Ambrus Sándor (Csákvár, 1807. – Pátka, 1868. február 23.)Pátkai római katolikus egyházközség halotti anyakönyve, 4/1868. magyar katolikus pap, Csákvár kerületi esperes, iskolafelügyelő, vallástudományi író.
Élete
1833-ban szentelték pappá; plébános lett Csákberényben 1842-ben, esperes 1850-ben; később Pátkára helyezték át, ahol haláláig tevékenykedett. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a zalai nemzetőrök Kisfaludy Móric őrnagy parancsnokságával a Pátkán fosztogató horvátokat a faluból kiűzték, a falu lakói pedig megtámadták a tüzérség, majd a huszárok elől menekülő horvátokat. A horvátok erre feldúlták a falut és Ambrus Sándor lelkészt 28 másik lakossal együtt elhurcolták; őket a szeptember 30-án megkötött fegyverszünetet követően szabadon engedték.Erdős Ferenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998) 164. old. Halálát légcsősorvadás és szívtúltengés okozta.
Munkái
Értekezés a hittanító, iskolaigazgató és kerületfelügyelői hivatalról. Székesfehérvár, 1841 Sz. István első magyar király érdemei. Székesfehérvár. 1843
A „budapesti növendék-papság Munkálatai” I. kötetében 1833-ban lefordította két társával Justinus vértanú első apológiáját.
Jegyzetek
Források
Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny. Magyar Lexikon 1. A-Asuncion (Budapest, 1879) 174. old. Sági Zoltán: Pákozdon Holtsche puskaporral, Pátkánál a nép vérrel győzött feol.hu, 2018.09.29.
További információk Fejér Megyei Hírlap, 2018. szeptember 28.
Kategória:Magyar katolikus esperesek Kategória:1807-ben született személyek Kategória:1868-ban elhunyt személyek