Doleschall Alfréd (Besztercebánya, 1864. július 24. – Budapest, 1931. február 21.) jogász, egyetemi tanár, Karl August Raabe (1804–1878) evangélikus lelkész unokája, Doleschall Lajos (1827–1859) orvos, entomológus unokaöccse. 250px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben. 2004 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része Életrajza Doleschall Sándor Eduard (1830–1893) evangélikus főesperes, levéltárnok és Raabe Mária (1834–1917) fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban (1874–1882) végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jogtudományi Karának (1882–1886) hallgatója volt. Oklevelének megszerzése után állami ösztöndíjjal hosszabb időt Németországban töltött tanulmányúton. 1887-től igazságügyi szolgálatba lépett, s a Budapesti Királyi Törvényszékhez került. 1887 és 1888 között a Pestvidéki Törvényszéken, 1888–90-ben a Budapesti Ítélőtáblánál működött, 1890–91-ben a Kúria joggyakornoka lett. 1891-ben szolgálattételre berendelték az Igazságügyi Minisztériumba, ahol 1891–1894 között törvényszéki jegyző, 1894–1901 között a Pestvidéki Törvényszék albírája volt. 1901-ben törvényszéki bírói kinevezést, 1907-ben ítélőtáblai bírói címet és jelleget kapott. 1901-ben a Budapesti Tudományegyetemen a magyar büntetőjog és bűnvádi eljárásból egyetemi magántanárrá habilitálták.Budapesti Közlöny, 1901. augusztus 10. (35. évfolyam, 183. szám) 1906-ban rendkívüli tanári, 1907-ben nyilvános rendes tanári címet nyert. Többször is a Budapesti Tudományegyetem, illetve Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja volt. 1929-ben megválasztották az egyetem rektorának, mely tisztséget egy évig töltötte be.

Családja Felesége Uhlmann Hedvig Mária (1876–1956) volt, akivel 1896. augusztus 22-én Lipcsében kötött házasságot.

Gyermekei:

Doleschall Frigyes Sándor (1897–1964) orvos, egyetemi tanár Doleschall Hedvig Mária (1898–?) Doleschall Sarolta Erzsébet (1907–?)

Munkássága Mint büntetőjogász a Karl Binding-féle normatív irányzat híve volt. 1920–1928 között helyettesként előadta a nemzetközi jogot is. Munkáiban főként részletkérdéseket dolgozott fel.

Főbb munkái A házasságon kívül született gyermekek jogi állása : tanulmány az összehasonlító jogtudomány szempontjából (Budapest, 1891) Rövid tartalmú szabadságvesztés (Budapest, 1891) A bűnvádi perrendtartás... (Budapest 1900) Online Honosság a büntetőjogban (Budapest, 1901) Jogi közeledés a büntetőjogban (Budapest, 1917) Nemzetközi büntetőbíráskodás (Budapest, 1930)

Jegyzetek

Források

Nemzeti Sírkert

Kategória:Magyar jogászok Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek Kategória:Besztercebányaiak Kategória:Magyar rektorok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek