Somerset

Somerset (kiejtése: /ˈsʌmərsɛt/ vagy /ˈsʌmərsɨt/, ) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a South West England régióban. A megye északon Gloucestershire és Bristol, keleten Wiltshire, délkeleten Dorset, délnyugaton pedig Devon megyékkel határos. Északnyugaton a Severn folyó torkolata és a Bristoli-csatorna határolja. Közigazgatási központja Taunton.

Somerset vidéki jellegű, kevéssé urbanizált tájait alacsony dombságok (Blackdown dombság (Blackdown Hills), Mendip dombság (Mendip Hills), Quantock dombság (Quantock Hills), Exmoor) és síkságok (mint a Somerset Levels) határozzák meg. Az adminisztratív és ceremoniális megye közötti különbség, hogy utóbbihoz hozzátartoznak a közigazgatásilag önálló Bath and North East Somerset és North Somerset egységes hatóságok is. A nem-nagyvárosi megye lakossága , míg a ceremoniális megyéé fő (2017-es becslés).

Somersetet az újkőkorban megalitikus kőköröket emelő nép lakta. A rómaiak i. sz. 47-ben foglalták el, a hadműveletet a későbbi császár, Vespasianus vezette. A régió nyugati fekvése okán sokáig ellent tudott állni a hódító angolszászoknak, csak a 8. század elején hódította meg a Wessexi Királyság. 1685-ben Somerset földjén vívták az utolsó szabályos ütközetet Angliában: a sedgemoori csatában leverték Monmouth hercegének lázadását.

A megyében élt hosszabb ideig két neves író, William Wordsworth és Samuel Coleridge. Az ország kulturális életének egy fontos rendezvénye a Glastonbury Fesztivál, amelyet évente 200 ezren látogatnak. Állítólag Glastonburyben találták meg Artúr király sírját és a hagyomány szerint itt található a világ legrégebbi, nem katakombákba rejtett keresztény temploma.

Nevének eredete

Somerset neve az óangol Sumorsǣte (a Sumortūnsǣte rövidebb alakja) kifejezésből származik, aminek jelentése „Sumortūn (a mai Somerton) környékén élő nép”. Az elnevezést először a 7. századi Ine wessexi király törvénykönyvében említik, így Somerset (Hampshire-rel, Wiltshire-rel és Dorsettel együtt) a világ egyik legrégebb óta használt közigazgatási elnevezése.Hindley, 53-54. o.

Egy másik értelmezés szerint a megye neve a Seo-mere-saetan kifejezésből ered, ami „tó-tenger mellett lakókat” jelent. A régió lakóit először az Angolszász krónika 845. évre vonatkozó bejegyzésében nevezik „Sumursætum”-nak, bár a kódex 1015. évi bejegyzésében a megyét is ugyanígy hívják. A 878. évi bejegyzésben elsőként említik Somersetshire-t, a megye régi nevét. Ez a forma a 19. század végére kopott ki a használatból, akárcsak a többi olyan megye esetében, ahol a -shire végződés nem volt szükséges ahhoz, hogy a megye és a székhelye (vagy egyik városa) között különbséget tegyenek.

A megye 1911-ben bevezetett mottója Sumorsǣte ealle, ami az Angolszász krónikából származó óangol kifejezés, jelentése „Somerset minden népe”.

Somerset walesi nyelven Gwlad yr Haf, cornwalli nyelven Gwlas an Hav, breton nyelven pedig Bro an Hañv; valamennyi jelentése: a nyár országa.

Története

thumb|left|Somerset 1646-os térképe A Mendip dombság barlangjaiban már az őskőkorban is éltek emberek. A Cheddar-szurdok Gough-barlangjában 14 ezer éves csontokat és egy 9 ezer éves teljes csontvázat (az ún. cheddari embert) is találtak. Aveline's Hole barlangjában falra festett jelekre is bukkantak. A vidék sok barlangját egészen a modern időkig lakták.

A Somerset Levels síkságán is éltek mezolitikumi vadász-gyűjtögetők, táboraikat főleg az olyan árvíztől védett magaslatokon találták meg, mint Glastonbury és Brent Knoll. Az i. e. 388 körül készített töltésút, a Sweet Track az itteni lápokban közlekedést segítette.Brunning, 139-143. o.

A Stanton Drew falu mellett talált megalitikus kőkörök pontos kora nem ismert, de a régészek újkőkoriaknak vélik őket. A vaskorból számos dombtetőre épült földvár maradt ránk, amelyek közül többe (Cadbury Castle, Ham Hill) a kora középkorban újból beköltöztek.

