A szociolingvisztikában a pidzsin terminus közvetítőnyelv szerepű, második nyelvként elsajátított kevert nyelvet jelent, amelyet olyan különböző anyanyelvű beszélők használnak, akik ismételt vagy kiterjedt kapcsolatba kerülnek egymással kereskedelmi kapcsolatok, bevándorlás, rabszolgaság vagy egyéb körülmények révén.Kálmán – Trón 2007, 36. o.Bussmann 1998, 905–906. o.Dubois 2002, 366–367. o.Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15–16. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 365. o.

A legvalószínűbb feltevés szerint a „pidzsin” szó az angol business ’üzlet(elés)’ szóból származik, amelyet a kínaiak anyanyelvük fonológiai rendszere szerint picsininek ejtettek. Innen nevezték el Pidgin Englishnek az angol és a kínai között, a 18. században a kínai kikötőkben keletkezett közvetítőnyelvet. Utólag a „pidzsin” szó az összes hasonló természetű nyelv elnevezéseként terjedt el.

A pidzsinek keletkezése és jellegzetességei

Pidzsinek már a 15. században kezdtek kialakulni,Crystal 2008, 412. o. főleg olyan európai nyelvek, mint az angol, a francia, a portugál vagy a spanyol, és afrikai, dél-ázsiai, délkelet-ázsiai és amerikai bennszülöttek nyelvei között. Számuk a gyarmatbirodalmak kifejlődésének korában szaporodott meg. Azonban pidzsinek nem csak gyarmatosítók nyelveivel jöttek létre. Például a 17. században volt egy, a Labrador-félsziget közelében halászó vagy bálnákra vadászó baszkok és helybéli amerikai indiánok által használt pidzsin, amely anyanyelveik közötti keverék volt.Usereau 2003. Egy másik példa a russenorsknak nevezett, a 19. században létezett orosz–norvég pidzsin. Gyarmatok vagy volt gyarmatok bennszülött nyelvei között is keletkeztek pidzsinek, például a police motu a pápua új-guineai ausztronéz nyelvcsaládhoz tartozó motu nyelv és más helyi nyelvek között.Sala – Vintilă-Rădulescu 1981, 199. o.

Ilyen nyelvi rendszerek elsősorban fejlődő gazdasággal rendelkező területeken jöttek létre. Beszélőik nagyon érdekeltek voltak abban, hogy kommunikációs eszközük legyen kereskedelmi kapcsolataikban. Ezért az ilyen területeken használt pidzsineket kereskedelmi nyelveknek is nevezik.Crystal 2008, 369. o.

A pidzsineket általában a forrásnyelveik közötti aszimmetrikus kapcsolat jellemzi. A társadalmilag domináns nyelv a pidzsin szupersztrátuma, amelyből a szókészletének legnagyobb része származik, és az ebből a szempontból alárendelt nyelv a szubsztrátum, amelynek nagyobb szerepe van a pidzsin fonológiai, szemantikai és nyelvtani rendszerében. Például a kínai szubsztrátumú Pidgin Englishnek angol a szókészlete és a kínaiéhoz hasonló a grammatikai szerkezete.

A pidzsinek fő jellegzetessége az, hogy a forrásnyelveikhez viszonyítva leegyszerűsített nyelvi rendszerek. Ez azért van, mert keletkezésük kezdetleges nyelvezetként indult, amelyet a sürgős kölcsönös megértés szüksége okozott. Idővel ebből funkcionális kevert nyelv alakult ki, amelyet második nyelvként tanultak meg az anyanyelv mellett.

A pidzsinek egyszerűsége abban áll, hogy szókészletük korlátozott, fonológiai rendszerük leegyszerűsített, grammatikai szerkezetüket pedig masszívan lecsökkentett paradigmák és nagyfokú analitizmus jellemzi. Ehhez a sajátossághoz egyes nyugat-afrikai, dél-ázsiai és délkelet-ázsiai szubsztrátumnyelvek ilyen jellege is hozzájárul.

A pidzsinek egy másik sajátossága az, hogy gyakran folyamodnak körülírásokhoz és metaforákhoz, pl. a pápua új-guineai tok piszin nyelvben gras bilong hed (vö. angol grass belong head, szó szerint ’fű tartozik fej’) ’haj’. Ugyancsak gyakori összetett szavak alkotása más szavak egyszerű egymás mellé helyezésével, pl. ugyanebben a nyelvben papamama ’szülők’,Bussmann 1203, 1203. o. vagy a Tajmir-félszigeten használt orosz szupersztrátumú pidzsinben Москва берёза (Moszkva berjoza), szó szerint ’Moszkva nyírfa’, jelentése ’ikon, szentkép’.Stern 2005, 296. o.

Nyelvészek észrevették, hogy különböző szupersztrátumú (pl. angol és francia) pidzsinek azonos szerkezetűek, bár nincs közöttük kapcsolat. A nyugat-afrikai pidzsineket illetően olyan feltételezés jelent meg, amely szerint ez annak tulajdonítható, hogy alapjuk egy, a 15. században keletkezett portugál szupersztrátumú pidzsin, amely után angol, francia, spanyol stb. szókészletű pidzsinek jöttek létre.

Általában pidzsinekről csak múlt időben lehet szó. Ezek sokkal rövidebb idő alatt keletkeznek, mint a tulajdonképpeni nyelvek, és élettartamuk is sokkal kisebb, mint ezeké. Egyesek eltűntek akkor, amikor már nem volt létjogosultságuk, mint például a russenorsk, mások továbbfejlődtek és megszűntek pidzsineknek lenni. Hasznosságuk miatt ezek előbb ún. „kiterjedt pidzsinek”, az egész közösség által elismert segédnyelvek lettek. Fontos társadalmi szerepet kaptak, mint például a szingapúri angol-kínai pidzsin akkor, amikor anyanyelvként különböző, kölcsönösen nem érthető kínai dialektusokat beszélők közötti közvetítőnyelv lett. Egyes kiterjedt pidzsinekből kreol nyelvek fejlődtek ki, amelyek már tulajdonképpeni nyelvek. A kreolizációs folyamat úgy indult be, hogy a családokban a gyerekek anyanyelvükként kezdték elsajátítani a pidzsint, rögzített grammatikát tulajdonítva neki, és ehhez igazodva következetesen „rendes” nyelvként beszélve azt. Ez a rögzítettség egyre nagyobb fokú lett a következő generációk beszédében. Így fejlődött ki például a haiti francia, a jamaicai angol, a malajziai angol, a pápua új-guineai tok piszin stb.

Néhány pidzsinről röviden Nagyon egyszerű pidzsin volt a russenorsk. 150–200 szóval rendelkezett, nem volt létigéje, sem flexiója vagy toldalékolása, és egyetlen elöljárószót használt, a norvég på-t, több jelentéssel, olyan szószerkezetekben és mondatokban, mint på moja stova ’a házamnál/-ba(n)’, sprek på moja ’mondd meg nekem’, på Arkangel ’Arhangelszkbe(n)’.

A baszk-amerikai indián pidzsinről a 17. századbeli Kanadában élő francia hittérítők írásaiban van említés. Egyikük azt jegyezte fel, hogy az indiánok a hittérítőket az adesquidex (vö. baszk adiskide ’barát’) megszólítással fogadták. Egy másik hittérítő azt írta le, hogy az indiánok a franciákat aniának (vö. baszk anaia ’testvér’) nevezték. Egyéb szavak ebben a pidzsinben elege (vö. baszk errege) ’király’, endia ’több dolog’ (vö. baszk handia ’nagy’) stb.

Egy olyan pidzsin, amely a 21. század elején volt kihalófélben, a Tajmir-félszigeten élő bennszülöttek orosz szupersztrátumú pidzsinje. Akkor ezt csak olyan öregek beszélték, akik még ismerték a helyi anyanyelvüket, mégpedig unokáikkal, akik csak az oroszt ismerik.Stern 2005, 293. o. Mondatpélda: Тогда война мера охотник человека никуда не пускает (Togda vojna mera ohotnyik cseloveka nyikuda nye puszkajet) szó szerint „Akkor háború mérték vadász ember sehova nem enged”, jelentése „Akkoriban, a háború idején a vadászokat nem engedték sehová”.Stern 2005, 302. o.

Pidzsinből lett kreol nyelv a Vanuatuban beszélt biszlama, amely hivatalos nyelv is az angol és a francia mellett. Angol szupersztrátuma van, és helyi melanéz nyelvek adják a szubsztrátumát. Mondattani tipológiai szempontból SVO-nyelv, vannak elöljárószói, kettős számmal is rendelkezik, 17 mássalhangzó- és öt magánhangzó fonémája van. Tanítják iskolában, és használják a médiában (az írott sajtóban, rádió- és televízióadásokban). Van szótára és normatív grammatikája is.Bislama (ethnologue.com, hozzáférés: 2019. november 10.) Mondatpélda: Fren blong mi i helpem mi (vö. angol Friend belong me (i) helped me) szó szerint ’Barát hozzátartozik én (állítmány jele) segített én’, azaz ’A barátom segített nekem’.Bislama Workbook (Biszlama tankönyv), Békehadtest , 2012, 11. o. (Hozzáférés: 2019. november 10.)

Más, mára kihalt angol szupersztrátumú pidzsinek voltak:Sala – Vintilă-Rădulescu 1981, 198. o. a Szent Ilona-szigeti, a hindi szubsztrátumú indiai Hobson-Jobson (vagy Babu English, Chhi-Chhi), a dravida szubsztrátumú indiai Butler English (szó szerint ’komornyik-angol’), a japán szubsztrátumú, a második világháború utáni amerikai megszállás idején használt Bamboo English (szó szerint ’bambusz-angol’), a koreai háború idején használt, Japánból áthozott és koreai elemekkel módosult Bamboo English, a maori szubsztrátumú új-zélandi Maori Pidgin English.

Jegyzetek

Források

Bidu-Vrănceanu, Angela et al.: Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára, Nyelvtudományok), Editura științifică, Bukarest: 1997, (Hozzáférés: 2019. november 10.) Bussmann, Hadumod (szerk.): Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár), Routledge, London – New York, 1998, , (Hozzáférés: 2019. november 10.) Crystal, David: A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár), 6. kiadás, Blackwell Publishing, 2008, (Hozzáférés: 2019. november 10.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 14.) Eifring, Halvor – Theil, Rolf: Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára), Oslói Egyetem, 2005 (Hozzáférés: 2019. november 10.) Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba , 2., bővített kiadás, Tinta, Budapest, 2007, (Hozzáférés: 2019. november 10.) Sala, Marius – Vintilă-Rădulescu, Ioana: Limbile lumii – Mică enciclopedie (A világ nyelvei – Kis enciklopédia), Editura Științifică și Enciclopedică, Bukarest, 1981 Stern, Dieter: Taimyr pidgin Russian (govorka) (A tajmiri orosz pidzsin (govorka)), Russian Linguistics (Orosz nyelvészet), Springer, 2005, 289–318. o. (Hozzáférés: 2019. november 10.) Usereau, Michel: Le pidgin basque-amérindien (A baszk-amerikai indiai pidzsin), Euskonews & Media, 2003. június 6–13. (Hozzáférés: 2019. november 10.)

Kapcsolódó szócikkek Kevert nyelv Közvetítőnyelv Kreol nyelv

Kategória:Szociolingvisztika