Tokió egyik kerülete.
2015. december 1-jei becslések szerint a kerület népessége 217 488 fő, népsűrűsége 14 390 fő/km². Sibuja teljes területe 15,11 km².
A Sibuja állomást, Tokió egyik legforgalmasabb vasúti állomását környező bevásárlónegyedet is gyakran „Sibuja” néven emlegetik. Ez a terült Japán egyik divatközpontjaként – különösen a fiatalabbak körében – és jelentős éjszakai szórakozóterületként ismert.
Története Egykoron Sibuja területén helyezkedett el a Sibuja-család kastélya, melyben a 11. századtól az Edo-korig éltek. A Jamanote-vasútvonal 1885-ös megnyitása után Sibuja délnyugat-Tokió vasúti csomópontja, majd később kereskedelmi és szórakoztató-központja lett.
Sibuja falut 1889-ben alapították a minamitosima körzetbeli Kami-Sibuja, Naka-Sibuja és Simo-Sibuja egybevonásával. A falu a modern kori Sibuja állomást környező területet, valamint Hiroo, Daikanjama, Aojama és Ebiszu területét foglalta magába. 1909-ben várossá léptették elő Sibuját. 1932-ben Sibuja városa egyesült Szendagaja (a modern kori Szendagaja, Haradzsuku és Dzsingúmae területe) és Jojohata (a modern kori Jojogi és Hatagaja területe) városával, így létrehozva Tokió Sibuja kerületét. Tokiót 1943-ban metropolisszá nevezték ki, Sibuja modern kori megfelelőjét 1947. március 15-én alapították.
1932-ben megnyitották a Tokyu Tojoko-vonalat, így Sibuja kulcsfontosságú terminál lett Tokió és Jokohama között. A Tojoko-vonalat 1933-ban a Keio Inokasira-, míg 1938-ban Ginza-vonal követte. Sibujával kapcsolatos egyik legismertebb történet Hacsikó, egy kutya története, aki 1923 és 1935 között várta az elhunyt gazdáját a Sibuja állomásnál, és végül nemzeti híresség lett a hűségessége miatt. Az állomás szomszédságában szobrot emeltek Hacsikónak, az azt körülölelő Hacsikó tér népszerű találkozási hely.
Japán megszállásának idejében a Jojogi park területén kapott helyet az amerikai hadsereg lakóparkja, a „Washington Heights”. Az amerikai hadsereg 1964-ben kivonult az országból és a parkot az 1964. évi nyári olimpiai játékok helyszínévé alakították át. Maga a kerület adott helyet az atlétikai 50 kilométeres gyaloglás és a maraton pályáinak.1964 Summer Olympics official report. Volume 2. Part 1. p. 74.
Sibuja az 1980-as évek eleje óta rendkívül népszerű a fiatalok körében. Számos híres divatáruháznak ad helyet Sibuja. A Sibuja állomáshoz közeli Sibuja 109 nagy bevásárlóközpont különösen híres a kogal szubkultúra kiindulási helyeként. Az 1–0–9 vagy japánul „icsi-maru-kjú” szójáték, az áruház tulajdonosára, a Tōkyūra utalnak vele. A jelenkori sibujai divatszíntér a Sibuja állomástól észak felé, Haradzsukuig, ahol számos ifjúsági kultúra képviselteti magát, illetve Omoteszandó zelkovafákkal és divatáruházakkal teli utcájáig, valamint Tokió divatműhely-körzetéig, Szendagajáig terjed.
Sibuja az 1990-es évekre az információtechnológiai ipar központjává vált. Angol nyelven gyakran „Bit Valleynek” (bitvölgy) nevezik, ami szójáték, egyben Sibuja szó szerinti fordítására, a „Bitter Valleyre” (keserűvölgy), illetve a bitre, azaz a bináris számjegyekre utalnak.
Sibuja 2015-ben helyi törvényként elfogadta az azonos neműek házasságának engedélyezésére tett javaslatot; így Sibuja lett az első ilyen hely Japánban, illetve egész Kelet-Ázsiában.
Földrajz bélyegkép|Sibuja 1952-ben Sibuja számos jól ismert kereskedelmi és lakónegyedének is helyet ad, közöttük Daikanjamának, Ebiszunak, Haradzsukunak, Hiroónak, Higasinak, Omoteszandónak, Szendagajának és Jojoginak.
Körzetei Hatagaja Szaszazuka, Hatagaja, Honmacsi Jojogi Uehara, Ójamacsó, Nisihara, Hacudai, Motojojogicsó, Tomigaja, Jojogi-kamizonocsó Szendagaja Szendagaja, Dzsingúmae Ebiszu–Ómukai Kamijamacsó, Dzsinnan, Udagavacsó, Sótó, Sinszencsó, Marujamacsó, Dógenzaka, Nanpeidaicsó, Szakuragaokacsó, Hacsijamacsó, Uguiszudanicsó, Szarugakucsó, Daikanjamacsó, Ebiszunisi, Ebiszuminami Hikava–Simbasi Sibuja, Higasi, Ebiszu, Hiroo
Népesség
Jegyzetek
További információk
Kategória:Japán települései Kategória:Tokió kerületei