Rauchmaul Károly (Weimar, 1832. április 30. – Rákosliget, 1916. június 12.) vasmunkás, mozgalmár, a lassalleanizmus képviselője.
Élete 35 évesen került Magyarországra, s szerkovácsként dolgozott, később a Pesti Hengermalom gépésze. Kezdetben az I. Internacionálé pesti szervezetében működött, és irányította a Pest-Budai Munkásképző Egyletet, amelynek 1868-tól volt tagja, 1879 és 1906 között elnöke volt a részben általa, részben pedig Farkas Károly által alapított Munkásbiztosító Pénztárnak. Szerepe volt a Munkásképző Egylet és az Általános Munkásegylet egyesítésében, és az újonnan létrejövő szervezet választmányi tagja lett. A hűtlenségi per vádlottja volt, 1873-ban a Magyarországi Általános Munkáspárt alapítója volt, később (1890-ben) a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja. 1891-től a betegpénztárban működött, ő alapította meg a betegpénztár szentendrei üdülőházát, és vízgyógyintézetét is. 1907-től 1916-ban bekövetkező haláláig a Budapesti Kerületi betegpénztár elnöke.
Források
További információk Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub R. K. (Építőmunkás, 1916. jún. 29. sz.) R. K. (Munkásügyi Szemle, 1916) R. K. (Népszava, 1916. jún. 13. sz.) Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (Bp., 1952)
Kategória:1832-ben született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:MSZDP-tagok Kategória:Magyarországi németek Kategória:Weimariak