Jeruzsálem ( ; bibliai héber: ירושלם ; Hieruszalém/Hieroszolüma; ) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jézus Krisztus nevelkedési és nyugalmi helye, Izrael és Palesztina fővárosa (vitatott).
A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy éves, jelentős település romjaira bukkantak,hvg.hu: 9000 éves települést találtak Jeruzsálem mellett, újraírhatja a történelmet a környéken majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik a mai Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Kneszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti.
Földrajz jobbra|250px|bélyegkép|Jeruzsálem műholdképe
A város 750–800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi-tenger és a Holt-tenger között, a Júdeai-hegyvidéken. Központja az óváros, régi és új kultúrák találkozópontja; a zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyedből álló, 1 km²-es városrészt egy közös fal veszi körül.
A város több mészkővonulaton fekszik. A keleti dombvonulat kiemelkedő része Morija hegye, a Templom-hegy, amely a zsidóság és az iszlám számára is rendkívüli jelentőséggel bír. A dombhátakat középütt az ókorban egy sekély völgy választotta le egymástól, amit Iosephus Flavius Tyropaion-völgynek, a Sajtkészítők völgyének nevez.Josephus Flavius: A zsidó háború, Gondolt kiadó, 1963, 353. o. Ez a völgy napjainkra már teljesen feltöltődött.
Az óváros keleti fala a Kidron-patak völgyére néz. Itt fakad a Gihon-forrás, amelyet már egy az ókorban kiépült alagút révén a városba is fel lehetett vezetni. A forrás vize táplálja Siloe tavát, ami az ókorban a város falain belül helyezkedett el, ma az óváros falain kívül találjuk. A Kidron völgyének túlsó, keleti oldalán emelkedik az Olajfák hegye. Az óvárost nyugat és dél felől a Hinnom völgye határolja, csupán északról csatlakozik a Júdeai-hegyvidék tömbjéhez.Gyürki László: A Biblia földjén. Szent Gellért Egyházi kiadó, 1990. 72-75. o.Rapcsányi László: Jeruzsálem, Gondolat, Budapest, 1984. 150. o.
Éghajlat A város a termékeny félholdnak keresztelt történelmi régió területén helyezkedik el. Éghajlata mérsékelt égövi, meleg nyarú mediterrán éghajlat. Az éves csapadék 550 mm körüli, amelynek zöme télen hull le, legtöbbször eső, ritkán hó formájában. A hőmérséklet átlagos maximuma a nyári hónapokban 30 Celsius-fok körüli. A tél hidegnek mondható, napközben átlagosan 11 és 5 fok közé hűl a levegő, éjszaka pedig rendszeresek a fagyok decemberben és januárban; a legalacsonyabb mért hőmérséklet -6,7 fok volt. Tavasszal márciusban, áprilisban és ritkán májusban is hideghullámok érhetik el a térséget, ekkor a hőmérséklet napközben 9-15 fok közé süllyed, éjszaka 5-7 fok körül alakul. Ilyenkor a száraz időszakot hűvös esőzések szakíthatják félbe. A nyár hosszú, forró és rendkívül száraz, a hőmérséklet nem ritkán tartósan eléri a 40 fokot anélkül, hogy egy csepp eső is esne.
Történelem A mai Jeruzsálem mellett időszámításunk előtt 7000 körül már jelentős település állt.The Times of Israel: A ‘game changer’: Vast, developed 9,000-year-old settlement found near Jerusalem I.e. 1900 körül keletkezett egyiptomi szövegek és az i. e. 14. századi Amarna-levelek név szerint is említenek egy Urusalim(um) nevű települést.http://www.tau.ac.il/humanities/semitic/EA263-end.html
A város legkorábbi ismert uralkodója az i. e. 14. századi Abdi-Heba. Ekkor egy kicsiny vár mellett települő, körülbelül 1500 fős lakossággal bíró város, csekély gazdasági és politikai súllyal. A várost az ún. jebuzi nép alapította és lakta, amelynek neve a Bibliában is feltűnik.Bírák könyve 1,21, Józsué könyve 15,63The Oxford encyclopedia of ancient Greece and Rome, Volume 1, p. 113 A zsidókkal háborúztak a jebuziak és a Héber Biblia (Ószövetség) szerint vesztettek, de Jeruzsálem nem esett el. Józsué könyve szerint öt kánaáni király, köztük Adonicedek, Jebuz, azaz Jeruzsálem királya összefogott a zsidók ellen, viszont a királyok életükkel fizettek.Józsué könyve 10; 18,16 Jebuz ekkor még megmenekült a zsidó megszállástól. Az izraelita honfoglalás (i. e. 1200) után Benjámin és Júda törzse a jebuzeusok szomszédja lett. A hely akkori neve Jebus vagy Jebúsz,http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=7&fejezet=19&o1=4&o2=1&o3=3&_k%C3%B6nyv=_B%C3%ADr%C3%A1k_k%C3%B6nyve Bírák könyve, 19,10 az idegenek városa. A város neve a héber shalom (béke) szó rokona, így sokszor (pl. a Teremtés könyve) egyszerűen csak Sálem-nek nevezték.Mózes első könyve, 14,18 http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=1&fejezet=14&o1=4&o2=1&o3=3
Népesség Jeruzsálem etnikailag sokszínű, de elsősorban zsidó és arab lakosságból áll, kisebb számban más csoportokból, például örményekből, koptokból és drúzokból, mindegyikük eltérő kulturális és vallási identitással rendelkezik. A zsidó lakosság különböző származású, beleértve az európai, ázsiai és afrikai hátteret, míg az arab közösség nagyrészt palesztin etnikumú, vallásilag pedig többnyire szunnita muszlim, kis részben keresztény és más csoportokból áll.
