Események Határozott dátumú események április 28. – A háborús események miatt (a német protestáns fejedelmek francia segítséggel elfoglalták a délnémet területeket) ismét felfüggesztik a trienti zsinatot. július 9. – A Szondy György által védett Drégely elesik. (146 ember védte a törökök által elfoglalt várat. Szondi a romok között halt meg.) július 27. – Losonczy István temesi ispán szabad elvonulás fejében feladja Temesvárt Kara Ahmed pasa másodvezér seregének, amely köré a török megszervezi a második vilajetét. (július 23-án (kb.) Tóth Mihály szegedi bíró 500 lovassal próbál bejutni az ostromlott Temesvárra, de a törökök megsemmisítik a csapatot (szentandrási csata). Több mint egy hónapnyi védelem után a német és spanyol zsoldosok behódoltak és a várkapitányt is erre kényszerítették, főleg azért, mert a pasa szabad elvonulást ígért a vár feladásáért. Losonczy István ekkor nem látott más lehetőséget, hát elfogadta a török ajánlatát és átadta a várat. A janicsárok azonban a vár kiürítésekor lekaszabolták a keresztény sereget.) július 30. – Török kézre kerül Lippa vára. augusztus 10–11. – A törökök legyőzik a birodalmi és magyar sereget a palásti mezőn. augusztus 11. – Elesik Karánsebes. szeptember 4. – Szolnok török kézre kerül. szeptember 9. – Kara Ahmed pasa és Hadim Ali budai pasa egyesült serege ostrom alá veszi – a Dobó István parancsnoksága alatt álló – Eger várát. október 13. – IV. Iván orosz cár csapatai beveszik Kazany városát, így a Volga menti Kazanyi Kánság Oroszország része lett. október 17. – Befejeződik Eger várának ostroma, amely a várvédők sikerével zárul. október 18. – Az egyesített török sereg elvonul Eger alól.
Határozatlan dátumú események június eleje – Hadim Ali pasa megszállja Veszprémet. az év nyara – Balassa Menyhárt nyeri el a dunántúli főkapitányi tisztet. az év folyamán – Egy birtokcsere révén I. Ferdinánd magyar király visszaszerzi a Szapolyai-pártiak kezén lévő gyulai végvárat. Elesik a szlavóniai Verőce, Csázma, Dombró és Usztilónya, valamint a Tahy család kezében lévő gorbonoki kastély. (Ezzel Kőrös megye teljes egészében oszmán kézre került.) Az erdélyi országgyűlés kimondja, hogy a római katolikusok mellett az evangélikusok is szabadon gyakorolhatják vallásukat.
Az év témái
1552 a tudományban
1552 az irodalomban
Születések február 28. – Jobst Bürgi svájci matematikus, órásmester, éggömbök és csillagászati műszerek készítője († 1632) július 18. – Rudolf magyar király, német-római császár és cseh király († 1612) szeptember 10. – Pálffy Miklós országbíró, hadvezér, a "győri hős". († 1600) szeptember 17. ‑ V. Pál pápa († 1621) szeptember 22. – IV. Vaszilij orosz cár († 1612) december 29. – I. Henri de Bourbon-Condé Condé hercege († 1588) Šimon Lomnický z Budče cseh költő († 1622)
Halálozások január 22. – Edward Seymour, Somerset 1. hercege, angol politikus (* 1506 körül) május 26. – Sebastian Münster svájci hebraista, bibliafordító, geográfus (* 1488) június 10. – Alexander Barclay angol költő (* 1475 körül) július 9. – Szondy György katona, Drégely várának hős kapitánya volt július 27. – Losonczy István, Temesvár kapitánya, nagybirtokos, főnemes október 14. – Oswald Myconius svájci reformátor (* 1488) december 3. – Xavéri Szent Ferenc, jezsuita szerzetes, misszionárius (* 1506) december 20. – Katharina von Bora, Luther Márton felesége (* 1499)
Jegyzetek
Kategória:16. század