jobbra|300px|bélyegkép|A tizenhárom aradi vértanú arcképe Barabás Miklós litográfiáján:Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat,Tizenhatan voltak az aradi vértanúk (Origó, 2012. október 5.) a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Mindegyikük eleve aktív vagy az osztrák Császári-Királyi Hadseregből kilépett katonatiszt volt, a szabadságharc végén a magyar honvédseregben egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. A győztesek ellenben egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban k.k. (császári-királyi) ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatot viseltek.
Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.
Az 1890. október 6-i aradi megemlékező ünnepségre a turini száműzetésében fonográfhengerre is rögzítették Kossuth Lajos ünnepi beszédét, a hengert elvittek Aradra is, és ekkor hallották először az emigrációban élő Kossuth hangját az aradi megemlékezők: „…nem borúlhatok le a magyar Golgota porába…”.
A tábornokok #PortréTábornok(életterminus)RangNemzetiségTisztségHivatali időKivégzés1.100px<center>Aulich Lajos(1793–1849)vezérőrnagymagyar A Magyar Királyság hadügyminisztere 1849. július 14. – augusztus 11.Kötél által(akasztás) A 2. gyalogezred parancsnoka 1848 július – 1849 február A II. hadtest parancsnoka 1849 február – május 22.2.100px<center>Damjanich JánosJovan Damjanić(1804–1849)vezérőrnagyszerb A Magyar Királyság hadügyminisztere 1849. április 28. – május 7.Kötél által(akasztás) A III. Bánsági hadtest parancsnoka 1849. január 9. – április 28. Az aradi vár parancsnoka 1849. július 27. – augusztus 17.3. 100px<center>cserneki és tarkőiDessewffy Arisztid(1802–1849)vezérőrnagymagyar A IX. hadtest parancsnoka 1849. június 2. – augusztus 16.golyó által(lőtt seb) Magyar főerők lovassági főparancsnoka 1849 július – augusztus4.100px<center>eleméri és ittebeiKiss ErnőKisi Ázád(1799–1849)altábornagyörmény–magyar A bánsági hadtest parancsnoka 1848 október – 1849 januárgolyó által(lőtt seb) Az Országos Főhadparancsnokság vezetője 1849 március – augusztus5.100px<center>Knezić KárolyKarlo Knezić(1808–1849)vezérőrnagyhorvát A III. hadtest parancsoka 1849. április 28. – június 20.Kötél által(akasztás) A felső-tiszai hadtest parancsnoka 1849. június 20. – ?6.<center>Lahner GyörgyGeorg Lahner(1795–1849)vezérőrnagynémet A harmadik honvédzászlóalj parancsnoka 1848 szeptemberKötél által(akasztás) A hadfelszerelés és fegyverkezés főfelügyelője 1848 szeptember – 1849 augusztus 7. 100px <center>szkárosiLázár Vilmos(1815–1849) ezredes magyar A IX. hadtest parancsnoka 1849 augusztus golyó által(lőtt seb) 8. <center>altleiningeni grófLeiningen-Westerburg KárolyKarl August Graf zu Leiningen-Westerburg(1819–1849) vezérőrnagy osztrák Kötél által(akasztás) 9. 100px <center>Nagysándor József(1804–1849) vezérőrnagy magyar Damjanich János általános helyettese 1849. január – május Kötél által(akasztás) 10. 100px <center>lovagPoeltenberg ErnőErnst Poelt, Ritter von Poeltenberg(1814–1849) vezérőrnagy osztrák A VII. hadtest parancsnoka 1849. április – 1849 augusztus Kötél által(akasztás) 11. 100px <center>Schweidel JózsefJoseph Schweidel(1796–1849) vezérőrnagy német Pest városparancsnoka 1849. május – 1849 augusztus golyó által(lőtt seb) 12. <center>nemescsóiTörök Ignác(1795–1849) vezérőrnagy magyar A komáromi vár parancsnoka 1849 január – április Kötél által(akasztás) 13. 100px <center>gróf hernádvécsei és hajnácskőiVécsey Károly(1807–1849) vezérőrnagy magyar Az V. hadtest parancsnoka 1849 április – augusztus Kötél által(akasztás)
Elítélésük bélyegkép|jobbra|300px|Cserna Károly rajza az aradi vesztőhelyről, a Vasárnapi Ujság illusztrációja, 1890 bélyegkép|jobbra|300px|Thorma János: Aradi Vértanúk[ Thorma János: Aradi vértanúk c. képe, elemzése] bélyegkép|jobbra|300px|A vértanúk levétele a bitófákról (festmény)
A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan augusztus 13-án, délután 3 órakor. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára, hiszen ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott, így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ivan Fjodorovics Paszkevics orosz fővezér augusztus 16-án Ferenc Józsefhez írt levelében megbocsátásra biztatta az osztrák császárt: „Hangozzanak el felséged trónusának magasából a megbocsátás és feledés szavai.” Az aradi vértanúk - 1849. augusztus 16. Paszkevics előterjesztése Ferenc Józsefnek, mek.oszk.hu 1849. augusztus 27-én az osztrák minisztertanács határozata szerint „Báró Haynau táborszernagy dolga lenne, hogy Magyarországon és Erdélyben megjelölje a legvétkesebbeket”.Az aradi vértanúk - 1849. augusztus 27. Részlet az osztrák minisztertanács jegyzőkönyvébő, mek.oszk.hu Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.