A nem zsidók többsége a létminimum alatt él. Az arab lakosság gyorsabban nő, mint a város zsidósága.
1967-ben a zsidók a város lakosságának 73,4%-át tették ki, míg 2010-re a zsidó lakosság 64%-ra csökkent. Ugyanebben az időszakban az arab lakosság aránya 26,5%-ról (1967) 36%-ra (2010) nőtt.
Népességének változása A város lakossága a 2020-as évek közepén mintegy 1 millió fő.https://worldpopulationreview.com/cities/israel/jerusalem
Vallási megoszlás 2005-ben a népesség 65%-a zsidó, 32%-a muszlim és 2%-a keresztény volt.
A zsidók többsége nem gyakorolja a vallását,"Sabbath Poll", Dateline World Jewry , World Jewish Congress , 2007. de a hívők többsége ortodox.http://www.israelnationalnews.com/News/Flash.aspx/165421
Önkormányzat és közigazgatás
A jeruzsálemi önkormányzat székhelye és a polgármesteri hivatal a Jaffa úton, a Safra téren (Kikar Safra) található. Az önkormányzati komplexum két modern épületből és tíz felújított történelmi épületből áll, és egy nagy teret fog körül.Municipality of Jerusalem
Jeruzsálem polgármesterei: Moshe Lion (2018– ) Nir Barkat (Nyugat-Jeruzsálem; 2008–2018); Zaki al-Ghul (kelet) Uri Lupolianski (2003–2008) Ehúd Olmert (1993–2003) Teddi Kollek (1965–1993) Mordeháj Ís Sálóm (1959–1965)
A város részei thumb|450px|Jeruzsálem térképe
Abu Tor Óváros At-Tur Atarot repülőtér Bab a-Zahara Baka Bayit VeGan Beit HaKerem En Kerem French Hill (más néven Giv'at Shapira) Gilo Giva Ram Har Choma Mea Shearim Nof Zion Pisgat Ze`ev Ramat Eshkol Ramat Rachel Rehavia Scheich Scharra Silwan Talpiot Talpiot Ost Umm Tuba Yemin Moshehttp://www.sacred-destinations.com/israel/jerusalem-map
Jeruzsálem mint vallási központ thumb|250px|Az óváros egy részének légifotója Jeruzsálemet a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás is szent helynek tekinti. Itt tevékenykedtek mindhárom vallás prófétái, szent emberei, mint Ábrahám, Dávid, Salamon, Zakariás és mások. Jeruzsálem területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található.David E. Guinn: Protecting Jerusalem's Holy Sites. A Strategy for Negotiating a Sacred Peace. Cambridge University Press, Cambridge 2006, 142. Egyes helyek, mint például a Templomhegy helyzete vitatott. Sok vallási mozgalom működik itt. A zsidóságon belül kiemelkednek az ultraortodox nem cionista és az ortodox cionista csoportosulások. Az iszlám irányzatok közül a szunniták, a síiták, az aleviták és a drúzok találhatók meg itt. A kereszténységen belül a görög ortodoxok, az orosz ortodoxok, a szír ortodoxok, a kartvél ortodoxok, a római és a görögkatolikusok, az ókatolikusok, az evangélikusok, az anglikánok, örmények és etiópok képviseltetik magukat. Zsidóság A zsidók számára az ókorban itt állt Salamon temploma, majd a helyén a babiloni fogság után felépült és Heródes által továbbfejlesztett, majd végül a rómaiak által 70-ben lerombolt hatalmas második templom. Ennek egyedül megmaradt fala, a Kotel, azaz a Siratófal vallásuk legszentebb kegyhelye.
Hitük szerint itt akarta Ábrahám feláldozni Izsákot, s ami a legfőbb: ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot.
A Héber Biblia (Ótestamentum) 632-szer említi a várost. A Biblia Jeruzsálemet Isten fogadott gyermekének mondja.(Ezékiel 16) A zsoltárokban hűségeskük is szerepelnek a városhoz. A zsinagógákban a tóraszekrényt a Jeruzsálemhez legközelebbi falnál helyezik el.Schechter Institute of Jewish Studies A napi imát is Jeruzsálem, illetve a Templomhegy felé fordulva végzik (Misna).
A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy „Jövőre Jeruzsálemben!” Valamint él a mondás a zsidóság körében: "Ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!"
Kereszténység
A keresztények számára az ószövetségi próféták által dicsért Jeruzsálem a Jézus által elhozott üdvösség előre jelzett színhelye. Jeruzsálem elutasította a hozzá küldött Megváltót, aki ugyanakkor megsiratta a várost. Ez az üdvösség eseményeinek – Jézus kereszthalálának és feltámadásának – színhelye, ahol megépítették a kereszténység egyik legfontosabb szentélyét, a Szent Sír-templomot. Az apostolok cselekedeteiben a Szentlélek pünkösdi kiáradásának helyszíne, ahol megszületett az Egyház, és ahol az első keresztény közösség működött. A jelenések könyvében meghirdetett új, mennyei Jeruzsálem előképe. Az Újszövetség több, mint százszor említi a várost.
Fentiek miatt a zarándoklatok kialakulásával kialakult az igény, hogy a keresztények a szent helyeken istentiszteletet végezhessenek. A várost felkereső vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez és a sírhoz, amelyből feltámadt. A keresztények középkori térképein Jeruzsálemet a világ közepeként jelölték. Ez volt az oka annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok.http://www.pij.org/details.php?id=169
A város a Jeruzsálemi latin patriarkátus székhelye.