Az izlandi nyelv () a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv.
Eredete thumb|left|200px|Egy lap a Landnámabókból Izland első indoeurópai lakosai a 8–9. században a mai Norvégia területéről útnak indult kalandozó vikingek voltak. A viszonylag szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte a nyelvet, melyet így nem ért külső hatás a 20. századig, és sajátos változáson ment át, azonban nagy mértékben megőrizte az óészaki nyelv egykori állapotát.
Rokonai a feröeri nyelv és a kihalt grönlandi norvég nyelv, valamint a Shetland- és Orkney-szigeteken beszélt norn nyelv.
A legrégibb fennmaradt izlandi nyelvű szövegeket a 12. században írták. Legtöbbjük valamilyen törvényről szól, de vannak közöttük versek, sagák is, melyeket a régi szájhagyomány őrzött meg. A leghíresebbek ezek közül a 13. században íródott izlandi sagák, Snorri Sturluson és az edda-költészet.
A sagák nyelve az óizlandi, annak az óészaki nyelvnek az egyik nyugati nyelvjárása, ami a viking korban Skandinávia közös nyelve volt. Az óizlandi ezen felül kelta elemekkel is keveredett, amely a szigeten a vikingekkel párhuzamosan megtelepedett ír és skót telepesek révén jutott a nyelvbe. Az 1380-tól 1918-ig tartó dán uralom kevés befolyással volt az izlandi nyelv fejlődésére, mindennapi nyelv volt, a dánt nem is használták Izlandon, még a hivatalos ügyintézésben sem. Ugyanez volt a helyzet az angollal is az amerikai fennhatóság idején a második világháborúban.
A nyelv Az izlandi nyelvet kb. háromszázezren beszélik, Izland hivatalos nyelve.
Legközelebbi rokonságban a feröeri nyelvvel áll, azonban közel áll a norvéghoz is, és elszigeteltsége miatt sokat megőrzött az ónorvégból, melyből kifejlődött. Ez a jelenség lehetőséget nyújt a skandináv nyelvek nyelvtörténetének tanulmányozásához.
Az izlandi nyelv írásmódja latinbetűs írás, azonban az angol írásmódokhoz szokott szemnek talán érdekesnek tűnhetnek az izlandi által használt sajátos karakterek, mint például:
þ, ð, ý, í, á, ó, é, ú, ö
az utóbbiak a magyartól eltérő hangértékkel.
Az izlandi nyelvnek nincsenek valódi nyelvjárásai, a különböző területeken használt tájszólások között nagyon aprócska fonetikai eltérések vannak. November 16-a Jónas Hallgrímsson 19. századi költő születésnapja az 1995 óta minden évben megrendezett izlandi nyelv napja.
Nyelvi purizmus A 18. század folyamán az izlandi hatóságok meghirdették a nyelvi purizmus politikáját. Ennek a politikának a következményeként számos író és terminologista egy új szókincset alkotott, hogy az izlandi nyelvet az élet minden területén alkalmazni lehessen, az új kihívásokkal szemben is. Nem engedtek az új szavak kölcsönzésének. Számos, régen elfeledett szót hoztak vissza a köztudatba, és az óészaki gyökerekből alkottak új szavakat. Például a rafmagn szó („elektromosság”) szó szerint azt jelenti, hogy borostyánkő erő (a görög elektron „borostyánkő” mintájára). Hasonlóan a sími („telefon”) szó is azt jelentette eredetileg, hogy „kötél”, és a tölva („számítógép”) is eredetileg a tala („adat, szám”) és a völva („látás”) kombinációjából származik.
A hagyományőrzés jegyében az izlandi személynevek keresztnévből és apai – esetleg anyai – névből állnak, családi nevet általában nem használnak.
Névszóragozás A névszók élő (hestur „ló”), élettelen (hús „ház”) és elvont (synd „bűn”) dolgokra utalnak. Az izlandi főneveket a határozott névelő végződése (-inn, -in, vagy -ið) szerint a legkönnyebb megkülönböztetni. Az izlandi nyelvben három nem van: hímnem, nőnem és semlegesnem, és négy eset: alanyeset (Nom.), tárgyeset (Akk.), részes eset (Dat.) és birtokos eset (Gen.), valamint két szám: egyes és többes szám. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről.
