Szeben megye (, németül: Kreis Hermannstadt) közigazgatási egység Romániában, az Erdély régióban, a Közép-romániai fejlesztési régió területén. 5432 km2-es területével Románia 24. legnagyobb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 2,27%-át adja. Emellett közel 388 ezer fős lakosságával Románia 22. legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 2,03%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.
Északról Maros megye, keletről Fehér megye, délről Vâlcea megye és Argeș megye, nyugatról pedig Brassó megye határolja. Székhelye az egykori erdélyi szászok törzshelye, a régió kulturális és gazdasági központja, a történelmi belvárosáról híres Nagyszeben. A megye második legnagyobb városa pedig a híres középkori erődtemplomáról és történelmi belvárosáról Medgyes. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik a textiliparáról és középkori erődtemplomáról ismert Nagydisznód, illetve a Brukenthal-kastélyról nevezetes Felek.
Erdély középső részén található, a Kárpátok déli vonulatai és a Szeben-medence által meghatározott tájképpel. A megye legmagasabb pontjai a Fogarasi-havasokban találhatóak, amelyek népszerűek a túrázók körében. Az Olt folyó és mellékfolyói, például a Szeben, fontos szerepet játszanak a terület vízrajzában. A medence területe síkabb, termékeny talaja kedvező a mezőgazdaságnak. Az erdős hegyoldalak és alpesi rétek gazdag növény- és állatvilágot rejtenek. A Szebeni-havasok nyúlványai festői domborzatot alkotnak a megye déli részén. Szeben megye területén több természetvédelmi terület is található. Az éghajlat mérsékelten kontinentális, hegyvidéki hatásokkal. A térség földrajza fontos szerepet játszik a turizmus és a gazdasági tevékenységek alakításában. Területén már az ókorban is éltek emberek, a római korban a régió Dacia része volt. A középkorban a szász telepesek érkezése jelentős hatással volt a megye gazdasági és kulturális fejlődésére. A 13. századtól a szász városok, mint Nagyszeben és Medgyes, az erdélyi szászok központjaivá váltak. A 16–17. században Szeben fontos szerepet játszott az Erdélyi Fejedelemség politikai életében. A városok erődítése és ipara hozzájárult a megye gazdagságához. A Habsburg-korszakban a megye az osztrák fennhatóság alatt fejlődött tovább. A modern korban Szeben Erdély kulturális központjává vált, különösen Nagyszeben város révén. 2007-ben Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa lett, ezzel kiemelve a térség jelentőségét. A megye történelme gazdag kulturális és építészeti örökséget hagyott hátra, amely ma is vonzza a látogatókat.bélyegkép|261x261px|A megye elhelyezkedése Románia területén Nevének eredete A megye nevének eredete a központi városára, Nagyszebenre (románul: Sibiu) vezethető vissza. A város neve valószínűleg a középkorban keletkezett, amikor szász telepesek érkeztek a térségbe. A „Sibiu” elnevezés a latin „Cibinium” szóból eredhet, amely a Cibin folyóra utal, ami a település közelében folyik. A név származhat a római korból is, amikor a terület Dacia része volt.
A magyar „Szeben” név a szász közösségek által használt elnevezés magyar nyelvű változata, amely évszázadok során rögzült. A román „Sibiu” név a város és a megye hivatalos neve lett, de a magyar és német (Hermannstadt) elnevezések is használatosak a helyi közösségekben. A megye neve tehát a térség központi településéhez, Nagyszebenhez kötődik, amely kulturális és gazdasági központként meghatározó szerepet játszott a régió történetében.
Címere Szeben megye címere heraldikai összetételében egy háromszögű, hasított pajzson jelenik meg, kék (azúr) fejrésszel, amelyen egy arany színű, párducformájú oroszlán látható, balról jobbra lépve, jobb mancsát felemelve, vörös nyelvvel és fegyverzettel.
Jobb oldalon
vörös mezőben négy aranysáv látható, csökkentett méretben, vízszintesen elhelyezve.
Bal oldalon
vörös mezőben egy arany színű leveles hármaság (trinkleta) található.
bélyegkép|280x280px|A történelmi Szeben vármegye címere
Földrajz A megye teljes területe 5432 km². A déli részen húzódik a 2500 m-nél magasabb Fogarasi-havasok, a Lotru- és a Szebeni-havasok, amelyek a megye 30%-át foglalják el. Az Olt folyó Szeben megyén áthaladva, a Vöröstoronyi-szoroson vágja át a Déli-Kárpátokat, amely az egyik legkönnyebb átjáró Erdély és Havasalföld között. Északon áthalad a Nagy-Küküllő is a megyén. További jelentősebb folyók a megyében a Szeben és a Hortobágy.
Története A megyében végzett régészeti feltárások igazolják, hogy a térség már a paleolitikumban is lakott volt, amire bizonyítékot szolgáltatnak a Rákovica végzett ásatások, ahol kavicskultúrához tartozó kovakőbaltát találtak. A feltárások során előkerült kerámiatöredékek, ékszerek, eszközök és temetkezési sírok bizonyítják, hogy a térség végigment a történelem különböző szakaszain: neolitikum, bronzkor, vaskor.
A 12. század elején, Erdélynek a Magyar Királyságba való beolvasztásával megkezdődött a szászok betelepítése Szebenbe. 1191-ben III. Celesztin pápa autonómiát adott a szebeni prépostságnak, ami hozzájárult ahhoz, hogy Szeben vallási központként fejlődni tudjon.
1486-ban Nagyszeben lett a Szász Egyetem (Universitas Saxonum) – a erdélyi szászok politikai szervezetének – székhelye. A 16. században a szász lakosság többsége áttért a protestáns reformációra. 1572-ben az erdélyi evangélikus egyház székhelye Nagyszebenből Berethalomra (Biertan) költözött, majd 1867-ben visszakerült Nagyszebenbe.
Az 1848-as forradalom idején Nagyszebenben megalakult a Békéltető Bizottság, melynek tagjai között ott volt Avram Iancu, Simion Bărnuțiu és Axente Sever. 1863-ban az erdélyi országgyűlés, amely 58 román, 56 magyar és székely, valamint 44 szász képviselőből állt, Nagyszebenben ült össze, és gazdasági intézkedéseket, illetve egy törvényt fogadott el, amely a románokat egyenjogúsította a szászokkal és székelyekkel. 1871-ben megalakult az Albina Bank, amely kora legnagyobb román bankja volt. A 19. század vége és a 20. század eleje Szeben vármegye fejlődésének fontos szakasza volt.
Önkormányzat és közigazgatás
Megyei közgyűlés A 2024-es helyhatósági választásokat követően Szeben megye közgyűlésének összetétele a következőképpen alakult:
A legtöbb mandátumot, szám szerint 10-et, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerezte meg, ezzel a testület legnagyobb frakcióját alkotja. A második helyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) végzett 8 mandátummal. Jelentős szereplő maradt a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR/DFDR) is, amely 5 képviselőt juttatott be a közgyűlésbe, így továbbra is biztosítja a helyi német közösség politikai képviseletét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 4 mandátumot szerzett, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 3 képviselővel van jelen a közgyűlésben. Egy-egy mandátumot szerzett a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei), valamint a Népi Mozgalom Pártja (PMP) is.
A közgyűlés összesen 34 tagból áll, így az abszolút többséghez legalább 18 mandátum szükséges. Mivel egyik párt sem rendelkezik önálló többséggel, a döntéshozatal a jövőben politikai együttműködéseken, koalíciós megállapodásokon alapul majd. Különösen fontos szerepe lehet ebben a mérleg nyelvét jelentő pártoknak, így például az FDGR-nek vagy az AUR-nak, amelyek támogatóként eldönthetik egy-egy kezdeményezés sorsát. PártMandátumJelenlegi Megyei Közgyűlés Nemzeti Liberális Párt10 Szociáldemokrata Párt8 Romániai Német Demokrata Fórum5 Románok Egyesüléséért Szövetség4 Mentsétek meg Romániát Szövetség3 Jobboldal Ereje1 Népi Mozgalom Párt1
Népesség thumb|200px|right|A magyar nemzetiségűek aránya Szeben megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 – 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.
2002-ben a megye lakossága 421 724 volt, a népsűrűség 78/km². A lakosság nagy része román. Vannak német, magyar és cigány közösségek is. Hagyományosan a legnagyobb kisebbség a német, de számuk az utóbbi időben a kivándorlásuk következtében lecsökkent. A megye déli részét, a hegyekhez közel románok lakják, az északi részét románok, németek és magyarok, de a német települések nagyrészt kihaltak. A cigány lakosságot a kommunizmus idején Dél-Romániából helyezték át ezekre a településekre, azóta számuk egyre csak nő.
Nemzetiségek Szeben megye lakosságának túlnyomó többsége román nemzetiségű, ugyanakkor a megye etnikai arculatát kisebbségi közösségek is színesítik. A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok alapján a lakosság 90,64%-a vallotta magát román nemzetiségűnek, ami egyértelmű többséget képvisel a térség etnikai szerkezetében.
A roma közösség a második legnagyobb etnikai csoport a megyében, arányuk 4,76%. Jelenlétük több településen is jelentős, és a helyi társadalmi-kulturális élet sajátos színfoltját képezik. A közösség integrációja és támogatása továbbra is fontos kihívás és célkitűzés a megyei szinten.
A magyar nemzetiségűek aránya 2,89%, így ők alkotják a megye harmadik legnépesebb kisebbségi csoportját. Bár arányuk elmarad más erdélyi megyékben tapasztalttól, a magyar közösség kulturális öröksége és történelmi jelenléte Szeben megyében is érezhető, különösen a megye északi és keleti településein. Kulturális és nyelvi identitásuk fontos eleme a régió sokszínűségének.
A német közösség – elsősorban az egykor virágzó szászság leszármazottai – a lakosság 1,09%-át teszik ki. A szászok évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszottak a városi fejlődésben, különösen Nagyszeben esetében, amely sokáig a szász központi közigazgatás és kultúra egyik fő helyszíne volt. Bár számuk a 20. század második felében erősen megfogyatkozott, a megmaradt közösség továbbra is ápolja hagyományait, különösen a Német Demokrata Fórum révén.
A fennmaradó 0,62% egyéb etnikumhoz tartozik, illetve vegyes vagy nem meghatározott nemzetiségű személyekből áll. E csoportba beletartozhatnak ukrán, örmény, zsidó, szlovák és más kisebbségek tagjai, akik különböző történelmi és gazdasági körülmények hatására telepedtek le Szeben megyében.
A nem nyilatkozók pontos arányáról e statisztikai adatok nem szolgálnak információval, de országos trendek alapján feltételezhető, hogy ez a csoport is hozzájárul a megye etnikai képének további árnyalásához. Szeben megye így a többségi román népesség mellett a kulturális sokszínűség egyik jelentős erdélyi példája marad.
Vallás A 2011-es népszámlálási adatok alapján Szeben megyében a vallási életet elsősorban a kereszténység határozza meg, ezen belül is kiemelkedő az ortodox egyház dominanciája. A megye lakosságának 88,9%-a ortodox vallású, ami szoros összefüggésben áll a térség többségi román etnikumának vallási identitásával. Az ortodox templomok és vallási ünnepek mélyen beágyazódtak a helyi közösségek mindennapjaiba, meghatározva a társadalmi és kulturális élet ritmusát.
A görögkatolikusok a lakosság 2,3%-át teszik ki. Ez a közösség fontos része a román keresztény sokszínűségnek, liturgiájuk pedig a keleti és nyugati hagyományok különleges ötvözete. A görögkatolikus közösségek főként kisebb településeken és városi gyülekezetekben vannak jelen.
A reformátusok aránya 2%, elsősorban a magyar kisebbséghez kötődnek, és jelenlétük különösen jelentős azokban a településekben, ahol a magyar közösség történelmileg is gyökeret vert. Saját templomaik, iskoláik és közösségi intézményeik révén aktívan őrzik vallási és kulturális hagyományaikat.
A római katolikus vallást a lakosság 1,5%-a követi, főként magyar és német nemzetiségű hívek körében. Történelmi templomaik és vallási örökségük fontos része a megye szellemi arculatának, különösen Nagyszeben és környéke városi központjaiban.
A pünkösdista közösség (penticostali) a lakosság 1,1%-át alkotja. Ezek a felekezetek a 20. század második felében váltak láthatóbbá a romániai vallási térképen, és dinamikus közösségeik elsősorban a kisebb városi és falusi közösségekben működnek.