Felix zu Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst.
bélyegkép|balra|100px|Haynau, akit katonái csak Einhaunak (Bökő) hívtak
A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette. Az ítéleteket Julius Jacob von Haynauhoz – akit katonái csak Einhaunak (Bökő) hívtak – mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra. Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt. Haynau a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelemből a katonához méltó golyó és lőpor általira változtatta. Kiss Ernő altábornagy azért részesült e kegyelemből, mert a szabadságharc alatt ténylegesen soha nem harcolt császári haderő ellen, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos azért, mert a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, végül Schweidel József azért, mert csak a schwechati csatában harcolt a császári haderő ellen, a továbbiakban adminisztratív beosztásokban szolgált, továbbá mert Pest városparancsnokaként alkalma volt jó szolgálatot tennie a hadifogoly osztrák tiszteknek.Hermann Róbert (szerkesztette): Vértanúk könyve, Budapest, 2007,
Az aradi kivégzéseket és Gróf Batthyány Lajos pesti kivégzését nem véletlenül időzítették október 6-ára, szándékosan az 1848-as harmadik bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.Példastatuálás, megtorlás és személyes bosszú október 6-án, anyanyelvapolo.hu
Az ítélet Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József és Török Ignác perének ítéletét 1849. szeptember 26-án hozták meg.Az aradi vértanúk Válogatta, szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta Katona Tamás 1849. augusztus 26 – október 6., mek.oszk.hu Velük együtt ítélték tíz év várfogságra Gáspár András tábornokot, aki azonban később kegyelmet kapott, és magas kort ért meg.Magyar életrajzi lexikon az Arcanum közlésében Gáspár később így emlékezett az ítélethirdetésre: „Olyan büszkén fogadták a halálos ítéletet, mintha csupa dicséretet olvastak volna fel előttük. A kihallgatásoknál, amikor még remélték, hogy javítanak sorsukon, talán szelídeknek mutatkozának, de most: mindegyik egyszerre úgy megkeményedett, mint a gránitszikla.”Idős korában Vasváry Ferencnek tollba mondott visszaemlékezéseit Bartha Albert nyomán idézi: Az aradi vértanúk. Szerkesztette Katona Tamás. Neumann Kht., Budapest, 2001
Kiss Ernő és Vécsey Károly esetében külön perek zajlottak le: mindkettejük perében 1849. szeptember 21-én mondták ki az ítéletet.Kiss Ernőre kimondott ítélet, mek.oszk.huVécsey Károlyra kimondott ítélet, mek.oszk.hu>
A kivégzések Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele. Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta, és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre.
Lőpor és golyó általi halállal (reggel fél hatkor) Lázár Vilmos főtiszt (ezredes) Dessewffy Arisztid tábornok Kiss Ernő tábornok Schweidel József tábornok
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Kötél általi halállal (reggel hat óra után) bélyegkép|jobbra|180px|Thorma János: Aradi vértanúk című művének részlete, a hóhér cinóbervörös díszkabátban
Lovag Poeltenberg Ernő tábornok Török Ignác tábornok Lahner György tábornok Knezić Károly tábornok Nagysándor József tábornok Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok Aulich Lajos tábornok Damjanich János tábornok Gróf Vécsey Károly tábornok
Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, ezért őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta annak kezét, bár ezt korabeli források nem támasztják alá.
A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek tetemét közszemlére tették ki. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen földelték el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait.
I. Miklós orosz cár a kegyelem irányában próbálta befolyásolni rokonát, a 18 éves Ferenc Józsefet, és diplomáciai úton neheztelését fejezte ki a kivégzések miatt: „a cárt érzékenyen érintette Medem gróf úr új híradása a Magyarországon történt számos katonai kivégzésről, és hogy személyes érzéseiben érzi sértve magát, mert a szigornak ezeket a megnyilatkozásait éppen azokkal az egyénekkel szemben gyakorolták, akiknek érdekében a császárnak, felséges urunknak kegyelmére apellált.”
Aradi vértanúk emlékműve és sírboltja