I. sz. 47-ben a Vespasianus vezette római Legio II Augusta délkelet felől megszállta a mai Somerset területét, amely a birodalom részévé vált, egészen amíg a rómaiak 409 körül ki nem vonultak Britanniából.

Uralmukról árulkodik a Chew Stoke mellett talált szentély, a Low Ham-i villa és Bath római kori fürdői, amelyekről a város a nevét is kapta.

thumb|right|A palladiánus Pulteney Bridge Bath-ban

A rómaiak távozásával angolszászok telepedtek be Britanniába. I. sz. 600 körülre elfoglalták a mai Anglia legnagyobb részét, de Somerset sokáig helybeli briton kézen maradt. Csak a 8. század elején tudta a wessexi Ine király országához csatolni a régiót. A 10. században a cheddari királyi palota több alkalommal is a nemesi gyűlés, a witenagemot színhelyéül szolgált. A normann hódítás után a megyében 700 hűbérbirtokot alakítottak ki, nagy területek pedig közvetlenül a korona tulajdonába kerültek. Az új tulajdonosok erődöket emeltek hatalmuk biztosítására, mint például Dunster várát. Somersetben volt Anglia legrégebb óta üzemelő börtöne, de az 1610-ben alapított Shepton Mallet-i börtönt 2013-ban bezárták. Az angol polgárháborúban Somerset javarészt a Parlament oldalán állt. A háború során Tauntont háromszor is megostromolták, a langporti csatában pedig a parlamenti erők megfutamították a royalistákat. 1685-ben Monmouth hercegének a szomszédos Dorsetben indult felkelése a megyére is átterjedt. Az északnak, Bath és Bristol felé haladó lázadókat az 1685-ös sedgemoori csatában verték szét; ez volt az utolsó szabályszerű ütközet, amelyet angol földön vívtak. A napóleoni háborúkban hírnevet szerzett Arthur Wellesley, Wellington hercege a somerseti Wellington városáról kapta nemesi címét; a város mellett ma egy 53 m magas obeliszkkel emlékeznek a hercegre.

Az ipari forradalom tönkretette a somerseti vidéki háziipart, de a mezőgazdaság továbbra is virágzott, amely elősegítésére 1777-ben létrehozták a Bathi és Nyugat-Angliai Társaságot. A társaság működésének ellenére egy 20 évvel későbbi felmérés szerint a mezőgazdasági módszerek továbbra is fejlesztésre szorultak. A megye északi részén, különösen Radstockban szenet bányásztak. A somerseti szénmező az 1920-as években érte el a kitermelési csúcsát, azóta azonban hanyatlott és 1973-ban az utolsó bányát is bezárták.Cornwell, John (2005). Collieries of Somerset & Bristol. Ashbourne, Derbyshire: Landmark Publishing Ltd. . Nyugatabbra a Brendon Hills vasércét termelték ki a 19. században; innen vasúton és hajóval szállították Wales vaskohóiba.

Az első világháborúban a somerseti könnyűgyalogos ezrednek közel 5 ezer fős vesztesége volt; a megye települései közül csak kilenc olyan volt, ahonnan senki sem veszett oda. A második világháborúban a megyében a normandiai partraszállás katonáit szállásolták el és gyakorlatoztatták. Néhány ekkor épített kórház még ma is használatban van. A megyében bunkerekből és betonakadályokból álló védvonalat is felállítottak egy esetleges német partraszállás kivédésére; maradványaik ma is láthatóak A mezőkön „csalivárosokat” emeltek, amelyek Bristol vasútjait, állomásait, elsötétített utcáit utánozták, hogy magukra vonják a német bombázók támadásait.Brown, Donald (1999). Somerset v Hitler: Secret Operations in the Mendips 1939–1945. Newbury: Countryside Books. . Halvány vörös fényekkel imitálták a vasútállomás gőzmozdonyait és szalmabálákat és olajoshordókat gyújtottak meg, hogy az második és további bombázóhullámok azt gondolják, hogy az előttük járó német repülők is ide dobták bombaterhüket.

Földrajza

Somerset területe 4171 km², amivel 7. a 48 angol ceremoniális megye között. Határai a középkor óta alig változtak. Északkeleten Gloucestershire-től az Avon-folyó választja el (kivétel a folyótól északra fekvő Bath városa és környéke). 1373-ban III. Edward király kinyilvánította, hogy "Bristol városa, minden külvárosával és környékével ezentúl elváljék Gloucester és Somerset grófságoktól... és maga is grófság legyen".Myers, 560. o.

