Damon Hill

Damon Hill, teljes nevén Damon Graham Devereux Hill (London, 1960. szeptember 17. –) brit Formula–1-es versenyző, világbajnok. A kétszeres világbajnok Graham Hill fia, így Nico Rosberg mellett ő az egyetlen pilóta, akinek apja is világbajnok volt.

Karrierjét későn, 23 évesen kezdte motorversenyzéssel, és csak 1985-ben váltott az autóversenyzésre, előbb a Formula–Ford, majd a brit Formula–3-as sorozatban versenyzett. Itt három szezont töltött, ezalatt négy futamot sikerült megnyernie. Ezt követően ismét feljebb lépett, és 1988-tól 1991-ig a Formula–3000-ben szerepelt.

Formula–1-es karrierje 1992-ben kezdődött a Brabham csapatnál. Első versenye a brit nagydíj volt. Első győzelmét 1993-ban, a magyar nagydíjon aratta. 1994-ben megnyerte a brit nagydíjat (érdekesség, hogy rajtszáma a 0-s volt), ez apjának hosszú pályafutása alatt egyszer sem sikerült.

Az 1990-es évek közepén Hill volt az akkor kétszeres világbajnok, Michael Schumacher egyik legkeményebb ellenfele. Párharcukat sok vitás eset kísérte. 1996-ban nyolc futamgyőzelmet aratva sikerült megnyernie a világbajnokságot, csapattársát, a kanadai Jacques Villeneuve-öt megelőzve. 1997-ben vb-címvédőként az Arrowshoz szerződött, miután a Williams nem hosszabbította meg szerződését. Itt a magyar nagydíjon érte el legjobb eredményét, amikor második lett. Palik László kommentátor vele kapcsolatos megjegyzése internetes mémmé vált.

1998-ban a Jordanhez igazolt, és még egy évig itt versenyzett, majd visszavonult. Itt egy futamot nyert még 1998-ban, és hozzásegítette a csapatot a valaha volt legjobb konstruktőri eredményéhez, egy harmadik helyhez.

Szabadidejében zenész, korábbi csapatfőnökével, Eddie Jordannel egy rockbandát is alapítottak, amely a futamok kísérőprogramjaként koncertezett. Rövid ideig szakkommentátorként is tevékenykedett.

Gyermekkora

Damon Hill 1960. szeptember 17-én, London Hampstead nevű városrészében született, a kétszeres világbajnok, Graham Hill fia. Apja két évvel Damon születése után szerezte első világbajnoki címét. Két testvére van, Samantha és Brigitte. Brigitte korábban színésznő volt, később egy amerikai autóversenyző, Derek Hill menedzsere lett.

Kamaszként Hill Hertfordshire-ben lakott, ahol családja egy 25 szobás palotát birtokolt; és egy nívós középiskolába járt. A család birtoka azonban 1975-ben elúszott, ugyanis apja pilótaként lezuhant magángépével, és Hilléknek nagy összegű kártérítést kellett fizetniük az elhunyt utasok (egy feltörekvő versenyző, Tony Brise, valamint négy szerelő) hozzátartozóinak. A család egy szerény külvárosi hajlékba költözött, és Hill kőművesinasként és futárként dolgozott, hogy eltartsa családját.

Pályafutása A Formula–1 előtt

Hill 1983-ban motorversenyzéssel kezdte karrierjét. 1984-ben nyert is egy versenyt a Brands Hatch-i pályán. Ezután abbahagyta a motorversenyzést, és egy franciaországi versenyzőiskolában az autóversenyzés alapjait is elsajátította. Ebben az évben még nem indult versenyen, de 1985-ben már egész évre szóló szerződést kapott, a Formula–Ford sorozatban szereplő Van Diemen csapat versenyzője lett. Itt a szezon során összesen hét versenyen diadalmaskodott. A következő évtől kezdve a Formula–3-ban szerepelt. Ebben a szériában az itt töltött három év alatt három különböző csapatnál szerepelt. 1989-ben ismét feljebb lépett, ekkortól kezdve a Formula–3000-ben versenyzett, előbb a Mooncraft, majd a Middlebridge Racing színeiben. Hill itt nem tudott versenyeket nyerni, legjobb eredménye a három alkalommal megszerzett pole pozíció volt.

1989-ben Hill a Formula–3000-en kívül még elindult egy versenyen a BTCC-ben is a Donington Parkban, egy Ford Sierra volánjánál, valamint ugyanebben az évben a Le Mans-i 24 órás autóversenyen is részt vett.

