thumb|right|220px|A Persay család címere (rajz) thumb|right|250px|Idősebb Persay Sándor (1788-1850), abonyi uradalmi kasznár, uradalmi ispán címeres viaszpecsétje a végrendeletében. A persai Persay család egy Pest vármegyei nemesi származású család, amely a Nógrád vármegyei Perse nevű településről származik. A család legkorábbi eddigi ismert említése 1480-ból való, holott ekkor a tagjai már földbirtokos nemesek voltak. A 18. századtól fogva több uradalmi gazdatiszt, gyógyszerész, földbirtokos, okleveles mérnök, valamint alispán is ismert, aki e családból származott. A család története A római katolikus nemesi család a 18. század során és a 19. század első felében hol a "Persei", hol a "Persey" vezetéknevet használta, majd a 19. század második felétől állandóan "Persay"-ként kezdtek szerepelni az összeírásokban. Az 1854-es Vas Gereben-féle Nagy naptarban a Cegléden lakó gyógyszerész még "Persey Sándor"ként szerepelt.Vas Gereben Nagy naptara (Großer Kalender), Volume 1 Radakovics Jozsef. 232. o. A családnak a Nógrád vármegyei Perse (Prša) nevű településről Pest vármegyébe való átköltözés időpontja ismeretlen. 1480-ban szerepel Persei Simon prókátor (ügyvéd) egy Gömör vármegyei pereskedésben. Maróthi Persey Miklós 1570. február 5-én szerepel egy birtokadomány ügyében a kancellária könyveiben;A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 3. kötet - 958. oldal 1569-ben Persey Miklós magyar királyi udvari kancelláriai jegyzőt valamint Ibrányi Ferencet a hűtlenségi bűn miatt Bozzási Jánostól elfoglalt lónyai, naményi, bátyúi és a többi részbirtokokba iktatták be. Másrészt egy 1601. január 15-én kelt pereskedésben szerepel egy nemes Mihályi Istvánné nemzetes (generosa) Persey Anna úrnő, kisbelnai és persei birtokosként, Nógrád vármegyében. Az eddigi feltárt forrásokkal azonban se Persey Miklóst se Mihályi Istvánné Persey Annát nem lehet a létező családfára elhelyezni.
Az anyakönyvezés és eddigi ismert összeírások alapján az első Persey akiről tudni, hogy Vácon, Pest megyében született, persei Persey Gáspár György (1716–1787), persei Persay György (1663–1717), váci szűcsmester és Lőrincz Katalin (1689–1739) fia volt. Persay György az 1699-es váci szűcsök céhe összeírásában tagjaként szerepelt. Persay Gáspárt a váczszentmihályi plébániában keresztelték meg 1716-ban, és felnőtt korában a váci káptalani városban élt, szabómester volt. Persay Gáspár az 1755.-i céhlevél elnyerése után a váci szűrszabók céhe tagjai között szerepelt az 1756-os összeírásbán. Persey Gáspár 1735. február 6-án Vácon feleségül vette a középkorig visszavezethető Szolnok vármegyei nemesi származású magyarbaksai Dull családból való magyarbaksai Dull Judit (1718–1785) kisasszonyt, magyarbaksai Dull András (1660–1730), Belső-Szolnok vármegye bírói székének esküdt jegyzője és Erzsébet asszony lányát.http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Vac/pages/tortenelem.htm Dull Andrásnak I. Lipót magyar király 1700 január 26-án földbirtokot adományozott Biharon.F 21 - Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára - Armales - D - N°. 6. Persay Gáspár 1744. május 5-én eladta a házát, hogy a püspöki városba átköltözzön. Akörül az történt, hogy ő többféle hűtlenségről vádolta sógorát, ifjabb Dúll András kamarást, azonban a megígért bebizonyítását nem tudta megszereznie, és ezért jellemtelen emberként az áttelepüléstől eltiltották. A Dull család első ismert említése 1388-ból való, amikor Baxai Dul László és Mihály, szolnokvármegyei nemesek tanúskodnak a mellett, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza nem Kővárhoz, hanem Aranyos várához tartoznak.Kézikönyvtár Tündérkert - SZILÁGY VÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA. - V. KÖTET. BIRTOKOSOK, CSALÁDOK TÖRTÉNETE. A–K.
Persay István (1743–1820) 1775. február 12-én Csikóson, Sári mellett feleségül vette a nemesi származású lipcsei Sartory Borbála (1754–1835) kisasszonyt, akinek a szülei lipcsei Sartori Lipót (1733–1789), Újhartyánban uradalmi ispán (spanus dominalis) a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin voltak. Sartory Borbála öccse, lipcsi Sartory Lipót (1760–1809), soroksári postamester volt, aki fivérével, lipcsei Szartóry János Nepomukkal (1752–1813), szomori plébánossal, elhunyt szüleikért a "Szartory alapítványt" hozta létre 1808-ban. Persay István (1743–1820), váci lakos 1776-ban még szülővárosában élt, amikor feleségétől, lipcsei Sartory Borbála (1754–1835) úrnőtől született az Anna nevű lánya. 1777-ben, azonban, Persay István, már Abonyban lakott, ahol uradalmi tiszttartójaként (provisor dominalis) dolgozott az abonyi Csuzy–Balogh–Tallián-féle közbirtokosságnak. Ott született fia, Persay Sándor János Nepomuk (1788–1850), aki majd abonyi uradalmi ispán volt gróf Szapáry Ferenc (1804–1875) úrnál; 1822-től legalább 1828-ig az uradalmi kasznárként tevékenykedett ugyanott. Persay Sándor feleségül vette a Trencsén vármegyei nemesi származású brezányi Brezányi család sarját, brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788–1830) kisasszonyt, brezányi Brezányi János (1751–1824), törteli birtokos, és nemes Kanyó Klára (1755–1836) lányát. Brezányi Zsuzsanna apai nagyszülei, brezányi Brezányi Gáspár (fl. 1739–1777), törteli birtokos, aki elköltözött a Heves megyei Csányból, és Langó Erzsébet (1723- †?) voltak. Apai dédapja, brezányi Brezányi János (1683–1748), csányi birtokos volt, akinek a nagyapja, Brezányi Miklós 1630. január 23-án nyert nemesi adományt II. Ferdinánd magyar királytól. Másrészt, Brezányi Zsuzsanna anyai nagyszülei, nemes Kanyó István (1715–1782), tápiószelei birtokos, és nemes Borbély Zsuzsanna (1722–1782) voltak. A tápiószelei nemesi birtokos családnak az őse Kanyó Demeter 1645. január 5-én III. Ferdinánd magyar királytól szerzett címeres nemeslevelet. A Tallián család által szeretett és megbízott Persay Sándor, abonyi uradalmi ispán gyermekeinek a keresztanyja több ízben vizeki Tallián Jozefa kisasszony volt, aki majd báró Szepessy Lajos felesége lett. Az 1848-as szabadságharcot Persay Sándor támogatta; amikor az önálló házi állami pénztárat létrehozni akartak és a Kossuth-bankót bevezetni óhajtották, arany és ezüst fedezetet kezdtek összegyűjteni országszerte. A sok-sok hazafi mellett kölcsönképpen, Persay Sándor, ezüstben 100 forintot tett le a pesti Arany és Ezüst beváltó hivatalnál.
Persay Sándor és Brezányi Zsuzsanna házasságából származik a család két ága; négy fiúgyermek született: Persay János (1813–1870), áporkai birtokos, a Lovaregylet tagja, aki az 1848-as szabadságharcot is támogatta, Persay Sándor (1818–1885), ceglédi gyógyszerész, Persay József (1816-†?), 1848-as főhadnagy a 65.dik H. zászlóaljnál és Persay István (1822–1892) ceglédi kisiparos. Persay Sándor végrendelete szerint, az adósságok levonása után, összesen 23 500 forintot hagyott gyermekeire az 1850-ben bekövetkezett halála előtt. Az új selyem díszruháját, új selyem kalapját, és az ezüst sarkantyúját, a legkisebbik fiára, Persay Istvánra ráhagyta.
Persay István (1822–1892) ceglédi kisiparos nem alapított külön ágat, mivel leányaiban kihalt a családja apai ágon. Persay István Jászberényen, 1845. július 3-án feleségül vette Szabolovics Annát (1823–1874), Szabolovics Mátyás, helyi kisiparosnak és Pölöskei Katalinnak a lányát. Persay Istvánnak Szabolovics Annától született: Mihálik Ferencné Persay Julianna (1856–†?), Kaszab Ernő Andrásné Persay Rozália (1858–†?), valamint Hunyadi Ferencné Persay Anna Amália (1850–1928),Ceglédi Kisgazda, 1928 (9. évfolyam, 1-52. szám) 2. 1928-01-28 / 5. szám Kaszab Ernőné Persay Rozália második férje az olasz származású Specogna Lajos (1869–†?), órakereskedő, akihez 1904. szeptember 12-én Budapesten ment férjhez.
