Evagriosz Pontikosz, magyarosan Pontoszi Evagriosz, olykor Euagriosz (, ), (Ibira, 345 – Egyiptom, 399 januárjaNem sokkal vízkereszt után hunyt el. (Leloup, i. m., 91. o.)) görög szerzetes, egyházi író.
Élete A pontuszi Ibirában született, és egészen fiatalon csatlakozott Nagy Szent Vazul tanítványi köréhez. Nazianzi Szent Gergely szentelte diakónussá. Rövid ideig szónokként működött Konstantinápolyban, 381-ben pedig Jeruzsálemben tevékenykedett egy origenista csoport tagjaként. (A csoport feje idősebb Melánia volt.) 383-tól 2 évet Nitria, utána Kellia pusztaságában élt és alávetette magát az anachoréták, köztük Egyiptomi Szent Makariosz kemény vezetésének, és rendkívül szigorú vezeklést gyakorolt. Élete utolsó éveiben – origenista nézetei miatt – kegyetlen üldözést kellett elszenvednie. 399-ben hunyt el.Puskely, i. m., 269. o.
Művei
Három könyvet alkotó szentenciái egyes megállapítások szerint eléggé homályosak. A tiszta szemlélődés állapotát magyarázva megjelennek nála a hellénista kultúra gondolatai is. A szenvedések leküzédésére ajánlott gyakorlatát mindig értékelte a monasztikus világ. Főképpen a szíriai-mezopotámiai-perzsa szerzetességre gyakorolt mély hatást. Maga Evagriosz tisztában volt olykor szélsőségesnek ható nézetei veszélyével, igyekezett ezért egészen alárendelni magát az evangéliumoknak és a szeretetnek.
Nyugatra Cassianus Szent János közvetítette Evagriosz gondolatait. Evagriosz hatása kétségtelen Lépcsős Szent Jánosra, Hitvalló Szent Maximosza, és a hészükhazmus lelkiségi mozgalmára. Jóllehet, 553-ban hivatalosan elítélték Evagriosz tanait – a szemlélődésről, a Krisztussal való egyesülésről, a szenvedélyek megtisztításáról, Istennek a megtisztult értelem által történő megismeréséről írott szentenciái nyomot hagytak nemcsak a szír, örmény, grúz és arab lelkiségi irodalomban, hanem egész keleten, szinte a buddhizmus határáig.
Művei magyarul Evagriosz Pontikosz a gondolatokról; ford., tan. Baán Izsák; Szt. Mauríciusz Monostor–L'Harmattan, Bakonybél–Bp., 2006 (Lectio divina) , 152 p. Eulogioshoz; ford., bev., jegyz. Bara Péter; Szt. Mauríciusz Monostor–L'Harmattan, Bakonybél–Bp., 2012 (Lectio divina) , 82 p. A szerzetes. A praktikosz. Száz fejezet a lelki életről; bev., jegyz. Gabriel Bunge, ford. Szabó Ferenc Miklós; Bencés, Pannonhalma, 2014 , 332 p. A szerzetes. A praktikosz. Száz fejezet a lelki életről; bev., jegyz. Gabriel Bunge, ford. Szabó Ferenc Miklós; 2. jav. kiad.; Pannonhalmi Főapátság–Bencés, Pannonhalma, 2018
Korabeli források Alább korabeli források találhatók magyar fordításban Evagriosz Pontikosz életéről: Tyrannius Rufinus: Az egyiptomi szerzetesek története (ford. Pataki Elvira), Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2004, , 122. o.
Jegyzetek
Források
További információk Evagriosz Pontikosz – Praxis és gnózis mint az igazi filozófia elemei IN: Jean-Yves Leloup: Bevezetés az igazi filozófusokhoz – A görög atyák, avagy a nyugati gondolkodás elfelejtett tartománya (ford. Nagy Zsolt Péter), Kairosz Kiadó, Budapest, 2006, , 85–118. o. Gabriel Bunge: Akédia. Evagriosz Pontikosz lelki tanítása az akédiáról; ford. Váróczi Zsuzsa; Bencés, Pannonhalma, 2022
Kapcsolódó szócikkek Ókeresztény irodalom
Kategória:Sivatagi atyák Kategória:345-ben született személyek Kategória:399-ben elhunyt személyek