A Formula–1-ben Brabham

Hill Formula–1-es karrierjét 1992-ben kezdte a korábban már egyéni és konstruktőri világbajnoki címet is szerzett, ám ekkor már anyagi nehézségekkel küzdő Brabham csapatnál. Az előző évben, miközben a Formula–3000-ben versenyzett, már a Williams tesztpilótája volt. Hill, bár a szezon elején került a Brabham csapatához, csak a harmadik versenyen mutatkozhatott be, miután az olasz hölgy versenyző, Giovanna Amati szponzorai nem tudtak fizetni a csapatnak. Ezután Amati nem is kapott újra szerződést a Formula–1-ben. Hill a szezon során kétszer, a magyar és a brit nagydíjon is kvalifikálta magát a versenyre, miközben ez csapattársának, Eric van de Poele-nek csak egyszer sikerült. Később, ezt az évet leszámítva, a Hungaroringen minden versenyen pontot szerzett.

Williams 1993

left|thumb|250px|Hill 1994-es, 0-s rajtszámú autója

Amikor Nigel Mansell a CART-sorozatba távozott, az ekkor háromszoros világbajnok, a szezon végén a 4. címét is megszerző Alain Prost mellé több, nála tapasztaltabb pilóta (például Martin Brundle, Mika Häkkinen) közül Hillt szerződtették. Hill fizetése már ekkor elég magas, 500 000 dollár volt. Első teljes szezonjában nagyon sokat profitált Prost tapasztalataiból. A Brazil- és az Európa-nagydíjon jól versenyzett, mindkétszer felállhatott a dobogó 2. fokára, miközben csapattársa mindkét versenyen mögötte végzett (először kiesett, majd harmadik lett). A francia nagydíjon is pole pozícióból indulhatott, de a futamot végül a Williams által jobban támogatott Prost nyerte. Hill nem nyújtott túl megbízható teljesítményt a szezon ezen szakaszában, ugyanis négy alkalommal is kiállni kényszerült, ebből kétszer, Silverstone-ban és Hockenheimben az első helyről. Ezután viszont a brit pilóta egy hármas győzelmi szériát produkált, a magyar, a belga és az olasz versenyen sem talált legyőzőre. Hill nagyban hozzásegítette csapatát a konstruktőri győzelemhez, ám az egyéni verseny második helyéről végül Ayrton Senna leszorította őt, miután megnyerte az év utolsó két nagydíját. Hill csapattársa, Prost a szezon végén világbajnoki címet ünnepelhetett.

A Formula–1-ben az előző év világbajnoka hagyományosan az 1-es rajtszámot kapja. Ám mivel az 1992. évi világbajnok, Nigel Mansell 1993-ban már nem versenyzett a Formula–1-ben, az 1-es rajtszámot nem osztották ki. A Williams két pilótája a 0 és a 2 közül választhatott. Hill a 0-t választotta, így Jody Scheckter után a második olyan pilóta lett, aki ezzel a rajtszámmal versenyzett. Hill egyébként ezt később is megtartotta.

1994

1994-ben a háromszoros világbajnok Ayrton Senna lett Hill csapattársa. Miután az előző évi világbajnok ismét nem versenyzett (Prost 1993 végén visszavonult), így Hill megtartotta a 0-s rajtszámot. A világbajnokság kezdete előtt Sennát tartották a vb-cím legfőbb várományosának, de miután betiltották az elektronikus segédeszközöket, a Benetton, főleg Michael Schumacher révén folyamatosan jobbnak bizonyult a Williamsnél.

Az San Marinói Nagydíj futamán Senna életét vesztette egy tragikus balesetben. Később, 2004-ben Hill úgy nyilatkozott a balesetről, hogy szerinte ez azért történt meg, mert Senna egyszerűen túl gyorsan vette be azt a kanyart, miután egy biztonsági autós periódus után még túl hidegek voltak a gumijai. A következő verseny Monacóban volt, ahol Hill csapattárs nélkül állt rajthoz.

A szezon ezután a spanyol nagydíjjal folytatódott, melyet Hill, mindössze egy hónappal Senna halála után meg is nyert, hasonlóképpen apjához, aki 26 évvel korábban hasonló módon nyert, miután csapattársa, Jim Clark életét vesztette. A szezon utolsó négy versenyére a csapatfőnök, Sir Frank Williams Coulthard helyére visszahozta a csapathoz az 1992. évi világbajnokot, Nigel Mansellt, versenyenkénti 900 000 eurós fizetésért, de az elsőszámú pilóta Hill maradt.

