Nagy Alajos (Gyöngyös, 1845. június 16. – Budapest, 1889. március 27.) piarista szerzetes és tanár. Írói álnevei: Veridicus Severus, Veridicus.

Élete

A gimnázium alsóbb osztályait szülővárosában végezte és az egri egyházmegyébe lépett, ahol befejezte gimnáziumi tanulmányait és a négy évi teológiai tanfolyamot is. Miután hajlama a tanári pályára vonzotta, 1867. szeptember 8-án a piarista-rendbe lépett és szerzetesi próbaévét Vácon töltötte. 1869. augusztus 12-én miséspappá szenteltetett fel és a pesti főgimnáziumba helyezték át. Tanulmányai főleg a bölcseletre, a klasszika filológiára, a magyar nyelv és irodalomra terjedtek ki; szaktárgyaiul is ezeket választotta és adta elő a gimnáziumban. 1872-ben tanári vizsgát tett. 1876-ban rendkormánya a kecskeméti rendi növendékek vezetésével bízta meg. 1880-tól a kolozsvári főgimnáziumnál folytatta tanári működését. Utazott Olaszországban, különösen Rómában tartózkodott tovább, hogy a kereszténység legrégibb emlékeit vizsgálhassa. A folytonos izgalom és a túlfeszített szellemi munka idegrendszerét megtörte és az 1885-86. tanévben az orvosok minden szellemi munkától eltiltották; a nyári hónapok alatt Budapesten hidegvíz-gyógyintézetben keresett gyógyulást, 1887. március 25-én az irgalmasok budapesti gyógyintézetébe vitték, ahol 1889. március 27-én meghalt.

Cikkei 1869-től a Magyar Államban sürűn követték egymást, ahol Veridicus álnév, (4+6) és más jegyek alatt is írt (Napoleon és a zsinat, A modern polgárisodás, A keresztény hazafiság, 1870. 139., 143., 146. sz. A bizonyosság alapja, sat.); a budapesti kegyesrendi főgymnasium Értesítőjében (1873. A gymnasium feladata jellemképzés dolgában); a Jelenkorban (1875. Lubrichnak a Herbart bölcseletéről írt könyvét ism.), a Kath. Hetilapban (1879. Fenelonnak első prédikácziója, 1880. A modern paedagogia és a tudomány, 1882. Jogosult-e az Aquinas-féle ker. bölcselet a modern philosophiával szemben?); a kecskeméti kegyestanítórendi főgymnasium Értesítőjében (1878. Nevelésünk betegsége és orvossága); a Figyelőben (XI. 1881. Csaplár Benedek életrajza).

Munkái

Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza s temetésének leírása; Rudnyánszky Ny., Pest, 1870 Hogyan kell a gyermeket hazaszeretetre nevelnünk? Eger, 1875 Ifjúságunk elszilajulása. Eger, 1877 Az iskola és az élet. Eger, 1881 (előbbi három munka különnyomat az Egri Népiskolából) Futó pillantások társadalmi és irodalmi viszonyaink fölött. Írta Veridicus Severus. Bpest, 1875 Kucserik Sándor kegyesrendi tanár 50 éves tanári jubileuma alkalmából tartott beszéde és Kucserik életrajza. Bpest, 1878 Egyházi beszéd. Tartotta a kegyes tanítórendi ház megújított kápolnájának megáldatásakor Kecskeméten. 1879. szept. 14. Kecskemét Emlékezés Chelini Domokosról. Kecskemét, 1881 A modern paedagogia és jellemképzés. Eger, 1882 (különny. a Népiskolából) Az ember, annak természete, lelke, tehetségei és végczélja, aquinoi szent Tamás tana szerint. Roulet de la Bouillerie Ferencz munkájának 3. kiadása után francziából ford. Bpest, 1882 A keresztény ifjú kalauza. Gondolatok és tanácsok… kiszemelve sz. Ferencz műveiből és életének történetéből. Francziából magyarítá. Bpest, 1885 Veridicus: Hol késik a kath. autonómia?; Hunyadi Ny., Bp., 1889

Források

További információk

Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993– Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Tomek Vince: Nagy Alajos (1845–1889); Stephaneum Ny., Bp., 1943

Kategória:Magyar piarista szerzetesek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Gyöngyösiek Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1889-ben elhunyt személyek