Szépfaludi Örlőssy Ferenc, névváltozatok: Örlőssy, Szépfaludi Ö. Ferenc, Szépfaludi Örlősy (Máramarossziget, 1845. április 27. – Máramarossziget, 1906. július 26.) hírlapíró és szerkesztő.
Élete
Tanulmányait Szatmáron, Nagyváradon és jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Aradon egy évi ügyvédsegédeskedés után a Podmaniczky Frigyes báró által szerkesztett Hazánk (1868-69.) belső dolgozótársa, majd a Fővárosi Lapok (ujdondásza), Reform, Nemzeti Hirlap és végül az Egyetért belső munkatársa lett; míg végül 1883-ban Lónyay János főispán Máramaros vármegye levéltárnokává nevezte ki. E hivatalos állásban mint tiszteletbeli főlevéltárnokra egyszersmind reá bízták a Máramarosi Lapokat, hogy azt a szabadelvű országos párt alapján szerkessze; ezen lapnak mutatványszáma 1883. december 12-én jelent meg, 1884. január 1-től pedig rendesen vasárnaponként. 1884. augusztusban, amikor a vármegye vezérférfiai ellen indított támadások megszűntek, a Máramarosi Lapok a Máramarossal Szépfaludi Ö. Ferenc és Vékony Antal szerkesztése alatt egyesült. 1887. január 1-jén szüksége levén újra a lap megindításának, a régi szerkesztő szerkesztésében jelent meg újra a Máramarosi Lapok politikai és társadalmi hetilap, s azt Szépfaludi haláláig szerkesztette. A Szilágyi István-kör elnöke is volt.
Álneve: Rododendron.
Munkássága
Első elbeszélése: Egy magyar költőnő, a Rózsaági Antal Gombostű c. szépirodalmi lapjában jelent meg (1862); azóta igen sok elbeszélést és tárcát írt, saját lapján kívül, a következő hírlapokba: Hölgyfutár (1862. 93., 1863. 69., 70. sz.), Felvidék (1863-65), Családi kör (1863), Arad (1865), Képes Világ (1871), Figyelő (1871), Igazmondó (1877), Ország Tükre (1880. 195. l. Arany János), Arad és Vidéke (1880. 50., 63. sz.), Pesti Hirlap (1881. 5., 51., 1882. 70. sz.), Képes Családi Lapok (1881-85), Egyetértés (1888. 270. sz. Kik voltak Trefort Ágoston szülei), Vasárnapi Ujság (1901. 35. sz. Máramaros a zöld ország, 1905), Debreczeni Szinpad (1904. 1., 2. sz.), Uj Idők (1905. 33. sz. Egy elfeledett íróról: Balázs Sándorról). 1896. «Egy köröskörül» című tárcájával Aradon az Alföld szerkesztősége által kitűzött száz korona pályadíjat nyerte el.
Munkái
Az apácza. Diderot után francziából ford. Pest, 1869. A regény vége vígj. 1 felv. Uo. 1871. (N. Színház Könyvtára 6.). Egy rút hölgy története Irta Dincklage Campe bárónő. Ford. Bpest, 1873. (Gr. Teleki Gézával). A temetőben. Regény. Irta About E. Francziából ford. Uo. 1873. A Máramarosi Lapok története. Irta: -i-cz. M.-Sziget, 1896. Ugy a mint volt. Elbeszélések. Uo. 1883. (Kazár Emil írt hozzá előszót. Ism. Egyetértés 110. sz.). A jóslat. Uo. 1900. (Monológok 85). Menyasszony. Magánjelenet. Uo. 1900. (Monológok 90.).
Kéziratban színművei: Szeráfina, színmű 5 felv. Sardou Viktor után ford. (Deák Farkassal. Először adták 1896. szept. 24. a pesti Nemzeti Színházban); A huszár kedvese, népszínmű 3 felv. dalokkal, zenéje Bognártól (először Kassán 1873. dec. 25); A régi és új, eredeti színmű 3 felv. (először Máramaros-Szigeten 1889. szept. 23.).
Érdekesség A máramarosi fürdők egyik gyöngyszemének valaha otthont adó Gyertyánliget település elnevezése is hozzá, illetve Prielle Kornélia személyéhez köthető.
Így fogalmaz Szabó Sándor a Hon című lapban 1879. augusztus 5-én: "A fürdőintézet — melynek nevét Szépfaludy barátom megmagyarositotta Gyertyánligetre — nem nagy s megérdemelné, hogy a tulajdonos kincstár több gondot fordítson rá."A Hon, 1879. augusztus (17. évfolyam, 185-210. szám) 1879-08-05 / 188. szám
A Pesti Napló hasábjain már négy évvel korábban – 1875. augusztus 14-én – is említik: "Meg kell még emlékeznem e levelemben a máramarosi fürdőkről, melyek megérdemlik az emlegetést. A viski, brébi, vale-vinului és a gyertyán-ligeti (Kabola-polyánai) fürdő egyaránt népes, bár a rosz időjárás nem épen kedvez a vendégeknek. A szép sétahelyeken napokon át nem jelen meg senki, elvonulnak a kényelmetlen szobákba úgy, hogy még az étteremben, ebéd s vacsora alkalmából is alig látható egy-két futó vendég. E helyen különösen a gyertyán-ligeti fürdőről akarok írni, mely ritkítja párját a hazában vadregényesség s üde, pompás levegő dolgában. Ha Szigetet elhagyjuk és Bocskón keresztül a nagy erdőségen át haladunk, oly balzsamos levegő kapja meg tüdőnket, hogy azonnal a legjobb véleménnyel lehetünk a fürdő iránt. Gyertyánliget (oroszul: Kabola-Polyána) tele van fenyvesekkel, gyertyánosokkal, pompás vasas és szénsavas vízzel, gyönyörű sétálókkal, melyeknek mindkét oldalán csörgedező patakok hömpölyögnek alá..."Pesti Napló, 1875. augusztus (26. évfolyam, 174-198. szám) 1875-08-14 / 185. szám
Bár hivatalosan a település csak 1900-ban kapta meg a Gyertyánliget nevet, a fenti két említés szép bizonyítéka, hogy levéltárnokunknak köszönhetően már 1875-ben is így nevezték.
Jegyzetek
Források
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Magyar újságírók Kategória:Máramarosszigetiek Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek