A Nincsen ördög Jókai Mór 1891-ben megjelent romantikus regénye.Nincsen ördög. Regény, 1891. 2 kötet. (Ism. P. Loyd 157., Hét 27. sz. Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1891. Angolul: ford. Steinitz F.-né London, 1891, New York 1895. szerző arck.) Az író egy magyar nemes kalandos élettörténetét meséli el, aki a predesztináció egy lehetséges megvalósulását példázza: akit boldogsággá akarnak tenni az istenek, az még az ördöggel is cimborálhat.
Történet
A történet a rossbergi vasúti szerencsétlenség félelmetes, tragikus leírásával kezdődött, majd Párizsban, egy Amerikából Európába látogató nábob luxuslakosztályában egy hosszú beszélgetéssel folytatódott. Mr. Du Many, az ezüstkirály kalandos életének állomásait mesélte el az írónak.
Dumány Kornél egy magyar középnemesi birtokos család sarjaként a szabadságharc bukása utáni időben orvosi diplomát szerzett. Magyarországon kevés anyagi és erkölcsi sikerben volt része, sőt egy szégyenletes választási komédiát is eljátszattak vele, hogy a mandátuma megsemmisíthető legyen. Ezután távozott el családi okokból is - alkalmi barátaitól és szerelmétől megaláztatások sorozatát átélve - kényszerből külföldre. Itt azonban kitűnően érvényesült, megbecsülést és vagyont szerzett. Merész tőzsdei manőverektől sem riadt vissza. A porosz–francia háború eseményeinek is résztvevője lett. Sorsa különös fordulatokat tartogatott a számára, miközben vagyona szinte az akarata ellenére is folyamatosan gyarapodott. A hosszú utat bejárt hős szerint mégis a családi boldogságnál nincs semmi fontosabb a világon.
Szereplők Mr. Du Many (Dumány Kornél, az „ezüstkirály”) az író (a kerettörténet elbeszélője) Vilmos (Jemmy) Dumányi Dienes táblabíró úr (Diogenes) Vernőczy Szigfrid gróf Vernőczy Diodora grófnő Vernőczy Flamma (Tűzláng) Mária grófnő Cenni (Klára)
Értékelés Jókai Mór gyermekkorában sokat betegeskedett, így az orvostudomány nagy becsben állott előtte. A test gyógyítását egyenrangúnak tartotta a lélek gyógyításával. A Nincsen ördögben is állítja, hogy az orvost ugyanaz a tisztelet illeti meg, mint a papot. A regényben azt is firtatja az író, hogy miért nem tanulhatnak a nők nálunk orvostudományt. A magyar hölgyek ekkor Svájcban járhattak orvosi egyetemre, hogy aztán idehaza csak szülésznői gyakorlatot folytathassanak.Ahogyan az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma is tehette.
Ez a regény Jókai egyik kevésbé ismert munkája.Perőczi Éva a regényhez írt Utószavában (Unikornis Kiadó, 1994, 222. oldal) Jókai legagyonhallgatottabb munkájának nevezte. Pedig 1890 körül a szerző ebben az időben ért nemzetközi hírnevének csúcsára. A Nincsen ördög angol nyelven tizenháromszor jelent meg Angliában és Amerikában, ráadásul ezen országok kritikusainak dicséretét is megkapta. Mások szerint a cselekménye a szokásosnál is szövevényesebb, a mennyiség a minőség rovására ment ebben a dicsőséges időszakban. Köztes vélemény, hogy a Nincsen ördög olyan meddő kőzet, amelyben azért felbukkan egy-egy aranytelér.
Irodalom Petrőczi Éva: Egy hűséges „pályaelhagyó” (Jókai Mór: Nincsen ördög, Utószó, Unikornis, Budapest, 1994, 221-223. oldal)
Jegyzetek
Források Jókai Mór: Nincsen ördög (Unikornis Kiadó, Budapest, 1994) Legeza Ilona könyvismertetője A Nincsen ördög szövege Magyar Elektronikus Könyvtár A regény adatlapja a Moly Oldalán
További információk Nincsen ördög PORT.hu
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Jókai Mór-regények Kategória:Történelmi regények Kategória:Az 1890-es évek regényei