Kármán József (Losonc, 1738. szeptember 29. – Losonc, 1795. április 5.) a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke 1794-től haláláig.
Családja
Kármán András igazgató-tanár, író és Gyöngyösi Abigail (Gyöngyösi István kassai prédikátor, később száműzötten az odera-frankfurti egyetem tanárának leánya) fiaként született. Kármán József író és ügyvéd édesapja.
Élete
Losoncon tanult, azután Körmöcön és Pozsonyban, végül Debrecenben, ahol 1754. augusztus 7-én lépett a felső osztályba. Ráday Gedeon segélyével külföldre ment és 1760. október 9-én iratkozott be a bázeli egyetemre. 1763-ban tért vissza Losoncra, ahol már 1762-ben már megválasztották papnak, és elfoglalta hivatalát. 1789-ben esperessé, 1791-ben pedig szuperintendenciális főjegyzővé választatott. Ez utóbbi minőségben vett részt az 1791. évi budai zsinaton, ahol a szinódusnak a papi rend részéről főjegyzőjévé választatván, jelentékeny szerepet vitt; nevezetesen tagja volt azon bizottságnak, mely a házassági ügyben javaslat kidolgozására volt kiküldve, valamint ő volt egyike azoknak, akik az énekeskönyv javításával bizattak meg. Ugyancsak tagja volt azon küldöttségnek, mely a zsinat kánonait Bécsben II. Lipót királynak bemutatta, aki őt ez alkalommal (1792. július 26.) nemességgel kitüntette. 1794-ben szuperintendenssé választották és május 13-án Komáromban fel is szentelték. Erélyesen látott új hivatalához és első teendői egyikének ismerte azt, hogy szigorúbb rendtartást hozzon be; ez ügyben írt körlevelét 1794. július 17-én megküldte Rádaynak azon megjegyzéssel, hogy ha az helyesli, Pestre jön, hogy itt aláírják és szétküldjék; de hivatalát nem sokáig viselte, mert már 1795. április 5-én meghalt.
Munkái
Rebeka kiadása, mely szerént néhai ... Sarudi Batik Rebeka...Szentkereszti Sándor úr rövid házassági életének párját a koporsónak, és rothadásnak a szomorú eltakaríttatás alkalmatosságával kiadta ... 1783. eszt. Mindszent havának 19. napján Pest. Csoma Zsigmond halála felett beszéd. Uo. 1783. Istennel való társalkodás, a reggeli órákon az esztendőnek minden napjaira, mely iratott Sturm Kristóf Kristián által; mostan pedig a negyedik megbővített kiadás szerént németből magyar nyelvre fordíttatott ... Első rész Pozsony, 1784. (A II. részt Tiedge írta.) Istennel való társalkodás, az estvéli órákon, melyet német nyelven írt Tiedge János Fridrik. Mostan pedig a 4. helyes kiadás szerént magyar nyelvre fordíttatott... Második rész. Uo. 1784. Ecclesiai Agenda, a vagy a Helvetziai vallástétel szerint reformált magyarországi ekklesiákban való sz. Szakramentomok kiszolgáltatásának, egyéb megszokott Vallásbéli Czeremoniáknak és közönséges isteni tiszteleteknek módja, Pozsony, 1787-89. Három rész. (Veszprém, 1805.) Agendák felől kérő megegyezést jelentő Hiradása. Losoncz, 1787. Az esztendő minden szakaira alkalmaztatott könyörgések. Pozsony, 1789. Katekhismus, vagy a keresztény vallásban való oktatás, melyet írt hajdan Osterwald Friedrich János, mostan a gyengébb keresztények hasznára, a belől megírt kegyes úr (Szilassy László) költségén magyar nyelven kiadott... Uo. 1789.
Kéziratban maradtak halotti prédikációi.
Források
További információk Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., Országos Monografia Társaság, . Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858. Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:1738-ban született személyek Kategória:1795-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar református püspökök