Vlagyivosztok (oroszul: Владивосток) a Tengermelléki határterület székhelye, az orosz Távol-Kelet politikai, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési központja. A város neve beszédes név, az orosz gyarmatosítás sikereire utal, jelentése urald a Keletet.

Általános információ Vlagyivosztok jelentős kikötőváros a Nagy Péter-öböl és az Aranyszarv-öböl partján, valamint a Transzszibériai vasútvonal keleti végállomása. A város öt közigazgatási kerületre oszlik.

Történelmi áttekintés A mai Vlagyivosztokot is magában foglaló Usszuri-vidék 1860-ban, a Csing Birodalom és az Orosz Birodalom között megkötött pekingi egyezmény alapján került orosz fennhatóság alá. 1859-ben Kelet-Szibéria főkormányzója, Nyikolaj Muravjov-Amurszkij felkereste a térséget, elnevezte az Aranyszarv-öblöt, és katonai őrhely létrehozását rendelte el. A Vlagyivosztok nevű katonai posztot 1860. július 2-án alapították meg az öböl partján.

1859-ben Kelet-Szibéria főkormányzója, Nyikolaj Muravjov-Amurszkij utazott erre, ő nevezte el az öblöt (a konstantinápolyi Aranyszarv-öböl után), és ő rendelkezett egy katonai őrhely alapításáról. Ezt 1860-ban hozták létre és Vlagyivosztoknak nevezték el (a név jelentése: urald a Keletet, hasonló módon kapta nevét Vlagyikavkaz is). 1862-ben a telepet szabadkikötővé nyilvánították. 1871-ben ide helyezték át a szibériai hadiflottát, és még ebben az évben lefektették a Sanghajjal és Nagaszakival kapcsolatot teremtő tenger alatti távíróvezetéket. 1879-től rendszeres gőzhajójáratok kötik össze Odesszával és Szentpétervárral. 1880-ban nyilvánították várossá. 1893-ban nyitották meg a Vlagyivosztok vasútállomást. 1897-től vasútvonal köti össze Habarovszkkal, 1903-tól pedig Moszkvával (ekkor készült el a Transzszibériai vasútvonal). Az 1905-ös forradalom után sokáig munkásmegmozdulások színhelye, melyekben a Csendes-óceáni flotta matrózai is részt vettek.

Az oroszországi polgárháború során számos alkalommal cserélt gazdát. 1918 áprilisában az antant intervenciósai szálltak itt partra, majd 1921 májusától 1922. október 25-éig japán megszállás alatt volt. 1938 óta a Tengermelléki határterület központja.

A második világháború után stratégiai jelentősége megnőtt, hamarosan az egyik legnagyobb orosz hadikikötőt alakították itt ki, ezért 1958-1992 között a külföldiek számára zárt város volt. 1974 novemberében itt tartották a Brezsnyev–Ford csúcstalálkozót.https://www.fordlibrarymuseum.gov/library/exhibits/vladivostok/vladivostok.asp Lakossága gyorsan növekedett, húsz év alatt megduplázódott (1956 és 1976 között 265 ezerről 521 ezerre nőtt).

Gazdaság Vlagyivosztok a Tengermelléki határterület egyik legfontosabb gazdasági központja, a rendszerváltás óta az Oroszországba érkező távol-keleti tőke jelentős részét itt fektetik be. Gazdaságában meghatározó szerepet játszik a tengeri szállítás és kikötői tevékenység, a halászat és halfeldolgozás, valamint a hajóépítés és hajójavítás. Az 1885-ben alapított Dalzavod hajógyár egyben hajójavítással is foglalkozik, itt tartják karban az orosz Csendes-óceáni flottát. Az élelmiszeripart elsősorban a hal és egyéb tengeri állatok feldolgozása (Dalriba), a konzervipar képviseli, de hús- és malomipara szintén számottevő. Jelen van a szerszámgép-, szivattyú-, bányagép- és rádiógyártás. Kikötője főként a Japánból érkező importot (elektronikai cikkek, gépjárművek) fogadja, és nyersolajat, szenet, gabonát exportál. Az Amuri-öböl partvidéke jelentős üdülőövezet (sós tengervíz, gyógyiszap), szanatóriumok egész sorával.

Közlekedés Vlagyivosztok a Transzszibériai vasút keleti végpontja és az orosz Távol-Kelet egyik fontos közlekedési csomópontja. A várost vasúti, közúti, tengeri és légi kapcsolatok kötik össze Oroszország más térségeivel és az ázsiai és csendes-óceáni régióval. A Vlagyivosztoki nemzetközi repülőtér Artyom város területén, mintegy 50 kilométerre található a városközponttól található, vasúti és autóbuszos összeköttetésben áll a várossal.

Oktatás Vlagyivosztok az orosz Távol-Kelet egyik jelentős felsőoktatási központja. A városban működik a Távol-keleti Szövetségi Egyetem (Far Eastern Federal University, FEFU), amelynek fő campusa a Russzkij-szigeten található, valamint a Vlagyivosztoki Állami Egyetem. Mindkét intézmény alap, mester és doktori képzéseket kínál több tudományterületen. A város az orosz oceanográfia egyik központja, jelentős óceánkutatási bázissal.

Éghajlata

Népesség

thumb|Az Orosz híd

Látnivalók

Híres vlagyivosztokiak Pjotr Budberg (1903–1972) nyelvész Vlagyimir Arszenyjev (1872–1930) felfedező Yul Brynner (1920–1985) színész Igor Kunyicin teniszező Natalja Pogonyina sakkozó Igor Tamm (1895–1971) Nobel-díjas fizikus

Testvérvárosok San Diego (Kalifornia, USA) Tacoma (Washington, USA) Puszan (Dél-Korea) Dalian (Liaoning, Kína)  Niigata (Japán) Akita (Japán) Hakodate (Hokkaidó, Japán)

Jegyzetek

További információk

Kategória:A Tengermelléki határterület települései Kategória:Városok a Transzszibériai vasútvonal mentén