bélyegkép|Oroszország által katonailag megszállt területek. 1. Transznisztria (1992-től)
2. Csecsenföld (2000-től)
3. Abházia (2008-tól)
4. Dél-Oszétia (2008-tól)
5. Krím (2014-től)
6. Luhanszki terület (2014-től részlegesen megszállva)
7. Donecki terület (2014-től részlegesen megszállva)
8. Zaporizzsjai terület (2022-től részlegesen megszállva)
9. Herszoni terület (2022-től részlegesen megszállva)
(E térkép nem mutatja a japán Kuril-szigetek 1945-től megszállt részeit)|312x312px Az Oroszországi FöderációOrszág- és területnevek. A magyar Földrajzinév-bizottság államnévjegyzéke (, ), vagy röviden Oroszország (Россия, ) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország. A Föld legnagyobb területű állama, a lakható szárazföldi területek egynyolcadát foglalja el; területe tizenegy időzónára terjed ki és tizennégy országgal van közös határa.
Az ország nyugati része sokkal sűrűbben lakott, mint a keleti része; a lakosság mintegy háromnegyede Európában él. Fővárosa és politikai központja Moszkva, Európa legnépesebb és a világ egyik legnagyobb városa.
Hatalmas nyersanyagkészletei valószínűleg a legnagyobbak a világon, és a világ egyik vezető kőolaj- és földgázkitermelője."Country Comparison :: Natural gas – production . Nagy piacának, gazdaságának, katonai erejének és nemzetközi befolyásának köszönhetően nagyhatalom, illetve (Kína mellett) potenciális szuperhatalom. Atomhatalom, amely az egyik legnagyobb tömegpusztító fegyverkészlettel és a 2020-as években (az USA és Kína mellett) a Föld egyik legerősebb haderejével rendelkezik.
Vlagyimir Putyin irányítása alatt autoriter diktatúrává vált.Nyilas Gergely - Putyin rendszere megmutatta, hová lehet jutni a Pride betiltásától, ami Oroszországban csak a kezdet volt (Telex.hu, 2025.04.16.) 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, majd a kelet-ukrajnai háború nyomán, 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Ez évben Putyin újabb ukrán területeket annektált Oroszországhoz, melyek az alábbiak: Herszoni terület, Donyecki Népköztársaság, Luganszki Népköztársaság, és a Zaporizzsjai terület.
Etimológia Az Oroszország elnevezés a középkori orosz állam, a Kijevi Rusz nevéből származik, amelyet főleg keleti szlávok laktak. Az országot jellemzően Ruszföldnek is nevezték a lakosai. Az e nevű államot a többi keleti szláv államtól való megkülönböztetés érdekében a modern történetírás Kijevi Rusznak vagy Kijevi Oroszországnak nevezi.
Maga a Rusz név a kora középkori rusz néptől származik, amely skandináv eredetű kereskedők és harcosok csoportja volt, akik a Balti-tenger túloldaláról települtek át, Novgorod központtal államot alapítottak, később pedig létrehozták a Kijevi Ruszt.
A magyar nyelvben használt „orosz” szó a török nyelvekből eredeztethető (kazak: orusz, oszmán-török: urus), amely pedig a már említett ruszok Rusz szavából.
Ruténia az orosz név középkori latin változata, és többnyire a katolikus Európával szomszédos orosz régió nyugati és déli részére utalt.Меркулов, В. И. Об одном из названий Руси и русских в источниках. Русин, № 4 (6), 2006. Стр. 118—122
Fekvése, határai
17 098 240Федеральная служба государственной регистрации, кадастра и картографии (Росреестр). Земельный фонд Российской Федерации на 1 января 2011 года (стр. 223) km²-es területével a világ legnagyobb országa, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarországnál több mint 180-szor nagyobb. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi terület nevű exklávé is.
Tengeri határai: északon a Jeges-tenger és peremtengerei (a Barents-tenger, a Kara-tenger, a Laptyev-tenger, a Kelet-szibériai-tenger és a Csukcs-tenger) keleten a Bering-tenger, a Csendes-óceán, az Ohotszki-tenger, és a Japán-tenger nyugaton a Balti-tenger és a Finn-öböl délnyugaton a Fekete-tenger az Azovi-tengerrel, továbbá délen a Kaszpi-tenger.
Szárazföldi szomszédai: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, kalinyingrádi területének pedig Litvánia és Lengyelország.
Oroszország legtávolabbi pontjai 8000 km-re vannak egymástól (a Föld felszínén mérve). Ezek a pontok: északnyugaton az a 60 km-es földnyelv, amely a lengyel–orosz határon elválasztja a Gdański-öblöt a Visztulától; a délkeleti a Kuril-szigetek déli vége, néhány kilométerre Hokkaidó szigetétől (Japán).
Oroszország 11 időzónát fed le.Russian State Duma votes to abandon permanent summer time 2014-07-09
Északon végignyúlik Eurázsia legnagyobb részén, és sarki terület is tartozik hozzá. Kedvezőtlen éghajlata miatt e térség népsűrűsége és gazdasági szerepe viszonylag csekély.
Különleges pontok Legészakibb pontja: Fligely-fok (Ferenc József-föld, Rudolf-sziget; 81°52'É); legdélibb pontja: Bazardüzü Dag, Dagesztán; legnyugatibb pontja: Normeln határőr őrs (Kalinyingrádi terület, Visztula-földnyelv; 19°38'K); legkeletibb pontja: Diomede-szigetek (Bering-szoros); legmagasabb pontja: Elbrusz, Kaukázus (5633 m).
Földrajz bélyeg|bal|240px|Oroszország domborzati térképe bélyeg|jobb|250px|A Bajkál-tó az Olhon szigetnél
A hatalmas távolságok miatt változatos a domborzat, az éghajlat, a növényzet és a talaj. A kelet-európai síkságon északról délre egymást váltják sorban a tundra, tűlevelű erdők (tajga), vegyes és lombhullató erdők, sztyepp és félsivatag a Kaszpi-tenger vidékén, mivel a növényzet változása tükrözi az éghajlat változását. Szibériában hasonló sorozat figyelhető meg.
Domborzat Partjai, szigetei Oroszországnak rendkívül hosszú, partvonala van a Jeges-tengerrel (vagy Északi-sarki-óceánnal) és a Csendes-óceánnal, illetve ezek melléktengereivel, valamint az Atlanti-óceán különböző melléktengereivel, emellett gyakran szintén tengerpartnak tekintik a Kaszpi-tenger partját is, földrajzi és nemzetközi jogi tekintetben egyaránt. A Jeges-tengerhez tartozik a Barents-tenger melléktengerével, a Fehér-tengerrel, továbbá a Kara-tenger, a Laptyev-tenger, a Kelet-szibériai-tenger és a Csukcs-tenger. A Csendes-óceánhoz tartozik a Bering-tenger, az Ohotszki-tenger és a Japán-tenger, a Kuril-szigetek és Kamcsatka délkeleti partjai pedig az óceán főtömegével érintkeznek. Az Atlanti-óceán közvetett melléktengerei a Fekete-tenger melléktengerével, az Azovi-tengerrel, illetve a Balti-tenger. A legnagyobb orosz szigetek: Novaja Zemlja (Új-föld), Ferenc József-föld, Új-szibériai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin. Kisebb szigetei vannak a Balti-, a Fekete- és a Kaszpi-tengeren.
Szárazföldi területei bélyeg|250px|Kamcsatka, Korjakszkij-vulkán bélyeg|250px|Az Elbrusz hegye, a Kaukázus és egyben Oroszország legmagasabb pontja bélyeg|250px|Nyugat-szibériai-alföld
Oroszország területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei: A Kelet-európai-síkság vagy Orosz-síkság: Oroszország európai részén fekszik, dél felől a Kaukázus, keletről az Urál választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincs-lelőhelyekben is gazdag. Északnyugati részén a Kola-félszigettel és Karéliával határos. A Kola-félsziget geológiailag a Balti-pajzshoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. A legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel. Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: Szmolenszk–Moszkvai-hátság, Balti-hátság. Középső és déli részének nagyobb tájegységei: Volhínia-podóliai-hátság, Dnyeper menti síkság, Közép-orosz-hátság, Volga menti hátság, Oka–Don-síkság. Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek. Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a Kaszpi-mélyföld. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az Elton-tó vagy a Baszkuncsak-tó. Az Urál hegység: vonulatai választják el Európát Ázsiától, keleti lábánál található a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak–déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50–170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványi lelőhellyel rendelkezik. Öt tájegységre osztható: Sarki-Urál, Sarkközeli-Urál, Északi-Urál, Középső-Urál, Déli-Urál. A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km²-rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m), a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek. Szibéria A Nyugat-szibériai-alföld: az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a Szariarkáig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízrendszeréhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval, fűtőanyagok lelőhelye. Az alföldtől délre fekszik az Altaj hegység, legmagasabb pontja a Beluha (4506 m). A Közép-szibériai-fennsík a Jenyiszej és a Léna között terül el. A Lénától keletre Északkelet-Szibéria magasabb hegységei emelkednek, melyek több hegyvonulatból állnak, a hegycsúcsok magassága 2300–3200 m között váltakozik. A legnagyobb hegységek: a Verhojanszki-hegylánc, a Cserszkij-hegylánc és a Kolima-hegyvidék. A Kamcsatka-félsziget hegysége, mely a Pacifikus-hegységrendszer tagja, aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 működik. A legmagasabb a Kljucsevszkaja Szopka 4750 méterrel, az egyik leglátogatottabb az Avacsinszkaja Szopka (2738 m), a legaktívabb pedig a Karimszkij-vulkán. Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csatlakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, köztük a Szajánok, a Jablonovij-hegyvonulat és a Sztanovoj-hegylánc.
Vízrajz 250px|bélyegkép|A Volga és torkolata a Kaszpi-tengernél bélyeg|250px|Tájkép Moszkva környékén
Tavai Oroszországban mintegy tó található. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó () , a Ladoga-tó () és az Onyega-tó ().
A Kelet-európai-síkság északi táján, a Nyugat-szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.
Folyói
A leghosszabb folyók Szibériában és a Távol-Keleten vannak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziút vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubán és a Tyerek.
A Jeges-tenger felé haladnak:
Jenyiszej – 5940 km, a legtöbb vizet szállító folyó; Ob – 3680 km, az Irtissel – 5642 km, Ázsia leghosszabb vízrendszere; Léna – 4400 km; továbbá a Kolima, az Olenyok, az Ingyigirka, a Pecsora és a Hatanga-Kotuj.
A Kaszpi-tenger felé haladnak: Volga – 3530 km, Európa leghosszabb folyója, mellékfolyói az Oka és a Káma.
A Fekete-tenger irányába haladnak: a Dnyeper (2285 km), a Don (1970 km).
A Csendes-óceánba ömlik: Amur – Silka – Onon vízrendszer – 4400 km.
Csatornái:
Mesterséges csatornarendszere, víziút-hálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: