A 2006-os Formula–1 világbajnokság az 57. Formula–1-es világbajnoki szezon volt, amely 2006. március 12-től 2006. október 22-ig tartott, és 18 futamból állt. Az egyéni világbajnok Fernando Alonso, a konstruktőri bajnok a Renault lett. Diadalával Alonso lett (akkor) minden idők legfiatalabb kétszeres világbajnoka. A pályafutása utolsó szezonját teljesítő ferraris hétszeres világbajnok, Michael Schumacher a második helyen végzett, míg a konstruktőri bajnokságban a Ferrari 5 ponttal maradt el a Renault-tól; a harmadik helyezett a McLaren lett, mely egyetlen versenyt sem nyert.
A szezon elsősorban Alonso és Schumacher csatájáról szólt, mindketten hét versenyt nyertek meg. A két csapat versenyzőin kívül egyedül a Honda tudott győzni Jenson Button révén, akinek ez volt karrierje során az első győzelme. Az idény különlegessége, hogy brit konstruktőr egyáltalán nem nyert semmit, amelyre 1956 óta nem volt példa, és 1957 óta először csak olyan csapatok nyertek futamokat, amelyek a saját motorjukat használták. Ebben az évben ért véget a Bridgestone és a Michelin gumiháborúja, miután az utóbbi csapat az év végével kiszállt, és 2007-től kezdődően (a mai napig) csak egyetlen gumiszállítója maradt a sportágnak.
Ebben az idényben kezdték el használni a csapatok az új formula szerinti, 2,4 literes, V8-as motorokat, a korábban általánosan használt 3 literes V10-esek helyett. Mivel a Scuderia Toro Rosso különleges engedéllyel még használhatta a régi motorformulát, így 1988 után ez volt az első olyan idény, amikor többféle formulát is használhattak a csapatok.
Ebben az évben debütált Nico Rosberg, Robert Kubica, Scott Speed, Ide Júdzsi, Jamamoto Szakon és Franck Montagny, valamint a Honda, a BMW Sauber, a Midland és a Super Aguri csapat.
Versenyzők és csapatok A következő lista a 2006-os Formula–1-es világbajnokságban részt vevő csapatokat és a versenyzőiket tartalmazza, a FIA hivatalos tájékoztatása alapján.
CsapatÉpítőModellMotorGumi#Versenyző(k)#Harmadik versenyzőTesztpilótá(k) Mild Seven Renault F1 Team Renault R26 Renault RS26 2,4L V8 1 nem voltAz előző szezon első négy helyezett csapata nem alkalmazhatott harmadik versenyző a pénteki szabadedzéseken José María López Nelson Piquet Jr. Jonathan Cochet 2 20px|Nagy-Britannia Team McLaren Mercedes McLaren-Mercedes MP4-21 Mercedes FO 108S 2,4L V8 3 Kimi Räikkönen 32 nem volt 20px|Spanyolország Pedro de la Rosa 20px|Nagy-Britannia Gary Paffett Lewis Hamilton 4 Pedro de la Rosade la Rosa a 11. futamtól helyettesítette Montoyát 20px|Olaszország Scuderia Ferrari Marlboro Ferrari 248 F1 Ferrari 056 2,4L V8 5 nem volt 20px|Olaszország Luca Badoer 20px|Spanyolország Marc Gené 6 20px|Brazília Felipe Massa 20px|Japán Panasonic Toyota Racing Toyota TF106TF106B Toyota RVX-06 2,4L V8 7 Ralf Schumacher nem volt 20px|Brazília Ricardo Zonta 20px|Franciaország Olivier Panis Andy Soucek 8 20px|Olaszország Jarno Trulli 20px|Nagy-Britannia Williams F1 Team Williams-Cosworth FW28 Cosworth CA2006 2,4L V8 9 20px|Ausztrália Mark Webber 35 Alexander Wurz 20px|India Narain Karthikeyan 10 Nico Rosberg 20px|Japán Lucky Strike Honda Racing F1 Team Honda RA106 Honda RA806E 2,4L V8 11 20px|Brazília Rubens Barrichello 36 20px|Nagy-Britannia Anthony Davidson 20px|Nagy-Britannia James Rossiter20px|Nagy-Britannia Adam Carroll20px|Brazília Danilo Dirani20px|Dél-afrikai Köztársaság Alan van der Merwe 12 20px|Nagy-Britannia Jenson Button 20px|Ausztria Red Bull Racing Red Bull-Ferrari RB2 Ferrari 056 2,4L V8 14 20px|Nagy-Britannia David Coulthard 37 20px|Hollandia Robert Doornbos Michael AmmermüllerAmmermüller az utolsó három futamon helyettesítette Doornbost pénteki tesztversenyzőként nem volt 15 20px|Ausztria Christian Klien Robert DoornbosDoornbos az utolsó három versenyen helyettesítette Klient BMW Sauber F1 Team BMW-Sauber F1.06 BMW P86 2,4L V8 16 Nick Heidfeld 38 20px|Lengyelország Robert Kubica Sebastian VettelVettel a 15. futamtól helyettesítette Kubicát pénteki tesztversenyzőként nem volt 17 20px|Kanada Jacques Villeneuve Robert KubicaKubica a 14. versenytől helyettesítette Villeneuve-öt 20px|Oroszország MF1 Racing MF1-ToyotaSzeptember 10-ig MF1 Racing volt a csapat neve. A kínai nagydíjtól Spyker MF1 Racing néven indult a csapat M16 Toyota RVX-06 2,4L V8 18 Tiago Monteiro 39 Markus Winkelhock16px|Svájc Giorgio Mondini Roman Ruszinov Adrian Sutil Fabrizio Del Monte 19 Christijan Albers Scuderia Toro Rosso Toro Rosso-Cosworth STR01 Cosworth TJ2005 3L V10 20 20px|Olaszország Vitantonio Liuzzi 40 16px|Svájc Neel Jani nem volt 21 20px|Egyesült Államok Scott Speed 20px|Japán Super Aguri F1 Team Super Aguri-Honda SA05SA06 Honda RA806E 2,4L V8 22 20px|Japán Szató Takuma 41 20px|Franciaország Franck MontagnyMontagny a 14. futamtól pénteki tesztversenyző volt Jamamoto SzakonJamamoto a 8. futamtól a 11. versenyig volt pénteki tesztversenyző20px|Nagy-Britannia James Rossiter nem volt 23 20px|Japán Ide Júdzsi Franck MontagnyMontagny az 5. futamtól a 10. versenyig helyettesítette Idét. Jamamoto SzakonJamamoto a 11. futamtól a szezon végéig helyettesítette Montagnyt
Csapatváltozások
Három csapat eltűnt a rajtrácsról: a Minardi, a BAR és a Jordan jogutódai képében maradtak továbbra is a mezőny tagjai. A Sauber berkein belül változott a tulajdonosi kör, így a nevük is, és az utolsó pillanatban befogadták egy új csapat, a Super Aguri nevezését is. A Minardit a Red Bull vásárolta fel és adta neki a Toro Rosso nevet (ami a Red Bull olaszul). Miután a BMW 80 százalékos részesedést vásárolt a Sauber csapaton belül, a nevére is vette azt mint gyári csapat, így BMW Sauberként vettek részt az idényben. Habár a Jordan csapatot már az előző évben felvásárolta Alex Shnaider és a mögötte álló Midland Group, csak ettől az idénytől kezdve versenyeztek MF1 Racing (röviden Midland) néven. A csapatot aztán az idény második felében megvásárolta a Spyker, amely a nevére vette azt. A Honda, amelynek már addig is 45 százalékos tulajdonrésze volt a BAR csapatban, most teljes egészében megvásárolta azt és gyári csapatot csinált belőle. Az újonnan nevező Super Aguri lényegében a Honda B-csapata volt, miután ha csak korlátozottan is, de támogatást kaptak tőlük. Miután a Williams csapat és a BMW útjai szétváltak, a csapat a Cosworth motorjait tudta megszerezni. A Red Bull ellenben lemondott ezekről a motorokról, hogy a Ferrari egységeit használhassa. A Williams és a Toyota Bridgestone gumikra váltottak Michelinről, a Toro Rosso viszont Michelin gumis lett. Különleges engedéllyel a Toro Rosso használhatta az előző évi Cosworth-motort, amely 3 literes és V10-es volt, épp ezért a teljesítményét mesterségesen lefojtották. Miután az Ilmor eladta a motorgyártó részlegét a DaimlerChrysler-nek, az Ilmor-Mercedest hivatalosan is átnevezték Mercedes-Benz High Performance Engines-re. Ezzel a Mercedes a motorprogramját valódi gyári keretek között folytatta.
Pilótaváltozások
Rubens Barrichello távozott a Ferraritól a Hondához, a helyére Felipe Massa jött a Saubertől. Massa helyére a BMW Nick Heidfeldet választotta. Szató Takuma a Hondától a Super Agurihoz került, ahol csapattársa a szintén japán Ide Júdzsi lett. A Williams új versenyzője a regnáló GP2-es bajnok Nico Rosberg lett, Mark Webber mellett. A Midland nem tartotta meg Narain Karthikeyant, aki a Williams tesztpilótája lett. A helyére Christijan Albers érkezett. Vitantonio Liuzzi, aki az előző idényben rotációs rendszerben volt a Red Bull pilótája, most a Toro Rossónál lett állandó versenyző. Csapattársa az amerikai Scott Speed lett.