Az első ragozási formába a következő főnevek tartoznak: az összes hímnemű (hesturinn, síminn) erős ragozású nőnemű (syndin)
+ Erős ragozású főnevek hestur („ló”), hn. sími („telefon”), hn. synd („bűn”), nn. szám eset határozatlan határozott határozatlan határozott határozatlan határozott egyes nom. hestur hesturinn sími síminn synd syndin akk. hest hestinn síma símann synd syndina dat. hesti hestinum síma símanum synd syndinni gen. hests hestsins síma símans syndar sindarinnar többes nom. hestar hestarnir símar símarnir syndir syndirnar akk. hesta hestana síma símana syndir syndirnar dat. hestum hestunum símum símunum syndum syndunum gen. hesta hestanna síma símanna synda syndanna
A második ragozás formába a következő főnevek tartoznak:
gyenge ragozású nőmemű (tungan); az összes semlegesnemű (húsið, auga).
+ Gyenge ragozású főnevek tunga („nyelv”), nn. hús („ház”), sn. auga („szem”), sn. szám eset határozatlan határozott határozatlan határozott határozatlan határozott egyes nom. tunga tungan hús húsið auga augað akk. tungu tunguna hús húsið auga augað dat. tungu tungunni húsi húsinu auga auganu gen. tungu tungunnar húss hússins auga augans többes nom. tungur tungurnar hús húsin augu augun akk. tungur tungurnar hús húsin augu augun dat. tungum tungunum húsum húsunum augum augunum gen. tunga tunganna húsa húsanna auga auganna
Melléknévragozás Melléknevek esetében is van erős és gyenge ragozás, mint a főneveknél. Mint más nyelveknél, az izlandiban is a jelző és a jelzett szó együtt ragozódik:
Hann á ríka konu „Gazdag felesége van” Ég þekki ríku konuna „Ismerem a gazdag nőt”
Az alábbi táblázatban az első két oszlop a hímnemű (erős, valamint gyenge ragozású), a harmadik-negyedik a nőnemű (erős és gyenge), az utolsó kettő pedig a semlegesnemű (erős és gyenge ragozású) melléknevek ragozását mutatja be:
+ Melléknév hímnem nőnem semlegesnem szám eset erős gyenge erős gyenge erős gyenge egyes nom. ríkur ríki rík ríka ríkt ríka akk. ríkan ríka ríka ríku ríkt ríka dat. ríkum ríka ríkri ríku ríku ríka gen. ríks ríka ríkrar ríku ríks ríka többes nom. ríkir ríku ríkar ríku rík ríku akk. ríka ríku ríkar ríku rík ríku dat. ríkum ríku ríkum ríku ríkum ríku gen. ríkra ríku ríkra ríku ríkra ríku
A melléknevek fokozása a következő:
nemragalapfokközépfokfelsőfok hím -ari / -ast ríkur ríkari ríkast nő -ari / -ust rík ríkari ríkust semleges -ara / -ast ríkt ríkara ríkast
Igeragozás Az izlandiban három igeidő (jelen, múlt és jövő), két szám (egyes és többes), három személy (első, második és harmadik), három mód (kijelentő, kötő és felszólító), két igenem (cselekvő és „mediopassive”) van. Két melléknévi igenév (folyamatos és befejezett) is van. A múltidő esetében van régmúlt, folyamatos és befejezett múlt, amelyek a hafa birtoklást kifejező ige megfelelő alakjaival vannak képezve.
Ige változhatásának szempontjából, csaknem minden ige Erős Igékbe vagy Gyenge Igékbe tartozhoz. Az erős ige olyan, mint szőtöve múlt igeidőben változtat. Az gyenge ige szőtöve nem változtat.
Erős ige példájuk: + kjósa („választani”), cselekvő igenem kijelentő mód kötő mód felszólító mód szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő egyes 1. kýs kaus kjósi kysi 2. kýsur kaust kjósir kysir kjós(tu) 3. kýsur kaus kjósi kysi többes 1. kjósum kusum kjósum kysum 2. kjósið kusuð kjósið kysuð kjósið 3. kjósa kusu kjósi kysu folyamatos melléknévi igenév kjósandi befejezett melléknévi igenév kosinn + þrífast („gyarapodni”), „mediopassive” igenem kijelentő mód kötő mód felszólító mód szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő egyes 1. þrífst þreifst þrífist þrifist 2. þrífst þreifst þrífist þrifist þrífst(u) 3. þrífst þreifst þrífist þrifist többes 1. þrífumst þrifumst þrífumst þrifumst 2. þrífist þrifust þrífist þrifust þrífist 3. þrífast þrifust þrífist þrifust + vinna („dolgozni; győzni”), cselekvő igenem kijelentő mód kötő mód felszólító mód szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő egyes 1. vinn vann vinni ynni 2. vinnur vannst vinnir ynnir vinn(du) 3. vinnur vann vinni ynni többes 1. vinnum unnum vinnum ynnum 2. vinnið unnuð vinnið ynnuð vinnið 3. vinna unnu vinni ynnu folyamatos melléknévi igenév vinnandi befejezett melléknévi igenév unninn + fara („menni”), cselekvő igenem kijelentő mód kötő mód felszólító mód szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő egyes 1. fer fór fari færi 2. ferur fórst farir færir far(ðu) 3. ferur fór fari færi többes 1. förum fórum förum færum 2. farið fóruð farið færuð farið 3. fara fóru fari færu folyamatos melléknévi igenév farandi befejezett melléknévi igenév farinn
Gyenge ige példájuk: + borða („enni”), cselekvő igenem kijelentő mód kötő mód felszólító mód szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő egyes 1. borða borðaði || borði || borðaði || |- ! | 2. | borðar || borðaðir || borðir || borðaðir || borða(ðu) |- ! | 3. | borðar || borðaði || borði || borðaði || |- ! rowspan = "3" | többes ! | 1. | borðum || borðuðum || borðum || borðuðum || |- ! | 2. | borðið || borðuðuð || borðið || borðuðuð || borðið |- ! | 3. | borða || borðuðu || borði || borðuðu ||
! colspan = "2" | folyamatos melléknévi igenév | colspan = "5" | borðandi |- ! colspan = "2" | befejezett melléknévi igenév | colspan = "5" | borðaður
{|class="wikitable", style = "text-align: center;" |+ vaka („ébren lenni”), cselekvő igenem ! colspan = "2" | ! colspan = "2" | kijelentő mód ! colspan = "2" | kötő mód ! | felszólító mód |- ! | szám ! | személy ! | jelen idő ! | múlt idő ! | jelen idő ! | múlt idő ! | jelen idő |- ! rowspan = "3" | egyes ! | 1. | vaki || vakti || vaki vekti 2. vakir vaktir vakir vektir vak(tu) 3. vakir vakti vaki vekti többes 1. vökum vöktum vökum vektum 2. vakið vöktuð vakið vektuð vakið 3. vaka vöktu vaki vektu folyamatos melléknévi igenév vakandi befejezett melléknévi igenév vakaður
A létige (vera) és a birtoklást kifejező ige (hafa) ragozása rendhagyó:
+ vera kijelentő mód kötő mód felszólító mód szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő egyes 1. er var sé væri 2. ert varst sért værir ver(tu) 3. er var sé væri többes 1. erum vorum séum værum 2. eruð voruð séuð væruð verið 3. eru voru séu væru folyamatos melléknévi igenév verandi
+ hafa kijelentő mód kötő mód felszólító mód szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő egyes 1. hef hafði hafi hefði 2. hefur hafðir hafir hefðir haf(ðu) 3. hefur hafði hafi hefði többes 1. höfum höfðum höfum hefðum 2. hafið höfðuð hafið hefðuð hafið 3. hafa höfðu hafi hefðu folyamatos melléknévi igenév hafandi befejezett melléknévi igenév hafður
Források Jegyzetek
További információk
Omniglot.com Izlandi mininyelvtan BRAGI www.izlandi.hu Papp Kornélia honlapja hasznos linkekkel Mímir Mentalconde Icelandic Online: Dictionary Izlandi-angol szótár Standard izlandi nyelv Néhány izlandi ige ragozása
Kapcsolódó szócikkek Magasizlandi nyelv
Nyelv Kategória:Germán nyelvek Kategória:Természetes nyelvek Kategória:Egyes nyelvek nyelvtana