Szent Apollonius ( 2. század – Róma, 183–185 között, április 18. vagy 21.) a keresztény martirológiumban szereplő vértanú.
Élete
Születésének helyét és idejét nem ismerjük. Tudjuk róla, hogy tekintélyes római arisztokrata volt. Megtérését vélhetően Szent Jusztinnak köszönheti. Kaiszareiai Euszebiosz tanúsága szerint Apollonius „nagy tekintélyben állott a hívek előtt kitűnő neveltetése és filozófiai képzettsége miatt”. Egy rabszolga jelentette fel, mint keresztényt, és Sextus Tigidius Perenni prétoriánus prefektus, a fiatalkorú Commodus császár képviselője elé vitték, hogy felelősségre vonják. Védelmében a keresztény hit mellett érvelt, s három napig vitázott Perennissel. A kihallgatás, illetve a vita szövege fenn maradt. Érvei nem győzték meg a prefektust, aki kard általi halálra ítélte. A római joggyakorlat szerint a kivégzést azonnal végrehajtották.
Zavar személye körül
A római naptárban, egészen a huszadik századig kavarodás volt személye körül, mivel ugyanezen a néven élt a III. században Egyiptomban egy Apollonius, aki szintén vértanú lett, Diocletianus császár idején. Őt a hit miatti kiállás miatt zsákba varrták és a tengerbe dobták. A római martirológia legújabb kiadása az ő ünnepét április 10-re helyezte át.
Források Vanyó László: Ókeresztény írók II. Bp., 1980.
Kategória:Katolikus szentek, boldogok Kategória:A 2. században született személyek Kategória:A 180-as években elhunyt személyek