Események január 1. Budapesthez csatolnak számos környékbeli települést („Nagy-Budapest”-terv). Miskolchoz csatolják Alsó- és Felsőhámort, Szirmát, valamint Görömbölyt annak településrészével, Tapolcával. (A megyerendezés kezdete.) A Belügyminisztériumtól szervezetileg függetlenedik, és már csak a Minisztertanácsnak alárendelve működik tovább az Államvédelmi Hatóság (ÁVH). január 13. – A református és evangéliküs püspökök felesküdnek a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra. január 23. – Az izraeli parlament Jeruzsálemet Izrael fővárosává teszi. január 27. – Harry S. Truman amerikai elnök jóváhagyja az észak-atlanti térség integrált védelmének tervét, és 900 millió dollár összegű katonai segély folyósítását engedélyezi. február 14. – Szovjet–kínai barátsági, szövetségi és segítségnyújtási szerződés aláírása, mely kölcsönös katonai támogatást ír elő a felek számára, amennyiben bármelyiküket támadás érné Japán vagy annak egyik szövetségese részéről. február 24–25. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülésén kizárják a pártból, majd letartóztatják annak két vezető tisztségvelőjét, és ezzel kezdetét veszi a „belső tisztogatások” időszaka. Az ülésen döntés születik „a szocializmus építésének meggyorsításáról”. február 25–26. – A magyar sztahanovisták első országos tanácskozása. március 1. – Csehszlovákiában lezajlik a háború utáni első népszámlálás. (Az ország lakossága 12 338 450 fő, ebből 354 532 fő magyar.) március 11. – Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert a kőbányai Gyűjtőfogházból átszállítják az Államvédelmi Hatóság váci börtönébe. (Itt éri a halál 1951 júniusában.) március 13. – A CSKP KB ülésén „burzsoá nacionalizmussal” vádolják Vladimír Clementis szlovák politikust, külügyminisztert, akit tisztségéből leváltva önkritikára kényszerítenek. április 2. – A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben nyilvánítja április 4-ét a legnagyobb nemzeti ünneppé.1950. évi 10. tvr. április 4-e nemzeti ünneppé nyilvánításáról (Csak 1991-ben törlik a nemzeti ünnepek sorából.)A Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény 3. § (2) bekezdés április 10. – A Szovjetunió az 1945. augusztus 16-i határegyezmény értelmében további területet ad át Lengyelországnak. (Ezek nyugat-pomerániai területrészek.) április 14. – A lengyel politikai vezetés egyezményt ír alá az állam és az egyház közötti kapcsolatok normalizálása érdekében. április 15. – Miskolcon megalakul a MN 86. Kivonuló Légvédelmi Tüzérezred. április 24. – Lemond Szakasits Árpád. április 25. – Leváltják Ludvík Svoboda csehszlovák nemzetvédelmi minisztert, utódjául a koncepciós perekben főszerepet játszó Alexej Čepičkát nevezik ki. május 9. – A francia kormány javaslata egy szervezet létrehozására, amely a szén- és vasérc-termelést ellenőrizné Franciaországban és Németországban és nyitva állna más tagországok felvétele előtt is (Schuman-terv). május 20. – Csehszlovákiában megalakul a nemzetbiztonsági minisztérium. június 3. – Maurice Herzog és Louis Lachenal francia hegymászók elsőként érik el az Annapurna 8092 méter magas csúcsát: ez az első a nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsok közül, amit ember meghódított. június 13. – Kádár János feloszlatja a szabadkőműves páholyokat. június 18. – Megalakul a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ). június 23. – Az Államvédelmi Hatóság megkezdi több ezer család kitelepítését a hortobágyi kényszermunkatáborokba. június 24. – XII. Piusz pápa – a Szent Péter téren, több mint félmillió ember előtt – szentté avatja Maria Gorettit. (Az egyház történetében először fordult elő, hogy egy édesanya megérte és jelen lehetett gyermeke szentté avatásán.) június 25. A mintegy 89 000 főt számláló észak-koreai haderő támadást indít a Koreai Köztársaság ellen. (A szocialista államok hivatalos tájékoztatása szerint déli katonai provokációra válaszul.) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 82. számú határozatában felszólítja Észak-Koreát a visszavonulásra a 38. szélességi kör északi oldalára. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közös nyilatkozatban jelenti ki, hogy a németek kitelepítése megváltoztathatatlan ténynek tekintendő. június 26. Törvény a vállalati munkás-önigazgatásról Jugoszláviában. A Koreai-félszigeten kezdetét veszik az amerikai légierő rajtaütései az észak-koreai célpontok ellen, melyek azonban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy meghátrálásra kényszerítsék a támadókat. június 27. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 83. számú határozatában megállapítja, hogy sürgős katonai lépésekre van szükség a nemzetközi rend és béke helyreállításához. (A határozatokat a BT jelen lévő tagjai közül csak Jugoszlávia nem támogatta. Moszkva nagykövete nem vett részt a szavazáson, mivel a Szovjetunió – a Kínai Népköztársaság állandó BT-tagságát követelve – éppen bojkottálta a testület munkáját.) július 6. – Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya egyezményt ír alá Görlitzben (Zgorzelec) az Odera-Neisse-határ kijelöléséről, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésről. július 20. – A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének ülésén nyilvánosságra hozzák, miszerint a párt – mintegy egymillió – tagja közül (1948-tól kezdődően) 192 ezer főt kizártak. július 21. – Lengyelországban határozatot hoznak a hatéves tervről (1950–55), melynek keretében a népgazdaság fejlesztését és a szocializmus alapjainak lerakását tűzik ki célul. július 25. – Az Észak-atlanti Tanács megbízottainak első ülése Londonban. július 31. – Magyarországon államosítják a könyvkiadókat. augusztus 1. – Magyarországon elkezdődik a papi békemozgalom. augusztus 22. – Brassó a Sztálinváros nevet kapja. augusztus 30. – A kormány és a Katolikus Püspöki Kar megállapodást köt az állam és a katolikus egyház közötti viszony szabályozásáról. szeptember 1. – A szlovákiai Komáromban megnyílik az első magyar gimnázium. szeptember 7. – Magyarországon négy kivétellel feloszlatják a szerzetesrendeket. szeptember 8. – Romániában szovjet mintára új közigazgatási beosztás lép életbe, a korábbi megyék helyét 28 tartomány veszi át. szeptember 15. – A Douglas MacArthur amerikai tábornok vezetése alatt ENSZ-erők szállnak partra a Koreai-félsziget nyugati partvidékén fekvő Incson kikötővárosban. szeptember 23. – Harc a 282. számú magaslatért szeptember 25. – általános sztrájkhullám kezdődik Ausztria több városában. október 1. A tanácsrendszer kialakítása, a megyerendszer módosítása. Csehszlovákiában megalakul a Repülőműszaki Szakképző Iskola. (Ezt szervezték át 1960-ban a Műszaki Szakképző Iskolává, és tették alkalmassá az időközben hadrendbe állított légvédelmi rakéták szakszemélyzetének képzésére is.) október 24. – René Pleven francia kormányfő felvázolja az európai egyesített hadsereg tervét, amely magában foglalja a NATO keretein belül a német kontingenseket is. október 29. – Kihirdetik november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló törvényerejű rendeletet.November 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló 1950. évi 37. számú törvényerejű rendelet november 1. Kolozsváron megalakul a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium és a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet. november 26. – Az amerikai hadsereg frontja megakad a Csoszin-víztározónál a túlerőben levő kínai önkéntesekkel szemben. november 28. – A jugoszláv diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Görögországgal. december 13. Az utánpótlási gondokkal küszködő, demoralizált amerikai erők visszavonulnak délre. Az Egyesült Államok élelmiszersegélye Jugoszláviának. (Mértékét 1951-ben felemelik.) december 16. – Az 1950. évi IV. törvénnyel megszüntetett Népjóléti Minisztérium feladatainak többségét az újonnan létrehozott Egészségügyi Minisztérium veszi át. (A minisztérium élére a korábbi népjóléti miniszter, Ratkó Anna kerül.) december 19. – Az Észak-atlanti Tanács kinevezi Dwight D. Eisenhower tábornokot a Szövetséges Fegyveres Erők európai legfelső parancsnokává (SACEUR). december 20. A Brüsszeli Szerződés tagállamai elhatározzák, hogy a Nyugat-európai Unió katonai szervezetét beolvasztják az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a béke védelméről. Határozatlan dátumú események az év folyamán – Lengyelországban kezdetét veszi a „hazafiak” (köztük Władysław Gomułka) nagy többségének üldözése, letartóztatása, továbbá a hadseregvezetésből a polgári-nemzeti szárny eltávolítása. Létrehozzák a Nemzeti Egységfrontot Lengyelországban, melyben az Egyesült Nép- (Paraszt) Pártot és a Demokrata Pártot a Lengyel Egyesült Munkáspártnak rendelik alá.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1950-ben 1950 a filmművészetben 1950 az irodalomban Megalapítják a József Attila-díjat. 1950 a jogalkotásban 1950 a képzőművészetben Megalapítják a Munkácsy Mihály-díjat. 1950 a légi közlekedésben 1950 a sportban május 13. – Megrendezik az első Formula–1-es futamot Silverstonban. június 24.–július 16. 1950-es labdarúgó-világbajnokság, Brazília, Világbajnok: Uruguay A Budapesti Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe. Az MLSZ döntése szerint áttérnek a tavaszi-őszi idényre, ezért 1950 őszén egyfordulós bajnokságot rendeznek, a győztes Budapesti Honvéd SE lett 1950. őszi NB1, ez a klub második bajnoki címe. Az első Formula–1-es világbajnokságot Giuseppe Farina nyerte. A stockholmi birkózó-világbajnokságon Gál József megszerzi a sportág első magyar világbajnoki címét. Asztalitenisz-világbajnokság Budapesten. A magyar csapat két aranyérmet szerez. Műkorcsolyázó Európa-bajnokság Oslóban. Király Ede és a Nagy László–Nagy Marianna testvérpár aranyérmet nyer. 1950 a tudományban 1950 a vasúti közlekedésben szeptember 1. – Megnyílik az Oroszlány-Környe vasútvonal. 1950 a zenében Frank Sinatra: Dedicated to You / Sing and Dance with Frank Sinatra
Születések január 3. – ef Zámbó István festő január 17. – Cristina Galbó spanyol színésznő január 28. – Farkas István magyar közgazdász, pénzügyi szakpolitikus, miniszterhelyettes, kormánybiztos január 29. – Vámos Miklós író, dramaturg, műsorvezető február 22. Miou-Miou francia színésznő Julie Walters angol színésznő február 27. – Somogyi Péter magyar biológus, neurobiológus, a biológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső, később levelező tagja március 1. – Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, miniszter († 2025) március 2. – Karen Carpenter, amerikai énekesnő († 1983) március 3. – Ponori Thewrewk Ádám Ajtony képzőművész március 7. – Hankiss Ágnes József Attila-díjas magyar pszichológus, író, politikus († 2021) március 9. – Daniel John „Danny” Sullivan III amerikai autóversenyző március 11. – Bobby McFerrin amerikai jazz-énekes, karmester március 13. – William H. Macy amerikai színész március 20. – William Hurt Oscar-díjas amerikai színész († 2022) március 21. – Roger Hodgson, a Supertramp frontembere március 29. – Mory Kanté guineai énekes, zenész (✝ 2020) március 30. – Robbie Coltrane brit színész április 4. – Bangó Margit Kossuth-díjas magyar nótaénekesnő április 5. – Agnetha Fältskog, a svéd ABBA együttes énekesnője április 14. – Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író († 2016) június 3. – Suzi Quatro, amerikai énekesnő, zeneszerző június 6. – Dan Shaver autóversenyző († 2007) június 24. – Tolcsvay László Kossuth-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző június 30. – Leonard Whiting angol színész július 9. – Viktor Fedorovics Janukovics ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke július 14. – Győrössy Ferenc altábornagy, az MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka (2001–2006) († 2017) július 15. – Egervári Sándor labdarúgó, edző július 18. Egely György feltaláló, szakíró Kolozsvári Grandpierre Miklós képzőművész, grafikus, szobrász, festő. július 20. – Illyés Mari, magyar színésznő († 2018)