Lovászi és szentmargitai Sümeghy József (Alsóbagod, 1757. március 20. - Söjtör, 1832. március 10.), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, táblabíró, királyi udvarnok, földbirtokos; a zalai aulikusok egyik vezetője.

Élete Családja és származása thumb|right|180px|A lovászi és szentmargithai Sümeghy család címere A Zala vármegyei római katolikus tekintélyes nemesi származású lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarja. Édesapja nemes Sümeghy Ferenc (1723-†c.1766), táblabíró, alsó- és felső-Bagodi, valamint söjtöri, alsóapáti, és molnári földbirtokos, édesanyja a pókafalvi Póka család sarja, pókafalvi Póka Marianna (1728-1797), pókafalvi Póka Gábor (fl. 1728-1752), 1741-ben vasi insurgens kapitány, földbirtokos és szenttamási Bertalan Klára lánya. Apai ágon szépanyja kisbarnaki Farkas Mihályné zicsi és zajki Zichy Dorottya úrnő, a zicsi Zichy család köznemesi ágából való volt; az utóbbinak a szülei zicsi Zichy Mihály (fl. 1583–1641), Vas vármegye szolgabírája, földbirtokos, és domölki Dömölky Katalin, a nagyszülei zicsi Zichy György (fl. 1548–1604), Moson és Vas vármegye alispánja, földbirtokos és asszonyfalvi Ostffy Anna (fl. 1527–1558) voltak. Az anyai ágon a Nádasdy család köznemesi ága, a meszléni Meszlényi család, a csányi Csány család, a lengyeltóti Lengyel család, a pölöskefői Eördögh család és más tekintélyes Zala és Vas vármegyei köznemesi családoknak a vére folyt az ereiben. Sümeghy József apai nagyapja Sümeghy Mihály (fl. 1716–1727), Zala vármegye főjegyzője volt 1716. szeptember 8. és 1727. február 10. között,Zala megye archontológiája 1338-2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 255. o. és 1717. július 16.-án címeres levelet kapott III. Károly magyar királytól. Apai nagyanyja Sümeghy Mihály főjegyzőné nemes Foky Judit, akinek az apja nemes Foky János (fl. 1696-1729), a keszői vár kapitánya 1704-ben,KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 8. Kaposvár 1977. Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30. 74. o. Vas vármegye alispánja 1725 és 1729 között,Sorozaton kívüli kiadványok Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012). Vas vármegye. 248. o. és az anyja a kisbarnaki Farkas családból való kisbarnaki Farkas Judit asszony volt.ZML XIII. Sümeghy család iratai. 2.doboz. 47.pallium. Anyai nagyszülei pókafalvi Póka Ádám (fl. 1676–1691), szolgabíró, földbirtokos és szenttamási Bertalan Klára voltak. Sümeghy Józsefnek az egyetlen nővére lovászi és szentmargithai Sümeghy Judit (1754-1820), akinek a férje, boldogfai Farkas János (1741-1788), Zala vármegyei Ítélőszék elnöke ("Inclyti Sedis Iudiciaria Comitatus Szaladiensis Praeses") 1787-e és 1788-a között, Zala vármegye főjegyzője;Boldogfai Farkas Ákos András. A boldogfai Farkas család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2017. XIII. Évfolyam. Budapest. 56. o.) egyetlen fiútestvére lovászi és szentmargithai Sümeghy Ferenc (1761-1805), táblabíró, földbirtokos, aki nőtlen hunyt el.Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy család (lovászi és szentmargitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 186. o.)

Közigazgatási és politikai pályafutása 1778-ban belépett a Győri Királyi Jogakadémiára, amelyről sikeresen jogászként diplomázott le.JUHÁSZ RÉKA IBOLYA. A GYŐRI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEINEK HALLGATÓI 1719 - 1852. Budapest. 2017. 64. o. A II. József magyar király uralkodása alatt felemelkedett az udvarhű Sümeghy József, aki akkor került ismét vezető hatalmi pozícióba; Sümeghy József 1782. október 4.-én Bécsben tevékenykedett mint a Királyi Tábla jegyzője.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 52. kötet - 215-217. oldal 1786-ban alszolgabíró volt Zalában. Sümeghy József sógora, boldogfai Farkas János (1741–1788), jogász, Zala vármegyei Ítélőszék elnöke ("Inclyti Sedis Iudiciaria Comitatus Szaladiensis Praeses") volt 1787 és 1788 között, és ezzel a II. József király uralkodása alatt a legfontosabb igazságügyi hivatalt töltötte be Zalában; 1783-ban felesküdt rendes jegyzőként dolgozott a helytartótanácsnál.Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990) Molnár András: Pártküzdelmek költészete, paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából

1791. június 26-án feleségül vette Muraszemenyén Jagasics Juliannát (1775-1804), Jagasics András (1728–1786) zalai alispán és rábabogyószló Vajda Sára lányát. Felesége révén, Sümeghy Józsefnek három sógornője volt: lovászi Jagasics Regina (1754-1812), akinek a férje, rajki Rajky Boldizsár (1742-1814) földbirtokos; lovászi Jagasics Margit (1764–1818), akinek a férje, boldogfai Farkas László (1747–1796), földbirtokos, zalalövői alszolgabíró; valamint lovászi Jagasics Zsófia (1767–1808), akinek a házastársa nemes Oszterhuber Antal (1760-1821), földbirtokos volt. Sümeghy József és Jagasics Julianna első gyermeke felsőeőri Bertha Ignácné Sümeghy Judit Mária (1792-1880) Söjtörön született, ahol Sümeghy József lakott és földbirtokokkal erdővel rendelkezett. 1794. október 13-án birtokadományt kapott I. Ferenc magyar királytól a Zala megyei Lovászira és Szentmargithára, és a Vas megyei Szentlérántra.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 58. kötet - 267-270. oldal

Boldogfai Farkas Jánosné Sümeghy Judit és öccse, Sümeghy József, jó viszonyt ápoltak, 1806. május 12-én osztályos megállapodást kötöttek a söjtöri erdő egyenlő részekre osztásával kapcsolatban. Miután 1788-ban boldogfai Farkas Jánosné Sümeghy Judit özvegységre jutott, két pártában maradt leányával, Farkas Judittal (1776-1839) és Farkas Erzsébettel (1785–1857), valamint saját anyjával, özvegy nemes Sümeghy Ferencné pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) asszonnyal, özvegy nemesságodi Szvetics Mihályné pókafalvi Póka Klára (1734–1811) asszonnyal, és a nőtlen öccsével, ifjabb Sümeghy Ferenccel (1761–1805), az alsóbagodi Sümeghy-kastélyban lakott.ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 4. doboz. 221.p

1797-ben jáprai Spissich János zalai alispán, aki egyben a zalaegerszegi szabadkőműves páholy főmestere is volt,Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996). Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849). Németh József: A 18. század művelődése, a szabadkőművesség. 124. o. szembeszállt az uralkodó akaratával, mert nem akarta a nemesi felkelést kiáltani, hiszen állítása szerint csak az országgyűlés tudta volna ezt végrehajtani. Az uralkodó 1797. április 25-én leváltotta őt és az egész szabadkőműves szimpatizáló gárdáját és a királyhű Sümeghy József táblabíró hivatalba lépett másodalispánként, mesterházi Mesterházy Lajos (1743-1806) első alispán mellé.Molnár András (2003). A fiatal Deák Ferenc. Osiris kiadó.(175. o.) Sümeghy József táblabíró 1797. május 1. és 1806. július 3. között töltötte be a zalai másodalispáni tisztséget,Zala megye archontológiája 1338-2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 254. o. majd 1806. július 3. és 1815. november 8. között első alispánként tevékenykedett. Sümeghy József alispánsága idején Zala vármegye maradéktalanul igyekezett kiszolgálni a bécsi udvar érdekeit. 1807-ben Zala megye országgyűlési követeként Sümeghy József, az udvarhűségét bizonyítandó, állítólag még azt is felajánlotta a pozsonyi diétán, hogy egyedül Zala megye ki fogja állítani az uralkodó által kért 20.000 újoncot.Molnár András 2003: Zala vármegye rendi ellenállása az 1820-as években. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában - Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szombathely

