jobbra|bélyegkép|Jézus és Buddha - Paul Ranson, 1880 A buddhizmus és a kereszténység között felszínes párhuzamokat vontak már nem tudományos alapokon, jóllehet a kettő között jelentős és alapvető különbségek vannak. A keresztény egyistenhittel szemben a buddhizmus némileg más jellegű vallás, amelyben a megvilágosodáshoz lényegtelen, hogy létezik-e teremtő vagy sem. Ez szemben áll a kereszténységben fontos helyen álló Isteni kegyelemmel. A buddhizmusban az ok-okozat elvén történnek a jelenségek a lét körforgatagában (szamszára).The Boundaries of Knowledge in Buddhism, Christianity, and Science - Paul D Numrich 10. o.International Standard Bible Encyclopedia: E-J - Geoffrey W. Bromiley - 515-516. o.Communicating Christ in the Buddhist World - Paul De Neui and David Lim 34. o. Egy másik nagy különbség a két hagyomány között az, hogy egy cselekedet, Krisztus keresztre feszítése, a bűnök bocsánatát eredményezte a megtérő emberek számára. Ez ellentmond a buddhista tanításokban szereplő függő keletkezés 12 szemből álló oksági láncolatának.<ref name=Leslie140>Jesus: The Complete Guide by J. L. Houlden (Feb 8, 2006) pages 140-144</ref>Buddhism and Interfaith Dialogue - Masao Abe és Steven Heine - 99-100. o.

Jóllehet néhány korai keresztény ismerte a buddhizmust, amelyet egyesek gyakoroltak a Római Birodalomban, a modern keresztény teológusok többsége elutasítja annak lehetőségét, hogy Jézus életében Indiában vagy Tibetben járt volna. Ugyanígy nem fogadják el, hogy közvetlen hatással lett volna a buddhizmus a kereszténység tanításaira. A két vallást összehasonlító próbálkozásokat leginkább parallelomániának tartják, amelyben eltúlzásra kerülnek jelentéktelen hasonlóságok.The Historical Jesus in Recent Research (szerk.) James D. G. Dunn és Scot McKnight 2006 303. o.Gerald O'Collins, "The Hidden Story of Jesus" New Blackfriars 89. évszám, 1024. kiadás, 710–714. o., 2008. november Azonban az ókorban és a középkorban a selyemút mentén széles körben volt tapasztalható a Keleti Egyház és a buddhizmus közötti szinkretizmus, főleg a középkori Kínai Keleti Egyházban, melynek egyik bizonyítéka a Jézus szútra."A 13. században a nemzetközi utazók, mint például Giovanni de Piano Carpini és William of Ruysbroeck buddhizmusról szóló riportokat küldött vissza a Nyugatra, amelyben leírták a Keleti Egyház és buddhizmus közötti hasonlóságokat". Macmillan Encyclopedia of Buddhism, 2004, 160. o.

Eredet és korai érintkezések bélyegkép|jobbra|Kétnyelvű felirat Kandahárból (görög és arámi) Kr. e. 3. század - lásd még: Asóka király rendeletei. bélyegkép|jobbra|Korai hittérítőt ábrázoló mozaik – a 16. századi Xavéri Szent Ferenc. A buddhizmus története egészen az indiai Bodh-Gaja városába nyúlik vissza a kereszténység előtt mintegy hat évszázaddal. Emiatt a buddhizmus a ma gyakorolt vallások közül az egyik legősibb.

A kereszténység Palesztinában formálódott az 1. században. A négy keresztény evangélium Kr. u. 70–90 környékéből való, Pál apostol levelei 10-20 évvel korábban keletkeztek. Jóllehet a kereszténység egy sokkal korábbi, Messiásra vonatkozó zsidó próféciára és a zsidók egyistenhitére vezeti vissza magát.

A buddhizmus előkelő helyet foglalt el az ókori görög világban (Gréko-buddhizmus) majd a Nagy Sándor birodalmát követő keleti görög királyságok (Görög-Baktriai Királyság [Kr. e. 250 – 125] és Indo-görög királyság [Kr. e. 180 – Kr. u. 10]). Néhány neves görög buddhista szerzetes neve ismert (Mahadharmarakszita és Dharmarakszita) és az indo-görög I. Menandrosz király is felvette a buddhizmust és támogatta a buddhista egyházat. Tény, hogy maradtak fent az egyiptomi Alexandriában buddhista dharma kerékkel megjelölt sírkövek a Ptolemaida-dinasztia korából, amely bizonyíték arra, hogy a hellén Egyiptomban létezett a buddhizmus, amikor a kereszténység még csak születőben volt.The Greeks in Bactria and India, W.W. Tarn, South Asia Books, Ettől függetlenül a keresztény tudósok úgy vélik, hogy a buddhizmus nem volt hatással a kereszténységre.Fredriksen, Paula. From Jesus to Christ. Yale University Press, 2000, 26. o.

