakerül Kínához. július 8-9. – NATO csúcsértekezlet Madridban. Hivatalosan is felkérték Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe való belépésre. bélyegkép|180px|jobbra|Wesley Clark amerikai tábornok július 11. Bukarestbe látogatott Bill Clinton amerikai elnök. George Joulwan tábornok utódaként Wesley Clark amerikai hadseregtábornokot nevezik ki a Szövetséges Fegyveres Erők európai legfelső parancsnokává (SACEUR). július 15. – Slobodan Miloševićet választja jugoszláv elnökké a szövetségi parlament. július 18. – Brüsszelben – nagyköveti szinten – megtartja első ülését a NATO–Oroszország Állandó Közös Tanács (PJC), amelyen megállapodnak a szervezeti és eljárási kérdésekről. július 23. – A jugoszláv elnöki székben Slobodan Milošević váltja Zoran Lilićet.
Augusztus augusztus 14. – Szendi József veszprémi érsek nyugállományba vonul. augusztus 29. — A Netflix megalapul augusztus 31. – Diána walesi hercegné halálos autóbalesetet szenved Párizsban.
Szeptember szeptember 10. – Magyarország képviselői megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val. szeptember 16. – Lengyelország képviselői megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val. szeptember 21. – Jobboldali győzelem a lengyelországi általános választásokon. szeptember 22.-szeptember 23. – A bentalhai mészárlás, fegyveres iszlamista terroristák tömeggyilkosságot hajtanak végre egy Algír környéki faluban. szeptember 23. – Csehország képviselői megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val. szeptember 26. – A NATO és Oroszország külügyminiszterei első alkalommal találkoznak a NATO–Oroszország Állandó Közös Tanács keretében. szeptember vége – Az utóbbi hónapokban 500 ezer ember halt éhen Észak-Koreában.
Október október 1. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereivel folytatott megbeszélésen bejelenti, hogy Oroszország a közeljövőben katonai összekötő tisztet küld a szövetség brüsszeli központjába. Pétfürdő különválik Várpalotától. október 2–8. – A Bolgár Atlanti Klub szervezésében az Atlanti Szerződés Társasága közgyűlést tart Szófiában. október 3. – Magyarország vonatkozásában hatályba lép a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv. október 9. – Ukrajna és Magyarország – a NATO-n kívüli országok közül – elsőkként nyitják meg diplomáciai missziójukat a szövetségnél. október 13. – Bukarestben kezdetét veszi az Észak-atlanti Közgyűlés 43. éves ülése. október 15. – A ThrustSSC nevű sugárhajtású jármű 1228 km/h-ra javítja az autók szárazföldi sebességi rekordját október 19. – A Crna Gora-i elnökválasztás második fordulója, ahol a reformer Milo Đukanović győz.
November november 9. – II. János Pál pápa boldoggá avatja Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt. november 11. – az UNESCO Közgyűlése elfogadta az Emberi Génállomány és Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. november 11. – Mary McAleese Írország nyolcadik elnöke. november 13. – Magyarországon megalakul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. november 14. Irak kiutasítja területéről az ENSZ fegyverzet–ellenőrző és megsemmisítő bizottságának amerikai tagjait. A magyar részvények közül elsőként a Matáv papírjai jelennek meg a New York-i tőzsdén, 730 Ft-os áron. november 15. – Kínában csaknem nyolcévi börtön után szabadon engedik az egyik legismertebb ellenzéki politikust, Vej Csing-senget, aki az Egyesült Államokba távozhatott. november 16. – Népszavazást tartanak Magyarországon a NATO-csatlakozásról. november 18. – A németországi Erfurtban zajló WEU külügy- és védelmi miniszteri tanácskozáson megegyeznek az EU és a WEU elnökségének összehangolásáról. november 21. – Budapesti taxisgyilkosság