Szánthó család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki család.
János fiai Ambrus és GergelyBizonyos Zantho Gergely és több Tyukoss családbeli Tardoskedden is birtokolt 1597-ben (UC 45:28, pag. 6a), de feltűnnek Szímőn is. a 16. század közepén kiscétényi egyházi nemesek voltak. Ekkortájt költözhettek át Nemespannra és új előnevüket is innét vették.
Zántho Márton 1596-ban II. Rudolftól kapott címereslevelet maga, apja Albert, anyja Török Veronika és testvérei Kelemen, Tamás, István és Dávid számára is. Közülük Tamás a verebélyi szék alispánja volt, és 1608-ban adományt kapott az esztergomi érsektől Forgách Ferenctől a nemespanni Felső Osztály felében. A belterület tulajdonjogát 1699-ben Kollonich Lipót érsek is megerősítette új adományával Szántó Jánosnak, Gergelynek, Jakabnak, Ferencnek, Andrásnak, Istvánnak és Erzsébetnek.Lásd még: PLE, prot. L (Kollonich), p. 354-360 Nemespann Fölső Osztály (1700. július 20.) adomány Szánthó Gergely, János, Ferenc, Jakab, András és István, Erzsébet, illetve Bogyó Mihály, Morvay Mihály és István számára.
1707-ben a Szánthó család megegyezett Tyúkosi Györggyel a birtok felosztását illetően.Dolny István (1637-1707) csanádi püspök örököseire Tyúkos Györgyre és Jánosra hagyta tardoskeddi, nemespanni, komjáti, naszvadi és egyéb birtokait, magvaszakadás esetén pedig a szentistváni papneveldére (Lányi Károly 1848: Magyar Catholicus Clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Pozsony, 137) Tyúkos János azonban 1722-ben vitába keveredett és perelte is a Szánthó családot, mivel szerinte másfél fundus rövidsége támadt a korábbi egyezésekből.SAP 21, acta 808 1731-1737 1781-ben Szánthó Adalbert szerzett nemesi bizonyítványt Nyitra vármegyétől.
A naszvadi ág leszármazása nem tisztázott.Lásd például id. Szántó István és Szántó Dávid (ŠA Nitra, SAP, kr. 13a, No. 462 1766 Mihálffy György contra id. Csonka István) Alsószőlősi előnévvel Tökön, majd Balatonkenesén is élt egy református lelkészi ág is.Kránitz Zsolt 2023 (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” - A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943. Pápa, 372-373.
Rokonságban álltak a Bacskády, Bartl, Palásthy, Török családdal és számos egyéb helyi családdal is. A családtagok egy része a 19. és 20. század fordulóján Budapestre költözött.
Címerük Egyik címerváltozatukat Peter Keresteš közölte: osztott címerpajzsban, a jobb felében 3 pólya, bennük: csillag, Nap és félhold. A bal felében oroszlán, mancsában egyenes kard, melyre török fejet szúrtak. Sisakdíszben ismét az említett oroszlán.
Neves személyek
Szánthó Tamás a verebélyi szék alispánja Szánthó Adalbert (1747-1817) Nyitra vármegye táblabírája, az esztergomi káptalan táblabírája, 1807-ben alapítványt tett a Nyitrai Piarista Gimnázium számáraHorvát 1896, 309 No. 262. Szánthó Nepomuk János (1772-1844), Adalbert és Bartlme Julianna fia, a verebélyi szék alispánja,Ethey 1941-1942, IV/ 182. táblabírája (1831),Ethey 1941, 181. Bars és Nyitra vármegye táblabírája Szánthó Lázár (1774 körül – 1839) élete végén nemespanni peregmester.ŠA Nitra, SAP 10b, fasc. 17, No. 2
Források Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV – Nitrianska stolica. Bratislava, 208-209. MV SR - ŠA Ivanka pri Nitre, fond Nemespanni Szántó 1623-1854. (Juraj Fojtík leltára)Levéltári anyaguk az első világháború alatt már bizonyosan Nyitra vármegye levéltárában volt (Tóth Róbert 1983: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916 II. Levéltári Szemle 33, 169). Ethey Gyula 1941-1942: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle Horvát Sándor 1896: Okmánytár a piaristák Sz. László királyról czímzett nyitrai kollégiumának történetéhez. Nyitra.
Jegyzetek
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok Kategória:Nemespanni családok