Közeli kapcsolatot ápolt a szintén királyhű gróf várkonyi Amadé Antal, aki részben Sümeghy támogatásával 1809. január 29-én lett Zala megye főispáni helyettese. A bécsi udvar érdekeit képviselte alispánsága alatt, és ezzel nagy ellenszenvet szerzett a köznemességnek egy részétől. 1807. februárjában I. Ferenc magyar király Sümeghy József királyi udvarnokot a "királyi tanácsosi címmel" ruházta fel.Hazai Tudósítások, 1807. 1. félév (1-51. szám) 1808-ban, a Ludovika Akadémia létrehozására, több nemes úrral együtt, Sümeghy József első alispán 1000 forintot ajánlott adományként. Egy évvel később, amikor kitört a Napóleoni háború, a nemesi felkelésre Sümeghy József alispán felajánlott egy lovasszemélyt, és szervezte, valamint vezette a megye védelmét a francia csapatok ellen. 1809. augusztus 5-én jelentette, hogy a puskacsinálók Csáktornyára küldették. 1809. augusztus 9-én, a nádor Sümeghy József alispánt, Habsburg–Lotaringiai János főherceg táborához hadi biztosnak nevezte ki. 1812. február 12-én Sümeghy József alispánt szállására kísérték holott 120 személy általa gazdagon megvendégelt. Az ebéd alatt a tisztelt alispán mint gazda felköszöntést mondott a királyért, azután a nádor ispánért, Károly fővezérért, az Ország nagyjaiért, és a főispáni hivatalt viselő kormányzóért; ezalatt sok boros poharat kiürítettek amely alkalmatossággal mind annyiszor a gyalog felkelő kompánia lövöldözött (a mozsár ágyúk durrogtak a dobok trombiták pedig harsogtak). Az ebédet fényes bál követte amely virradatig tartott: így tartotta az első alispán I. Ferenc magyar király születése napjának az ünnepét a 20. évi uralkodása évfordulóján.Magyar Kurir, 1812. január-június (26. évfolyam, 1-50. szám)

1814. június 21-én I. Ferenc király leiratot intézett gróf Erdődy József magyar kancellárhoz. Eszerint tudomására jutott, hogy Somogy és Zala vármegyében igen botrányos énekeket énekelnek, melyek szerzője pálóczi Horváth Ádám, aki Zalában tartózkodik, de Somogyban is vannak birtokai, sőt Gömör vármegye közgyűlésén is különös ellenállást tanúsított. A botrányosnak nevezett ének a Stájer tánc volt. Mind a somogyi, mind a zalai alispán ártatlannak minősítette Horváthot. Jóindulatúan hallgatták ki, átgondolt védekezést készíthetett. A hivatalos leiratot kézhez kapta, másolatát Kazinczynak is elküldte. Sümeghy József zalai alispán a vizsgálati anyaghoz Horváth verseinek egy kis gyűjteményét is mellékelte, ezek már átírt, németellenességből kiforgatott, franciaellenesre módosított szövegek voltak.

Végül a jakobinusok 1815-ben megbuktatták a császárhű Sümeghy Józsefet Zala vármegyében és helyébe lépett a 29 éves liberális érzelmű mezőszegedi Szegedy Ferenc (1786-1848),Szluha Márton. (2012) Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Heraldika kiadó.(598. o.) Kisfaludy Sándorné Szegedy Róza öccse.Farkas Gábor: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972) • Tanulmányok • Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. 123. o. Onnantól az aktív politikai pályafutása véget ért, és a már 58 éves Sümeghy József visszavonult a Söjtöri kúriájába. Szegedy Ferenc kezdeményezésével "tehetősebb státusok feladása" nyomán vizsgálat indult az állítólag hivatalával visszaélő Sümeghy József és Amadé Antal gróf ellen. Sümeghy támogatói ekkor azon iparkodtak, hogy az 1819-es tisztújításon "gyenge első alispánt" választassanak, és ezt a jelöltet nedeczei Nedeczky Ferenc személyében vélték feltalálni. A végeredmény az volt, hogy Szegedy Ferenc jelöltjét, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Györgyöt első alispánná választották meg. A tisztikarban azonban kínos változás történt; mihelyest Szegedy Ferenc kilépett, "megfordították sokan köpönyegjöket," és a visszavonult Sümeghy József részre állottak. A következő tisztújításon, 1825-ben, szervezkedni kezdtek Hertelendy György ellene Sümeghy József hívei, és domjánszeghi Dómján József akkori másodalispánnal kívánták felváltani. Hertelendy György továbbra is maradt a hivatalában, és végül Sümeghy József támogatóinak nem sikerült felülkerekedni.

Sümeghy József 1832. március 10-én, Söjtörön hunyt el 77 évesen.

Séllyey Elek jellemzése róla