Kurziválás

bélyegkép|420px|Megfigyelhető a különbség az antikva (1.), a kurzíva (2.) és döntött betűk (3.) között. A legszembetűnőbb az a betűk eltérése. Kurzív (latin, szó szerint íves) betűk – kurzívák – alatt stilizált kalligrafikus kézíráson alapuló betűtípus elemeit értjük. A kurzívákkal való szedést (illetve a számítógépes tipográfiában a szövegrészlet kurzívvá alakítását) kurziválásnak nevezzük.

Döntött alatt a betűmetsző vagy számítógépes program által készített, a betűcsalád antikváiból származtatott alakú betűformát értünk.

Mindkét betűformát szokás dőltnek vagy italicnak nevezni; ha egy betűcsaládnak van kurzív típusa, akkor rendszerint azt értjük rajta. Sans serif betűcsaládokban ritka a kurzív betűtípus – kivétel ez alól a Gill Sans és a Goudy Sans. Adrian Frutiger nevéhez kötik a döntött és kurzív betűformák összekeverését, Univers és Frutiger betűcsaládjainak döntött betűit italicnak nevezte.

A kurzíva jellegzetességei

A döntésen túl a következő különbségek fordulnak elő az antikva és a kurzíva között. Ebből az első kettő szinte minden esetben fennáll.

egyszintes a jobbra|300px

az f-nek lenyúló szára van right|200px

az e szeme íves a hegyes helyett right|230px

k hurkolt (I.) vagy gömbölyített végű (II.) karral right|370px

a p szeme keresztezi a szárát right|350px

a v-nek és w-nek fej helyett füle és/vagy íves alsó csúcsa van right|300px

a z hangsúlya átkerül az átlósról a két vízszintes szárra right|250px

Használata Toldalékok kapcsolása

A kurziválás célja az esetek többségében a kiemelés, ez a leggyakoribb módszer. Jellemző még a hosszabb-rövidebb idézéskor is a kurzívák használata. Ilyenkor az idézeten belüli kiemeléseket antikvával szedik.

A magyar tipográfiai hagyományok szerint a kurziválás több elv alapján is történhet:

A kifejezés kurzív, a toldalék antikva. Például: „A Wikipédiából merített.” Az egész kifejezés kurzív. Például: „A Wikipédiából merített.” A toldalék antikva, és kötőjellel kapcsoljuk a kifejezéshez. Például: „A Wikipédiá-ból merített.” Kombinált megoldás: nevekben, címekben, idegen kifejezésekben nem kurzív a toldalék, az egyéb (jobbára tartalmi) kiemelésekben viszont az egész kifejezés kurzív lesz. – Röviden: csak a név, cím lehet kurzív önmagában. Például: „A Wikipédiából merített.”; de: „Sokat merített a Wikipédiából.”

Már eleve ragos kifejezéshez (például verscímhez) lehetőleg ne fűzzünk hozzá újabb ragot (tehát nem „a Levéltöredék barátnémhoz-ból”, hanem „a Levéltöredék barátnémhoz című versből”).

Egy szövegen belül lehetőleg mindvégig ugyanazzal a megoldással éljünk.

Kurzív szóhoz tapadó központozási jelek A szóhoz tapadó (azaz utána szóköz nélkül álló) központozási jelek (vessző, pont, kérdő- és felkiáltójel, kettőspont stb.) szintén kurzívak!A dőlt betűs részhez tapadó központozási jelek maguk is dőljenek! (4. o.), ugyanez, ugyanez , ugyanez ; a tapadó írásjelek: , ; . : - – ! ? … „ ” ’ ( ) szintén kurzívak. (6. o.) A Nyelvtudományi Közlemények 96. és 104. kötete (PDF, 25-30 MB) szintén a többször idézett útmutatást nyújtja.

Források Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003 Tóth Samu: A nyomtatott betű. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969 Betűtan Serif Magazin

Jegyzetek

Lásd még Fettelés Kiskapitális (Kapitälchen) Verzál Simon de Colines

Kategória:Tipográfia