Ismeretes, hogy voltak a korai kereszténységben olyan neves személyek, akik ismerték Buddha nevét és néhány történetet az alakjáról. Szent Jeromos (347 – 420) említi Buddha születését, akiről azt írja, hogy "egy szűz oldalából született".McEvilley, p391 Alexandriai Szent Kelemen (150 k. – 215 k.) is ismerte Buddhát (Sztrómata (I. könyv, XV. fejezet): "Néhányan, az indiaiak közül is engedelmeskednek Buddha (Βούττα) parancsainak, akit, akit különleges szentsége miatt istenként üdvözítenek."Clement of Alexandria Stromata. I. könyv, 15. fejezet http://www.ccel.org/ccel/schaff/anf02.vi.iv.i.xv.html

A középkorban a buddhizmusnak csekély nyoma volt Nyugaton.Indian Buddhism: A Survey with Bibliographical Notes - Hajime Nakamura, 95. o. (ilyen például Barlám és Jozafát története, amely a Buddha születéstörténetének VI. sz.-i keresztény átirata. A 13. században nemzetközi utazók (például Giovanni de Piano Carpini és William of Ruysbroeck) jelentéseket küldtek ázsiai utazásuk során a buddhizmusról. Ezekben arról írnak, hogy a buddhizmus hasonlít a keleti keresztény egyház közösségeire.Macmillan Encyclopedia of Buddhism, 2004, 160. o. Az ókorban és a középkorban valóban létezett valamiféle szinkretizmus a keleti keresztény egyház és a buddhizmus között a selyemút mentén. Jó példa erre a kínai keleti keresztény egyház Jézus szútrája.

A 16. században a katolikus hittérítők közvetlen kapcsolatba kerültek a buddhizmussal, például Xavéri Szent Ferenc írt a buddhista gyakorlatokról. Miután a 18. században az európai egyetemeken is lehetett folytatni szanszkrit tanulmányokat, az értelmiség könnyebben hozzáférhetett a buddhista szövegekhez is. Idővel megjelentek az első buddhista szimpatizánsok és a 19. század végén az első nyugati emberek vettek menedéket a három drágaságban (Buddha, Dharma (tanítások), Szangha (buddhista közösség)).

Hasonlóságok A 19. századtól sok kutató hasonlóságokat vélt felfedezni a buddhizmus és a kereszténység között.Encyclopædia Britannica, 1878-as kiadás, Buddhism - T.W. Rhys DavidsErnest De Bunsen, The Angel Messiah of Buddhists, Essenes and Christians (London, 1880), 50. o. A századok során a kialakuló keresztény kultusz az őskereszténység gyakorlatától eltávolodva sok tekintetben a buddhista kultusszal hasonló vonásokat vett fel: kolostori élet, cölibátus, tonzúra, gyónás, ereklyetisztelet, rózsafüzér, füstölő...

A 14. Dalai Láma előadásai során gyakran tesz említést arra vonatkozólag, hogy minden nagy világvallás – a filozófiai eltérések ellenére – ugyanazokat az értékeket közvetítik: tolerancia, béke, szeretet, megbocsátás, erőszakmentesség, becsületesség stb.Tendzin Gyaco, www.dalailama.com, A 14. Dalai Láma hivatalos oldala - A három elkötelezetségéről

Nagy hasonlóságot találunk Jézus hegyi beszédének etikája és Buddha beszédeinek eszméje között.

A buddhisták anátman-elve és kultusza, az én bűvöletéből és hatalmából való megszabadulás elméletének és gyakorlatának konzekvens és állhatatos művelése hasonló Jézus tanításához: Szeresd felebarátod, mint önmagad''! Máté 22,39 Mindez arra ösztönözhet bennünket, hogy leépítsünk valamit egocentrizmusunkból, személyes énünkre való koncentráltságunkból, ami a Nyugat emberére annyira jellemző.

Mindkét vallás elveti a testi élvezeteket, amelyek a tudat alacsonyabb szintjeiről erednek. Mindkét vallás hisz abban, hogy a gonosz az érzékiségben is gyökerezik. A bűn és az önzés tana a bukás felé tereli az embert. Erősen hangsúlyozzák az egész emberiség érdekében vállalt együttérzést és szolgálatot.

Buddha követője nagyon elszántan törekszik arra, hogy tudatában legyen gondolatainak, szavainak és tetteinek. A történelem tanúsága szerint Jézus hű követői is teljes mértékben egy magasabb szintű Önvalónak szentelték magukat, saját testi énjük helyett. Mind a kereszténység, mind a buddhizmus hisz benne, hogy az egyénnek saját erkölcsi tökéletesedésére kell törekednie.

Különbségek A kereszténység és a buddhizmus között jelentős és alapvető különbségek vannak. A keresztény egyistenhittel szemben a buddhizmus ateista vallás, amelyben a megvilágosodáshoz lényegtelen, hogy létezik-e teremtő vagy sem. Ez szemben áll a kereszténységben fontos helyen álló Isteni kegyelemmel.

A buddhizmusban az ok-okozat elvén történnek a jelenségek a lét körforgatagában (szamszára). Egy másik nagy különbség a két hagyomány között az, hogy egy cselekedet, Krisztus keresztre feszítése, a bűnök bocsánatát eredményezte az emberiség számára. Ez ellentmond a buddhista tanításokban szereplő függő keletkezés 12 szemből álló oksági láncolatának.

Míg a buddhizmusban az időnek és a térnek nincs kezdete, sem vége,The Oxford Handbook of Eschatology - Jerry L. Walls 552. o.The Oxford Handbook of Eschatology - Jerry L. Walls 151. o. addig a keresztény teológiában a teremtés a földi élet kezdetét, a végítélet a jelenlegi világ (földi élet) végét jelenti.The Oxford Companion to Christian Thought - Adrian Hastings, Alistair Mason and Hugh Pyper 206. o.

A sok keresztény felekezet által hirdetett isteni "kegyelem" sem egyeztethető össze a buddhista karma fogalmával, amelynek hatását a buddhista tanítások szerint nem állíthatja meg senki.Encyclopedia of Reincarnation and Karma by Norman C. McClelland - 149. o. A karma, az ok-okozat törvénye magában foglalja a hatás-ellenhatás törvényét, a kiegyenlítődés törvényét és a megtorlás törvényét. A lélekvándorlás célja a folyamatos jobbá válás.

Összehasonlítás