Somerset tájait jórészt geológiája határozza meg: északon a jurakori karsztos mészkő, középen a síkvidék agyagos üledéke, keleten és délen az oolitos mészkő, nyugaton pedig a devonkori homokkő.

A megye északkeleti részen húzódnak a Mendip Hills közepesen magas mészkődombjai. A dombság középső és nyugati részét (198 km²-t) 1972-ben kiemelkedő természeti szépségű területté nyilvánították. A tájat itt mészkedvelő gyepek határozzák meg, de mezőgazdasági művelés is folyik. Innen északra húzódik a Chew-folyó völgye. A Somerset Levels központi síkságától délnyugatra fekszik a Quantock Hills dombvidéke, amelyet 1956-ban elsőként nyilvánítottak kiemelkedő természeti szépségű területté. Az itteni növénytakaró hangásokból, tölgyerdőkből és telepített fenyvesekből áll. A somerseti szénmező egy nagyobb mező része, amely átnyúlik Gloucestershire-be. 200px|bélyegkép|bal|Somerset domborzata A Mendipek karsztos mészkőtömbjében kiterjedt barlangrendszerek, földalatti folyók és szurdokok (Cheddar-szurdok vagy Ebbor-szurdok) találhatóak. A megye nagyobb folyói az Axe, Brue, Cary, Parrett, Sheppey, Tone és a Yeo. Szinte valamennyi észak-északnyugati irányban folyik és a dombságokra hulló csapadékot vezetik a (valamikor mocsaras) központi síkságon át a tengerbe. Északon a Chew az Avon mellékfolyója.

A megye közepén, a Mendipek és a Quantock Hills között terül el a ritkán lakott, helyenként tőzeglápos, vizes síkság, a Somerset Levels. A síkvidéket középen a Polden Hills északnyugat-délkelet irányú vonulata választja ketté. Ettől délre fekszik a Parrett folyó vízgyűjtője; északra pedig az Axe és Brue folyók viszik a tengerbe a csapadékot. A 650 km²-es Levels nagyjából megfelel Sedgemoor kerület területének A jellemző növénytakaró a füves rét (70%), 30%-a pedig szántóföld. A síkság alig emelkedik a tenger szintje fölé és mielőtt lecsapolták volna, télen jórészt félig sós víz alá került, nyáron pedig láp volt. A lecsapolást már a rómaiak megkezdték és utánuk többször újrakezdték az angolszászok vagy a glastonburyi apátság szerzetesei. A második világháború alatt ásták ki a Huntspill mesterséges folyót, amely csökkentette az árvízveszélyt. A víz szivattyúzása és az árvizek elleni védekezés a mai napig folytatódik.Williams, Michael (1970). The Draining of the Somerset Levels. Cambridge: Cambridge University Press. . thumb|right|Glastonbury és körülötte a Somerset Levels

A Mendipektől északra terül el a North Somerset Levels medencéje Avonmouth körül, amelyet szintén lecsapolással tettek művelhetővé.Rippon, Stephen (1997). The Severn Estuary: Landscape Evolution and Wetland Reclamation. London: Leicester University. A megye nyugati csücskében található Exmoor Devonba is átnyúló, homokkőből álló dombsága. A láprétekkel borított területet 1954-ben nyilvánították nemzeti parkká. Itt található Somerset legmagasabb pontja, az 519 méteres Dunkery Hill.

thumb|Steep Holm szigete

Somersetnek 64 km-nyi tengerpartja van a Bristoli-csatorna, illetve a Severn-torkolat mentén.

A Bristoli-csatornában a világon a második legnagyobb a dagály szintingadozása, tavasszal az apály és dagály között 12 méter is lehet a különbség. Már több javaslat is született a dagály energiájának hasznosítására. A csatornában fekvő Steep Holm szigete North Somerset egységes hatóságához tartozik, vagyis a ceremoniális megye része.

A nagyobb tengerparti városok nyugattól északkelet felé: Minehead, Watchet, Burnham-on-Sea, Weston-super-Mare, Clevedon és Portishead. A Mineheadtől az adminisztratív megye keleti végénél fekvő Brean Down hegyfokáig terjedő szakasz neve Bridgwateri-öböl, ami természetvédelmi terület. Innen északra a Westoni-öböl és a Sand-öböl található; utóbbi északi végén a Sand Point félsziget jelzi a Severn-torkolat határát. A somerseti tengerpart középső és északi része lapos, a szárazföldi síkságoknak megfelelően, míg nyugaton, az exmoori szakaszon sziklás és meredek.

Települések