300px|thumb|A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége. Jele a, a latin acceleratio szóból. A gyorsulás vektormennyiség. Az SI-mértékegységrendszerben a mértékegysége méter per szekundumnégyzet .Dr. Budó Ágoston: Kísérleti fizika I., Tankönyvkiadó, 1989 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_04292_1_Fizika1/adatok.html Dr. Budó Ágoston KÍSÉRLETI FIZIKA, I. KÖTET (MECHANIKA, HANGTAN, HŐTAN)
Meghatározása A gyorsulás vektormennyiség, ami a sebességvektor idő szerinti deriváltja:
ahol a gyorsulásvektor, a sebességvektor m/s-ban kifejezve és t az idő, másodpercben. A gyorsulás mértékegysége m/(s·s) vagy m/s² („méter per szekundumnégyzet”-nek olvasva).
Véges időtartammal számolva az átlagos gyorsulás ():
a kezdeti sebesség (m/s), a végsebesség (m/s) és az eltelt idő (s).
Annak a testnek változik gyorsabban a sebessége, amelyiknek ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása, vagy ugyanakkora sebességváltozás rövidebb idő alatt megy végbe. Minden olyan mozgás, amelynél a gyorsulásvektor nem nulla, gyorsuló mozgás. Egyenletesen gyorsuló mozgás (például szabadesés) esetén az átlagos gyorsulás megegyezik a mozgás állandó gyorsulásával.
Görbe vonalú mozgásnál a gyorsulás felbontható érintőirányú (tangenciális) gyorsulásra (), és az arra merőleges, úgynevezett centripetális gyorsulásra (), melyek nagysága a következőképp számolható: (a sebesség nagyságának változását jellemzi), (a sebesség irányának változását jellemzi), ahol a sebesség nagyságát, a szögsebességet, a simulókör sugarát jelöli.
A nehézségi gyorsulás Az egyik legismertebb gyorsulási állandó a Földön tapasztalható földi nehézségi gyorsulás, a jele g.
Ezt a Föld gravitációja, és a Föld forgásából származó tehetetlenségi erő, a centrifugális erő hozza létre, ezért értéke a szélességi körök függvényében változik.
A Földön mozgó testek esetén még a Coriolis-erő hatását is figyelembe kell venni.
A nehézségi gyorsulás a tengerszinten, az északi szélesség 49. fokán (Párizs környékén) körülbelül .
A gyorsulás és erő kapcsolata A klasszikus mechanikában az a gyorsulást Newton második törvénye szerint az erő (F) és a tömeg (m) a következő módon határozza meg:
A gyorsulás változása A gyorsulás megváltozását, vagyis az idő szerinti deriváltját, tehát a sebesség idő szerinti második deriváltját rándulásnak nevezzük.
Források
További információk Fizikakönyv.hu – Az átlaggyorsulás és a pillanatnyi gyorsulás
Kategória:Fizikai mennyiségek Kategória:Kinematika