Ábrahám testamentuma egy ószövetségi apokrif irat. A mű egy ismeretlen időből származó zsidó legenda, amely egy látomásba ágyazva meséli el Ábrahámnak a haláltól való vonakodását.Gecse, i. m., 10. o.
Keletkezési ideje, eredeti nyelve A mű keletkezési idejére nézve nincs konszenzus a tudósok között. Eredeti nyelve is vitatott: egyesek szerint létezett héber nyelvű eredeti, mások szerint – talán egy zsidó által Egyiptomban írt – palesztinai görög szöveg szolgált alapul a későbbi fordításoknak. Feltehetően a testamentumot a Pál apokalipszisének írója mintául használta saját műve megírásakor.Benyik, i. m., I. kötet, 97. oldal
Az Ábrahám testamentuma két görög, egy ószláv és egy régi román (!) változatban maradt fenn napjainkra.
Tartalma Isten Mihály arkangyalt küldi Ábrahámhoz azzal az üzenettel, hogy készüljön fel a halálra. Ábrahám azonban nem akar meghalni, ezért Mihály visszatér Istenhez megtárgyalni a kérdést. Ezután egy csodás utazásra vissza magával Ábrahámot, aki végignézheti a zsidó nép bűneit. Ábrahám lelkének át kell mennie a tűzön, az emlékezés gyötrelmein, és alávetik a mérlegelésnek, azaz a hármas ítéletnek. Az utazás végén Ábrahám visszakerül a Földre, de Isten végül mégiscsak elküldi a Halált érte. Ábrahám lelke a halála után az angyalok vezetésével a Mennyországba kerül.
Jegyzetek
Források
Kategória:Apokrif ószövetségi testamentumok