Ngavang Loszang Gyaco (, wylie: ngag-dbang blo-bzang rgya-mtsho) vagy Lobsang Gyaco (1617. október 21. – 1682. április 2.), az 5. dalai láma, Tibet egyik kulcsfontosságú vallási és világi vezetője. Sikeresen egyesítette Tibetet egy hosszan elnyúló polgárháborús időszakban. Független államfőként diplomáciai kapcsolatot létesített Kínával és más környező országgal és találkozott Európából érkező felfedezőkkel is. Loszang Gyaco – aki 24 kötetnyi tudományos és buddhista témájú művet írt különböző témákban – az első dalai láma volt, aki Tibet egésze fölött tényleges spirituális és világi hatalmat tudott gyakorolni. Emiatt gyakran úgy is nevezik, hogy „a Nagy ötödik”.
Élete Származása és gyermekkora A dalai lámák világi uralkodásának megértéséhez érdemes megnézni közvetlenül az 5. dalai láma megszületése előtti viszonyokat. A Conggye-völgyben született Ü régióban, a Jarlung Cangpo-folyótól délre, mintegy kétnapi járásra délkeletre a fővárostól, Lhászától a Zahor nemesi család sarjaként, amely hagyományosan a nyingma és a kagyü iskolákkal állt szoros kapcsolatban. Az arisztokrata család székhelye a 14. század óta a Lhászától délre fekvő Takce kastély volt, amely a tibeti királyok legendás erődítményeként szolgált a korai birodalom idején, még mielőtt Szongcen Gampo (604-650) áttette volna a székhelyét Lhászába. Az 5. dalai láma édesapja Dudul Rabten, a Csonggye-völgy helyi uralkodója volt, édesanyja neve Tricsam vagy Kunga Lhanzi. 1617-es születésekor, a Dzsonang iskola legnevesebb tudósa, Taranatha (a.k.a. Tagten tulku vagy Kunga Nyingpo), a Kün-ga Migyur Tobgyal Vanggi Gyalpo nevet adta a gyermeknek. A családban Künga Migyur-nak nevezték.
bélyegkép|Sigace, 2009.
Édesapját 1618-ban letartóztatták egy összeesküvésben való részvételért, amelyben megkísérelték Karma Phuncok Namgyal, a Cangpa dinasztia vezetőjét félreállítani. Karma Phuncok nagyapját, Zhingsak Ceten Dordzsét (vagy Karma Ceten) Cang kormányzojává jelölte 1548-ban a Rinpung rezsim miniszterelnöke, Ngavang Namgyal. Karma Ceten fellázadt Ngavang Namgyal örökösei ellen 1557-ben, és 1565-re sikeresen leverte a rinpungokat és megalapította a Cang dinasztiát, amelynek ő lett a legelső királya. Ceten Dordzse rezidenciája a Sigace lett, amely a gelug iskola Tasilhunpo kolostora közelében volt, és kilenc fiával együtt sikeresen kiterjesztette hatalmát Tibet két középső tartományára, Ü-re és Cang-ra.
Ceten Dorzse király világi kormányát és a leszármazottait támogatták a szakja, a dzsonang és a kagyü iskolák, viszont a szomszédos gelug Tasilhunpo kolostorral kissé feszült volt, ám szívélyes a viszony. Altan mongol nagykán meghívta a Drepung kolostor apátját, a 3. dalai lámát (Szönam Gyaco) Mongóliába, amelyet az egyházi vezető 1577-ben el is fogadott, és a nagykánnál tett látogatása során át is tértek az uralkodó és alattvalói a buddhizmusra. Ekkor kapta a tibeti a „dalai” elnevezést, és innen az újjászületési vonal elnevezés is. A 3. dalai láma elődei ekkor kapták az 1. és a 2. dalai láma elnevezést. A Szamdrupce kormány ezt a folyamatot a gelug iskola és egy külföldi hatalom valláspolitikai szövetségeként értelmezte. A 3. dalai láma halála után a gelug iskola egy mongol herceg személyében találta meg a 4. dalai lámát, Jonten Gyacót (1589-1617), aki a Drepung kolostor apáti címét kapta meg. Ez fokozta a gelugoknál a mongol befolyást és lehetővé tette a mongolok számára, hogy beleavatkozzanak bizonyos tibeti belügyekbe. Ennek következtében Ceten Dordzse király gyanakvása megnőtt a gelug ambíciókkal szemben, és amikor 1616-ban a 4. dalai láma 28 éves korában fiatalon elhunyt, megtiltotta, hogy a gelug szerzetesek egy új inkarnáció után kutassanak.