Persay Anna Amália (1850–1928) kisasszonyt 1876. szeptember 9-én Cegléden feleségül vette Hunyadi Ferenc (szül: Sztratimirovits Ferenc) (1836–1890), ceglédi városi adótiszt, gőzmalom tulajdonos, földbirtokos; Hunyadi Ferenc alapította 1885-ben a ceglédi Erzsébet malmot. Hunyadi Ferenc és Persay Anna sok gyerekes házasságból született: Hunyadi Ilona (1882–1947), akinek a férje dr. Hübner Emil (1879–1956), ügyvéd, ceglédi lapszerkesztő, a ceglédi városi könyvtár alapítója, Cegléd városi takarékpénztár ügyésze, valamint Hunyadi Mária (1880–1929), akinek a férje dr. Gombos Lajos (1881–1949), Cegléd város polgármestere 1907. és 1918 között, a Ceglédi Gazdasági Egyletet alapítóelnöke. János ága thumb|right|260px|dr. boldogfai Farkas István sümegi főszolgabiróné persai Persay Erzsébet Julianna (1885-1913), és öccse, persai Persay Andor Lajos (1889–1938), novai gyógyszerész; Persay Gyula novai gyógyszerész két gyermeke. bélyegkép|180px|Dr. boldogfai Farkas Istvánné persai Persay Erzsébet (1885–1913) úrnő, a Sümegi főszolgabíró felesége Persay Sándor János Nepomuk (1788–1850), abonyi uradalmi ispán, és brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788–1830) házasságából született szintén Abonyban a legidősebb gyermekük, Persay János István (1813–1870), áporkai földbirtokos, a Lovaregylet tagja.Budapest, 1947. (3. évfolyam)6. számLESTYÁN SÁNDOR: A Pesti Gyep Ahogy fivére, Persay Sándor is, Persay János a "Magyar képzőművészeti társulat rendes tagja" volt.A magyar képzö-müvészeti társulat évkönyve. 1864. Pest. Nyomatott Kertész Józsefnél. 1865. 128. o. Persay János 1836. március 14-én Tápióbicskén feleségül vette tornóczi Szalay Terézt (1818–1857), tornóczi Szalay József (1780–1852), örkényi uradalmi ispán a gróf Grassalkovich családnál, és nemes Takáts Abigail Terézia (1795–1849) lányát. Takáts Abigail atyja a nemes Takács másképp Deák családból való nemes Takáts Ádám (1758–1812), aki leszármazottja volt Takács alias Deák György úrnak, aki 1694. szeptember 10-én szerzett nemesi armális címeres-levelet I. Lipót magyar királytól.Köszeghi Sándor. Nemes családok Pest vármegyében. 1899. 77. o.C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1836 - F. 80 Másrészt, Persay Jánosné Szalay Teréziának az ükapja, tornóczi Szalay János feleségével, Vargha Erzsébettel, 1688. január 5-én szerzett armálist I. Lipót magyar királytól; ahogy a Brezányi család is, tornóczi Szalay családnak a bizonyos tagjai szintén átvándoroltak felvidékről és a környéken telepedtek le: Persay Jánosné Szalay Terézia apai nagyszülei tornóczi Szalay Gábor (1740–1826), tornóci birtokos, királyi testőr jelölt és Riskovics Erzsébet (1760–1808) voltak, és a Nyitra vármegyei Tornócon laktak. Szalay József Az 1848-as szabadságharcot támogatta; amikor az önálló házi állami pénztár létrehozása érdekében Szalay József Bényéről 50 forintot adott 50 pozsonyi mérő rozsdában.
Persay Jánosné Szalay Teréziának az anyai nagyanyja, az ősi nemesi tápióbicskei birtokos bicskei Bitskey családból való nemes Takáts Ádámné bicskei Bitskey Abigail (1758–1846) úrnő volt, akinek az édesapja, idősebb bicskei Bitskey István (1703–1773), tápióbicskei birtokos, aki 1733. június 17-én tért át a Kálvinizmusról a Katolicizmusra, édesanyja, nemes Csebi Katalin (1720–1797) úrnő volt. Persay Jánosné Szalay Terézia egyik fivére, tornóczi Szalay József (1814–1883), tápiószelei plébános, budapesti háztulajdonos, akinek halála után vagyonát, Persay János és Szalay Terézia gyermekei örökölték meg. Az 1857. júniusi magyar gazdasági kiállításon Persay János "Szattyán" nevű paripája, az ivadékversenyen, a második csapatban, vett részt.Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)1857-06-10 / 23. szám