Szezonközi változások 230px|jobbra|bélyegkép|A Midland új festése, miután a Spyker felvásárolta a csapatot
Imola után az FIA visszavonta Ide Júdzsi szuperlicenszét, aki így többé nem versenyezhetett a sportágban. A helyére a tesztpilóta Franck Montagny került, valamint Jamamoto Szakon. Az amerikai nagydíj után Juan Pablo Montoya váratlanul otthagyta a McLarent. A helyén Pedro de la Rosa fejezte be az évet. Miután a német nagydíjon Jacques Villeneuve megsérült, a magyar nagydíjon Robert Kubica ült be helyette a BMW Saubernél. A futam másnapján aztán bejelentették, hogy Villeneuve-öt kirúgták, és Kubicával versenyeznek az idény hátralévő részében. A helyére harmadik pilótának Sebastian vettelt igazolta a csapat. Christian Klient a rossz eredményei miatt kirúgta a Red Bull, három futammal az idény vége előtt. A helyére Robert Doornbos került. Miután a Spyker felvásárolta a Midland csapatot, az idény második felében Spyker MF1 Racing néven indultak.
Változások 2006-ban Ez volt az első szezon 1995 óta, amikor a szezonnyitó futam nem az ausztrál nagydíj volt. Ennek oka, hogy március 15. és 26. között Melbourne-ben rendezték meg a 2006-os nemzetközösségi játékokat. A futam pont erre az időpontra esett volna, így a melbourne-i végül a harmadik verseny lett, a szezonnyitó futam pedig a bahreini nagydíj lett.
Az eredeti 19 verseny helyett csak 18-at rendeztek meg, mivel a Spa-Francorchampsi pálya bokszutcája és utolsó kanyarkombinációja ez évben épült át. A korábbi 10 helyett 11 csapat vett részt a bajnokságban.
Szabályok Motorok right|thumb|230px|A Renault 2006-os V8-as motorja, az RS26 A csapatok csak 2,4 literes, V8-as motorokat használhattak, a korábbi V10-es, 3 literes motorok helyett. Egyedül a Toro Rosso használt 10-hengeres, 3000 köbcentis motort, melynek azonban le kellett fogni a fordulatszámát 16 000/perc-re. Ők is csak kényszerből maradtak a V10-esnél, mivel drága lett volna újratervezni a korábbi V8-as motort. A motorok hengerűrtartalmának szabályozása miatt jelentős teljesítménycsökkenést vártak, de végül a köridők mégsem lettek sokkal rosszabbak a 2005-ösökhöz képest; sőt voltak versenypályák, amelyeken gyorsabbak voltak, mint az előző évben. A Cosworth 2005 decemberében az új V8-as motorjával elsőként lépte át a 19 000 fordulat/perces határt a Formula–1-ben. Az motorok maximális fordulatszáma az évad végére elérhette a 21000 fordulat/percet is. A következő, 2007-es szezonra az FIA 19000-re korlátozta a motorok maximális percenkénti fordulatszámát.
Ehhez kapcsolódóan valamennyi csapatnak kötelező volt 7+1 sebességes váltót használnia, az üzemanyagtartály méretét pedig 150 literben rögzítették.
Időmérő edzés balra|bélyegkép|230px|Heidfeld a BMW Sauberrel jobbra|bélyegkép|230px|Trulli a Toyotával Megváltozott az időmérő rendszer is. A korábbi egyórás időmérőt három részre osztották, a közöttük lévő időben a közvetítésben a reklámok foglaltak helyet. Az első részben a hat leglassabb versenyző esett ki, akik a következő két részben már nem vehettek részt, és leggyorsabb köreiknek megfelelően megkapták az utolsó hat rajthelyet. A többi tizenhat versenyzőnek az első részben futott köre ezután már nem számított. A második szakaszban szintén hat versenyző esett ki, akik idejüknek megfelelően a 11-16. helyet szerezték meg. Ezek a versenyzők parc fermé szabályok alá kerültek, de azt maguk választhatták meg, hogy mennyi üzemanyagot tankolnak a versenyre.
Az utolsó szakaszra így 10 versenyző maradt, akiknek az előző két részben futott köreiket szintén nem vették figyelembe. Ennek a résznek az első öt percében a versenyzők egyszerűen csak köröztek a pályán, jelentősebb idők nélkül, mivel az elfogyasztott üzemanyag-mennyiséget a verseny előtt visszatölthették autójukba. Ezután a versenyzők egymás után kétszer is kiálltak a boxba új gumikért, hogy minél jobb kört tudjanak futni. Akik az első két szakaszban kiestek, újratankolhatták autójukat az időmérő után.
A francia nagydíjig az első két szakasz 15, az utolsó 20 perces volt. A versenytől kezdve azonban 15 percesre csökkent az utolsó szakasz hossza, így mindhárom rész ugyanolyan hosszú lett.
Szabadedzések 230px|thumb|right|Nico Rosberg a Williamsben Csak egy szabadedzés volt szombaton, amely egyórás volt, és legalább két órával az időmérő edzés előtt be kellett fejeződnie. Általában helyi idő szerint délelőtt 11 és 12 óra között tartották. A két pénteki egyórás szabadedzés megmaradt, ahogyan régebben is volt.
Gumik