Dudul Rabten letartóztatása egybeesett azzal, hogy gelug lámák titokban végzett kutatásuk során csecsemőkorú fiában ismerték fel az új dalai lámát. Eközben a Tasilhunpo kolostor apátja Loszang Csökji Gyalcen diplomáciai úton igyekezett meggyőzni Karma Phuncok Namgyal királyt, hogy törölje el a dalai láma keresésének a tilalmát. Dudul Rabtennek egyszer sikerült ugyan megszöknie a fogságból, azonban rövidesen elfogták, és 1626-ban Szamdrupce térségben vesztette életét rabságban, a Karma Phuncok Namgyal kastélyában. A fiát többé nem sikerült meglátnia. A fiatal 5. dalai láma családját Karma Phuncok Namgyal berendelte a királyi udvarba, azonban az édesanyja a királytól való félelmében visszatért inkább a családi otthonukba, a Narkace kastélyba.
A gyermek Künga Migyur nevét egy titkos sorsolás során kapta a Reting kolostorban, amely eseményen három jelölt gyermek közül választották ki őt az igazi 5. dalai lámának. Az eseményen részt vett a 4. dalai láma legfőbb kísérője, Szönam Csöphel (1595-1657) is, aki végül az új dalai lámát felismerte. Közben legalább két másik tibeti buddhista iskola is saját 1616-ban elhunyt lámájuk reinkarnációját ismerte fel Künga Migyurban, amit azonban Künga Migyur szülei állítólag elutasítottak.
Egyházi élete bélyegkép|balra|A Tasilhunpo kolostor egy 1938-ban vezetett tibeti expedíció során – Ernst Schäfer fotós képe. Künga Migyur a Loszang Gyaco nevet a legelső felismert pancsen lámától, Loszang Csökji Gyalcentől kapta, amikor papnövendéki fogadalmat tett a Drepung kolostorban. Később, amikor teljes szerzetesi fogadalmat tett, a Ngavang előtag is hozzákerült a nevéhez.
Az 5. dalai láma tanítója és védelmezője a pancsen láma volt, Loszang Csökji Gyalcen, akiről Tubten Dzsigme Norbu és Hugh E. Richardson szerint a dalai láma azt nyilatkozta, hogy a pancsen láma Amitábha Buddha megtestesüléseTibet is My Country: Autobiography of Thubten Jigme Norbu, Brother of the Dalai Lama as told to Heinrich Harrer, p. 121. First published in German in 1960. English translation by Edward Fitzgerald, published 1960. Reprint, with updated new chapter, (1986): Wisdom Publications, London. . – más források szerint már az 5. dalai láma előtt is Amitábha egyik inkarnációjának tartották.
Miután az 5. dalai láma visszatért egy Cang tartományban tett oktatási körútjáról, meglátogatta a pancsen lámát a Tasilhunpo kolostorban, hogy átvegyen tőle olyan hagyományvonalakat, amelyek még hiányoztak számára. Ekkor kérte fel a pancsen lámát, hogy fogadja el a Tasilhunpo kolostort, amelyet az 1. dalai láma építtetett, mindenkori székhelyének a jövőbeli inkarnációi számára. Azóta minden pancsen láma a Tasilhunpo kolostorban végezte tanulmányait és ott kaptak mind sírhelyt is.
Amikor a pancsen láma 1662-ben 93 éves korában elhunyt, az 5. dalai láma azonnal elkezdte a hagyományt, hogy felkutassák a pancsen láma új inkarnációját. Külön költeményt írt erre a célra és felkérte Tibet nagy kolostorainak szerzeteseit, hogy ők is segítsenek recitálni a verset. A pancsen címet (amely a Pandita csen po "hatalmas tudós"), amely korábban a különlegesen képzett lámák megtisztelő elnevezése volt, kizárólag a pancsen lámák részére tartotta meg (ekkor kapta meg a Loszang Csökji Gyalcen előtti három előző inkarnációja is a pancsen láma nevet)."The Institution of the Dalai Lama", by R. N. Rahul Sheel in The Tibet Journal, Vol. XIV No. 3. Autumn 1989, p. 32, n. 1
A dalai lámák és a pancsen lámák reinkarnációi már az 1. dalai lámától és Khedrup Dzsétől kezdve tanító és tanítvány kapcsolatban álltak. Az 5. dalai lámától kezdve a két hivatalt együttesen úgy nevezték, hogy Jab Szej Gonpo, azaz „apa/fia védelmezők”, mintegy kifejezve a spirituális származásukat Amitábha és Avalókitésvara emanációiként, valamint a folyton változó guru és tanítványa kapcsolatukért. Ez életeken át így történt egészen a mai napig, váltogatva a szerepeket, mindig az idősebb a tanító és a fiatalabb a tanítvány.