Senna halála után a világbajnoki cím két legfőbb várományosa Hill és Schumacher lett. Bár a német pilóta a szezon első felében jobban teljesített – egy alkalommal 37 pont is volt köztük a különbség –, Hill a brit nagydíj megnyerésétől kezdve fokozatosan felzárkózott Schumacher mögé. A németet ezen a versenyen kizárták, miután a felvezető körben előzött, és nem töltötte le a kiszabott büntetést. Schumachert a brit nagydíjat követően a belga nagydíjon ismét kizárták, de ekkor már súlyosabb büntetést kapott: a következő két versenyen nem vehetett részt. Mivel Hill mindhárom versenyt megnyerte, pillanatok alatt fölzárkózott Schumacher mögé. A szezon 14. és 15. versenyét felváltva nyerték meg, így az utolsó futamra maradt a döntés a világbajnoki címet illetően.

A szezonzáró ausztrál nagydíjon sokáig Schumacher vezetett, de amikor az első boxkiállás után visszatért a pályára, Schumacher kicsúszott, és a falat is eltalálta (nem tudni, hogy autója megsérült-e vagy nem). Az ötödik kanyarban Hill utolérte Schumachert, és lehúzódott a belső ívre, hogy megelőzhesse. Ám a hatodik kanyarhoz érve a két autó összeütközött, tönkretéve Hill futóművét, így mindketten kiestek. Ezzel megmaradt Schumacher 1 pontos előnye Hillel szemben, így ő lett a világbajnok.

1994 végén Hillt megválasztották a BBC Év Sportolójának.

1995

right|thumb|300px|Hill az 1995-ös kanadai nagydíjon

Az 1995-ös szezon előtt Hillt tartották a bajnokság egyik fő esélyesének. Ebben az évben a Williams volt a regnáló konstruktőri világbajnok, miután legyőzték a Benettont. Hill csapattársa erre az évre David Coulthard lett, aki első teljes szezonját kezdte a Formula–1-ben, így egyértelmű volt, hogy ebben az évben Hill lesz az első számú versenyző az istállónál. A szezon rosszul indult Hill számára, ugyanis Brazíliában mechanikai probléma miatt kicsúszott és kiesett, ezután azonban kétszer is győzni tudott, így a győzelmek után már ő állt a pontverseny élén. Később viszont Schumacher és a Benetton folyamatosan jobbnak bizonyult a Williamseknél, és a szezon végén mindkét vb-címet ők nyerték. Ebben az évben Hill több látványos hibát is vétett, például a brit és az olasz nagydíjon, de az utolsó versenyen, Adelaide-ben az F1 egyik legsimább győzelmét aratta, két körrel megelőzve a második helyezett Panist.

A csalódást keltő szezon után a csapatfőnök, Frank Williams igyekezett egyre több lehetőséget biztosítani a Hillnél sokkal fiatalabb német Heinz-Harald Frentzennek. Ám mivel Hillnek még 1996-ra is szerződése volt a csapattal, egy évig még biztosan nem maradt csapat nélkül.

1996

1996-ban a Williams az egyik leggyorsabb autó volt a mezőnyben, így Hill ismét a világbajnoki címért harcolhatott. Csapattársa ebben az évben az újonc, előző évi Champ Car-bajnok Jacques Villeneuve volt, aki a szezon során meglepően megnehezítette Hill dolgát. Monacóban, ahol apja általában jól szerepelt, ebben az évben kiesett. Ezt a versenyt egyébként Olivier Panis nyerte, első és egyetlen győzelmét aratva. Az utolsó futamon Villeneuve-nek még volt matematikai esélye a világbajnoki címre, és ezért minden tőle telhetőt meg is tett, megszerezte a pole pozíciót is. A versenyen azonban végül Hill diadalmaskodott, Villeneuve pedig kiesett, így a világbajnokságot 19 pontos előnnyel fejezte be. Annak ellenére, hogy a világbajnoki címet Hill szerezte meg, a következő évre már nem hosszabbítottak vele szerződést, helyére a német Heinz-Harald Frentzen került. Hill végül a második legsikeresebb Williams-pilóta lett 21 győzelmével. A Williamsnél csak Nigel Mansell volt nála eredményesebb.

Hill a szezon során nyolc győzelmet szerzett, és mindig sikerült viszonylag előre kvalifikálnia magát. Végül simán, 19 ponttal nyerte a világbajnokságot. A második helyen újonc csapattársa, Villeneuve végzett. Azzal, hogy Hill világbajnok lett, Nico Rosberg 2016-os világbajnoki címéig az egyetlen olyan pilóta volt, akinek apja is világbajnok volt. Az év végén Hill ismét megnyerte a BBC Év Sportolója díjat, ezzel a harmadik ember lett (az ökölvívó Henry Cooper és a korábbi Formula–1-es világbajnok Nigel Mansell után), akinek kétszer is sikerült ezt az elismerést begyűjtenie.

Arrows

left|thumb|250px|Damon Hill a brit nagydíjon megszerezte első pontjait az Arrowsnál