bélyegkép|260px|jobbra|Három buddha szobor a három testet szimbolizálja. Dharma virág templom, Hucsou, Csöcsiang tartomány, Kína
A Trikája tan (szanszkrit, szó szerint: "három test"; 三身 kínai: szán-sen vietnámi: Tam thân, japán: szandzsin vagy szansin, tibeti: སྐུ་གསུམ, wylie: szku gszum) mahájána buddhista tanítás a valóság és a buddhaság természetéről.
Definíció A trikája a mahájána buddhizmusban a buddha vagy Tathágata három „testének” (szanszkrit: kāya) tana. A három test nem három egymástól független fizikai testet jelöl, hanem a buddhaság különböző aspektusait: a végső, feltétel nélküli valóságot, annak magasztos tapasztalati megjelenését és a lények számára érzékelhető megnyilvánulását.
A Trikāyasūtra a három testet a következőképpen írja le: a dharmakája vagy „igazságtest”, illetve „valóságtest” a buddha végső, feltétel nélküli aspektusa: a valóság igaz természete, amely elválaszthatatlan a ürességtől és a teljesen felébredett bölcsességtől. A szútra szerint a dharmakája saját-természet nélküli (szanszkrit terminussal: niḥsvabhāva), vagyis nem rendelkezik önálló, inherens létmóddal; olyan, mint az ég vagy a tér; a szambhogakája vagy „örömtest”, illetve „élvezettest”, amely a buddhaság magasztos megjelenési aspektusa, és amelyet a bódhiszattvák, illetve magas szintű gyakorlók tapasztalhatnak meditatív állapotban vagy látomásban; a szútra a felhő hasonlatával írja le; a nirmánakája vagy „megnyilvánulási test”, amely a buddha érzékelhető, a lények javára működő megjelenése; a szútra a mindent átnedvesítő esőhöz hasonlítja.
A szambhogakáját és a nirmánakáját gyakran együtt rúpákájának, vagyis „formatestnek” nevezik, mivel ezek a dharmakája megnyilvánulásaiként értelmezhetők. A három testet végső soron elválaszthatatlannak tekintik. A vadzsrajána és különösen a dzogcsen egyes értelmezéseiben a szambhogakája a tiszta fény, energia vagy a mandala-vízió dimenziójaként is értelmezhető; Chögyal Namkhai Norbu szerint ez az a dimenzió, amelyben a hang, a fény és a sugarak lehetőségei tiszta mandala-vízióként nyilvánulnak meg.
Eredete Páli kánon Már Buddha parinirvánája előtt is ismert volt a Dhammakája kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy igazságtest.
A páli kánonban Buddha azt mondja Vaszetthának, hogy a Tathágata (Buddha) dhammakája, azaz az igazság megtestesülése voltDígha-nikája 27.9Lásd: Walsh, Maurice. 1995. The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Boston: Wisdom Publications, “Aggañña Sutta: On Knowledge of Beginnings,” 409. o.
Buddha megegyezik a dhammával:
Az Aggannya-szuttában Buddha azt tanácsolja Vaszetthának, hogy bárkinek erős és mély hite van a Tathágathában kijelentheti, hogy a Bhagaván gyermeke, a dhamma „szájából” született, dhammából fogant és a dhamma örököse. Mert a Tathágatha címei a következők: a dhamma teste, Brahma teste, a dhamma megnyilvánulása és a Brahma megnyilvánulása.
Mahájána A dharmakája tanítást valószínűleg legelőször az Astaszáhaszriká Pradzsnyápáramitá („tökéletes bölcsesség szútra”) fejtette ki, amely az i. e. 1. században vetettek papírra.
A mahájána buddhizmus vezette be a szambhogakája fogalmát, amely a nirmánakája és a dharmakája között helyezkedik el. A szambhogakája a buddhák egyik aspektusa, amely mély meditációban és víziókban tapasztalható. 300 körül a jógácsára iskola rendszerbe foglalta az akkori elméleteket a Buddha természetével kapcsolatban. Ez lett a trikája, avagy a háromtest tan.
Értelmezései a különböző buddhista hagyományokban A buddhizmus különböző iskoláinak eltérő elképzelései vannak a három testet illetően.
Kínai mahájána
Tiszta Föld A Tiszta Föld buddhizmusban Buddha három testét a következőképpen lehet lebontani:
A nirmánakája egy buddha fizikai/megnyilvánult teste, például Gautama Buddháé. a szambhogakája az örömtest, amelyben egy bódhiszattva bevégzi a fogadalmait és buddhává válik. Amitábha, Vadzsraszattva és Manydzsusrí buddhák teste szambhogakája test. a dharmakája az igazság megtestesülése, a fizikai és a spirituális test átmenete. Vairócsana Buddhát gyakran ábrázolják dharmakája testtel, főleg az ezoterikus buddhista iskolákban, mint például a japán singon, a tendai és a kegon.
A buddhák mindhárom formája ugyanazt a dharmát tanítja, csak a forma különbözik.
Csan buddhizmus Schloeg szerint a buddhák három teste nem abszolút, csupán „mentális konfigurációk”, amelyek elnevezések és tulajdonságok. Ezek a tudat fényei és árnyékai szerepét töltik be.
Tibeti buddhizmus Negyedik és ötödik test - szvábhávikakája és mahászúkhakája
A vadzsrajána buddhizmusban olykor említésre kerül egy negyedik test, amelyet úgy neveznek, hogy szvábhávikakája (tibeti: ངོ་བོ་ཉིད་ཀྱི་སྐུ, wylie: ngo bo nyid kji szku) „lényegtest”,A szvábhávikakája jelentésének meghatározása illetve egy ötödik test, amely a mahászúkhakája (wylie: bde ba chen po'i sku) „nagy boldogság test”. A szvábhávikakája egyszerűen a három kája egysége vagy szétválaszthatatlansága.khandro.net H.E. Tai Situpa idézete
A gelug tanításokban is szerepel a fogalom, ahol a dharmakája két aspektusa közül ez az egyik: szvábhávikakája „lényegtest” és dzsnyánakája „bölcsességtest”.
Haribhadra 8. századi buddhista filozófus szerint az Abhiszamajálankára a 8. fejezetben négy káján keresztül jellemzi a buddhaságot: szvábhávikakája, [dznyána]dharmakája, szambhogakája és nirmánakája.
Kapcsolódó szócikkek Buddharúpa Dákiní Szivárvány test Rúpa Szatcsitánanda Szvabháva Három vadzsra Trimúrti
Megjegyzések
Jegyzetek
Források John J. Makransky: (August 1997) Buddhahood Embodied: Sources of Controversy in India and Tibet, Publisher: State University of New York Press, (10), (13),
További információk Trikaya del Saya Kunsal Kassapa trikāya - A Dictionary of Buddhism Khandro: The Three Kayas Kagyu: The Three Kayas 32 marks of the Buddha ("THIRTY TWO MARKS OF A GREAT MAN") Trikaya - The Three Bodies of a Buddha or Learning to Love
Kategória:Buddhista filozófia Kategória:Buddhista fogalmak Kategória:Vadzsrajána Kategória:Tibeti buddhizmus