bélyegkép|jobbra|A Potala palota látványa az 5. dalai láma magántemplomából, a Lukhang-ból nézve, 2008. december
Annak ellenére, hogy az 5. dalai láma minden hivatalos egyházi tanulmányát gelug iskolában végezte, nyingma tanokat is tanult és nyingma tantrikus beavatásokat is kapott.Tibet is My Country: Autobiography of Thubten Jigme Norbu, Brother of the Dalai Lama as told to Heinrich Harrer, p. 249. Edward Fitzgerald (ford.), published 1960. Reprint, with updated new chapter, (1986): Wisdom Publications, London. . Idővel hatalmas elismerést szerzett a dzogcsen gyakorlójaként, amely a nyingma hagyomány „Nagy tökéletesség” tanítása a tudat természetéről, amely hozzávetőleg megegyezik a kagyü hagyomány Mahámudrá tanításaival.
Művei Loszang Gyaco kitűnő író és elismert tudós hírében állt, aki szabad stílusban írt, amely lehetővé tette számára, hogy őszintén – és olykor ironikusan – kifejezze saját mély érzéseit és önálló értelmezéseit. Kanonikus szövegei összesen 24 kötetnyit tesznek ki. bélyegkép|jobbra|Jogi szöveg mutatja az 5. dalai láma hivatalos pecsétjének hagyományos használatát – 1676
Loszang Gyaco önéletrajzot is készített Dukulai Gosang (tibeti: ཟ་ཧོར་གྱི་བན་དེ་ངག་དབང་བློ་བཟང་རྒྱ་མཚོའི་འདི་སྣང་འཁྲུལ་བའི་རོལ་རྩེད་རྟོགས་བརྗོད་ཀྱི་ཚུལ་དུ་བཀོད་པ་དུ་ཀུ་ལའི་གོས་བཟང, wylie: Za hor gyi ban de ngag dbang blo bzang rgya mtsho'i 'di snang 'khrul ba'i rol rtsed rtogs brjod kyi tshul du bkod pa du ku la'i gos bzang) címmel, amelyből Szamten Gyalcen Karmaj a következőt idézi könyvében: A Ganden palota hivatalos cava kacsuja szobrokat és rózsafüzéreket mutatott nekem (amelyek korábban a 4. dalai lámáé és más lámáké voltak), de képtelen voltam megkülönböztetni azokat! Amikor kiment a szobából hallottam, ahogy más embereknek azt mondja, hogy sikeresen átmentem a vizsgán. Később, amikor ő lett a tanítóm, gyakran emlékeztetett, hogy "Keményen kell dolgoznod, mivel képtelen voltál felismerni a tárgyakat!"
A Minden legbelső lényeg egysége (tibeti: ཐུགས་སྒྲུབ་ཡང་སྙིང་ཀུན་འདུས་, wylie: Tukdrup Jang Nying Kundü) Padmaszambhava nyolc manifesztációjának gyakorlata (szádhaná) az 5. dalai láma egyik látomásából (tibeti: དག་སྣང་, wylie: dag snang), vagy termából ered. A tanítást a Szangva Gyacsen (tibeti: གསང་བ་རྒྱ་ཅན་, wylie: gsang ba rgya can) című művében írta le (mind a szádhanát és a kapcsolódó beavatási szövegeket Dzsamjang Khjence Vangpo szerkesztette).
Az 5. dalai láma lelkesen készített történelmi írásokat Tibetről, amelyet Güsi kán kért tőle 1643-ban.
Uralkodása Az 5. dalai láma uralkodása polgárháborúk közepette kezdődött a Tibeti Birodalomban Langdarma király 842-ben történő meggyilkolása után. Ezt követően baráti diplomáciai kapcsolatot létesített a kínai császári udvarral a Csing-dinasztia korában. Találkozott különböző Európából érkező felfedezőcsoporttal és katonai hadműveleteket végzett Bhutánban és Ladakban. A mogulok visszahúzódtak Tibet területéről fizetség fejében. Annak érdekében, hogy Tibet egészére kiterjessze uralmát állítólag az erőszak alkalmazásától sem riadt vissza az 5. dalai láma. Ezzel kapcsolatban azonban megoszlik a tudósok véleménye.