Sztankovich Viktor (névváltozatok: Stankovich, Sztankovics, Victor, Győző; Nemespann, 1908. április 8. – Párizs, 1988. július 9.) politikai újságíró, rádiós szerkesztő.
Élete Szülei Sztankovics Viktor Mihály ügyvéd és Korda Gabriella Mária voltak.
A Budapesti Tudományegyetemen 1932-ben államtudományi, 1934-ben pedig jogi doktorátust szerzett. Tisztviselőként dolgozott egy vállalatnál, majd 1935-1937 között a Magyar Rádió bemondója és riportere volt. 1937-től a Pester Lloyd folyóiratot, 1940-ben a Külföldi Híreket szerkesztette. 1936-ban mint a budapesti rádió riportereként Rómában, Nápolyban és Bécsben járt.Magyar Országos Tudósító XVIII/279. 1936. december 5. 1939-ben az Országos Magyar Sajtókamara Újságírói főosztály negyedik szakosztályának elnökévé választották.Magyar Országos Tudósító XXI/143. 1939. június 18; Esztergom és Vidéke LX/48, 3. (1939. június 22.)
Teleki miniszterelnök öngyilkossága után a magyar kormány a Közel-Keletre vezényelte, majd Londonba került, ahol a brit külügyminisztérium magyar szerkesztőjeként és a BBC munkatársaként dolgozott. 1943–1945 között a Szabad Magyarország Hangja, majd a Hadviseltek Világszövetsége információs igazgatója. 1945-1952 között a BBC, majd 1953-ig a SZER munkatársa. 1961-1981 között a NATO tájékoztató irodájának alkalmazottja, rádiójának bemondója és szerkesztője.
A második világháború idején Magyarországon a brit hírszerzésnek dolgozott. A Szabad Magyarok tagjaként 1944-től a Londoni Magyar Tanács ernyőszervezet tagja.Peter Pastor 1992: Hungarian Emigrés in Britain. In: John Morison (ed.): Eastern Europe and the West. London/ New York, 86. Az Új Európa müncheni külpolitikai és kulturális folyóirat,Magyar Katolikus Lexikon valamint a Hungária és a Nemzetőr,Horák Mária: Nemzetőr repertórium 1956-1990. ezen kívül a Magyar Figyelő idegenben munkatársa. Az Európai Szabad Magyar Kongresszusnak 1970-es megalakulásától alelnöke, majd elnöke lett.
Felesége gróf Zichy István lánya, Zichy Luca fordítóradiojatek.elte.hu; genealogy.euweb.cz; geni.com volt. 3 lányuk volt.
Művei 1953: Az Únió állapotáról, Látóhatár IV/3, 184-185. o. 1957: A hontalanság diplomáciája, Köln, 1963/1983: Ein Hohelied der Gottesliebe, 1965: Der rotchinesisch-sowjetrussische Konflikt - Ursachen, Tatsachen und Folgen 1974: (fordítóként) Yves de Daruvar: The Tragic Fate of Hungary, Pennsylvania 1980 Vakmerő kísérlet. Nemzetőr XXIV/361 (április 15.) 1981/1989 A forradalom tanúi – Az Egyesült Nemzetek Szervezete Különbizottságának jelentése az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról Budapest
Jegyzetek
Források Nemzetőr 32/456, 8 (1988. április 15.) Varga Katalin: „...az ember otthonabbul érzi magát idekinn, ha Csészabóval válthat jelet” Zichy genealógia Borbándi Gyula 1985: A magyar emigráció életrajza 1945-1985. 141, 195. hangosfilm.hu
További információk Nemzetőr 12/217, 4 (1968. április 1.) Nemzetőr 27/397, 3 (1983. április 15.)
Kategória:Nemespanniak Kategória:Párizsiak Kategória:Magyar bemondók Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar újságírók