A megvilágosodást a buddhizmusban a bódhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19. században. Ennek másodlagos jelentése a Nyugaton arra utal, hogy valaki hirtelen bepillantást nyer valamilyen transzcendentális igazságba.
Több buddhista fogalom is megvilágosodásként jelenik meg a magyar fordításokban: pradzsnyá, kensó, szatori, vidhjá, nirvána, vimutti (vagy móksa) és a Gautama Buddha által elért buddhaság.
Pontosan nem tudni miben állt Buddha megvilágosodása, bár a szuttákban pontosan elmagyarázta, hogy ő mit értett és tapasztalt meg. Talán abban, hogy megértette, hogy a tudatosság és a dhjána módszerek ötvözésén keresztül meg lehet szabadulni a keletkezéstől és a sóvárgástól. A buddhizmus és a buddhista gyakorlatok tanulmányozásának egyik legnagyobb nehézsége a dhjána és a belátás kapcsolata.
A nyugati világban a megvilágosodás (vagy felvilágosodás) romantikus értelmezéseket kapott. Az önmegvalósítás és az "igaz én" szinonimája, valamilyen esszencia, amelyet beborít a társadalom függvénye.
Buddhaság Anuttará-szamjak-szambódhi Úgy tartják, hogy Gautama Sziddhártha, a történelmi Buddha elérte a teljes felébredést. A szanszkrit szamjakszambódhi és a páli szammászambódhi jelentése "tökéletes buddhaság", az anuttará-szamjak-szambódhi jelentése "legmagasabb tökéletes felébredés".
A buddha fogalom valamelyest eltérő jelentéseket vett fel a különböző buddhista hagyományokban. A buddhával egyező kifejezés még a Tathágata, "aki így távozott". Az egyes buddhista hagyományok máshogy értelmezik a buddhaság eléréséhez vezető utat.
Buddha felébredése A théraváda hagyományba tartozó Szutta-pitaka szöveggyűjteményben szerepelnek szövegek, amelyben leírják Buddha megvilágosodását.
Az Arijaparijeszana-szutta elmeséli, hogy Buddha elégedetlen volt Alara Kalama és Uddaka Ramaputta tanításaival így tovább vándorolt Magadhan országban, majd rátalált egy kellemes helyre, ahol később végül elérte a nirvánát.
A Mahaszaccsaka-szutta leírja az aszkéta gyakorlatokat, amikkel felhagyott. Ezután visszaemlékezett egy spontán módon elért dhjána tudatállapotra gyermekkorából. Ezután dhjána gyakorlatokba kezdett. Miután végzett a zavaró tudati tényezőkkel és elmélyült tudatában, három tudásra tett szert (vidhjá): belátás előző életeibe belátás a karma és az újraszületés működésébe belátás a négy nemes igazságba A szutta szerint ezen a belátások által Buddha azonnal megvilágosodott, avagy "felébredt."
A buddhaság fejlődése a buddhista hagyományokban A théraváda buddhizmusban a teljes felébredés elérése a nirvána elérését jelenti. A nirvána elérése a legvégső cél a théraváda és egyéb srávaka hagyományokban."David Loy (2010), Enlightenment in Buddhism and Advaita Vedanta: Are Nirvana and Moksha the Same? A szenvedéstől (dukkha) a tíz béklyó levetésével lehet megszabadulni. A teljes felébredésnek négy szintje van (szotápanna, a szakadágámi, a anágámi és az arhat).
A mahájána buddhizmusban, az ún. bódhiszattva ideál szerint, a legvégső cél nem a buddhaság elérése, hanem minden érző lény megszabadítása. A mahájána hagyomány kozmológiájában sok buddha és bódhiszattva szerepel, akik segítséget nyújtanak az érző lényeknek a megszabaduláshoz.
Kapcsolódó szócikkek Buddhista filozófia A buddhizmus és a pszichológia Bölcsesség a buddhizmusban
Jegyzetek
Internetes források
Források
Batchelor, Stephen (1998). Buddhism Without Beliefs: A Contemporary Guide to Awakening Bhikkhu Nanamoli és Bhikkhu Bodhi (1995). The Middle Length Discourses of the Buddha. A New Translation of the Majjhima Nikaya Cohen, Robert S. (2006). Beyond Enlightenment: Buddhism, Religion, Modernity, Routledge Dumoulin, Heinrich (2005a). Zen Buddhism: A History. Volume 1: India and China, World Wisdom Books, Dumoulin, Heinrich (2005b). Zen Buddhism: A History. Volume 2: Japan, World Wisdom Books, Faure, Bernard (1991). The Rhetoric of Immediacy. A Cultural Critique of Chan/Zen Buddhism, Princeton, New Jersey, Princeton Universitu Press, Gregory, Peter N. (1991), Sudden and Gradual (Approaches to Enlightenment in Chinese Thought), Motilal Banarsidass. Gombrich, Richard F. (1997). How Buddhism Began. The Conditioned Genesis of the Early Teachings, New Delhi, Munshiram Manoharlal Publishers Pvt. Ltd. Gombrich, Richard (2005). Kindness and compassion as a means to Nirvana. In: Paul Williams (szerk.), "Buddhism: The early Buddhist schools and doctrinal history ; Theravāda doctrine, Volume 2", Taylor & Francis Harris, Ishwar C. (2004). The Laughing Buddha of Tofukuji: The Life of Zen Master Keido Fukushima, World Wisdom Books, Low, Albert (2006). Hakuin on Kensho. The Four Ways of Knowing, Boston & London, Shambhala McMahan, David L. (2008). The Making of Buddhist Modernism, Oxford, Oxford University Press, Samy, AMA (1998). Waarom kwam Bodhidharma naar het Westen? De ontmoeting van Zen met het Westen, Asoka Sekida, Katsuki (1985). Zen Training. Methods and Philosophy, New York, Tokyo, Weatherhill Warder, A.K. (2000). Indian Buddhism, Delhi, Motilal Banarsidass Publishers Wilber, Ken (1996). The Atman Project
Kategória:Spiritualitás Kategória:Buddhista fogalmak Kategória:Buddhista hittan